Bár sokan a 21. század nagy pillanatát, a láthatatlan munka újraelosztását várták a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében foganatosított óvintézkedésektől, a várt „csoda” nem történt meg: a legtöbb családban továbbra is a nőre hárul a mosás, a főzés, a takarítás és a gyermekekkel való foglalkozás feladata egyaránt. Éppen ezért a Krónikának nyilatkozó szociológus szerint társadalmi párbeszédre, a láthatatlan munka újradefiniálására, újraelosztására van szükség.
Miután a világjárvány tájainkon is csaknem valamennyi családot rajtaütésszerűen beszorított a négy fal közé, sokan reménykedtek abban, hogy ez egyebek mellett a láthatatlan munka újraelosztását is eredményezi, vagyis azokban a családokban is jobban kiveszik a férfiak a részüket a háztartás körüli teendőkből, a gyermekkel való foglalkozásból, amelyekben ez eddig kizárólag a nőkre hárult.
Csalódniuk kellett, az elmúlt időszakban több kutatás eredménye is egyértelműen arra világított rá, hogy
azokban a háztartásokban, ahol eddig is a nő végezte el a láthatatlannak nevezett munkát, a járványban is rá hárult a neheze, nem történt meg a feladatok újraosztása.
Az optimisták sorát gyarapította a járvány begyűrűzésekor Gál Katalin szociológus, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, akivel a szomorú valóságot ábrázoló felmérésekről, az erdélyi családok munkamegosztásáról beszélgettünk.
„Mivel minden háztartási/otthoni feladatot egymás jelenlétében kell megoldani – gyerekek oktatásával kapcsolatos tennivalók nyilvántartása, a tanulási folyamat menedzselése (bejelentkezés, tanulás, házi feladatok elkészítése, fotózása stb.), bevásárlás, főzés, takarítás, mosás, kerti munkálatok, idősek gondozása, kisebb gyerekek lefoglalása, számlák befizetése stb. –, értelemszerűen a meritokratikus elosztás is hozzátartozna a mindennapi élethez. Főként ha kétkeresős családokról beszélünk, ahol a munkahelyi feladatokat mindenkinek ugyanúgy meg kellett oldania” – húzta alá Gál Katalin, hogy miért lett volna logikus lépés a feladatok újraelosztása. Ehhez képest a friss kutatások éppen az ellenkezőjéről számolnak be.
A szociológus elsőként a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szakértői által május végén végzett, nemzetközi kvalitatív kutatást említett, amelynek során a kezdeményezők arra voltak kíváncsiak, hogy azokban a városi, főként középosztálybeli családokban, ahol mindkét szülő otthonról dolgozik, és van legalább egy óvodás vagy kisiskolás gyerekük, megtörtént-e a szerepek újraelosztása, kiegyenlítődtek-e a korábbi hagyományos nemi szerepek.
– mutatott rá Gál Katalin, hozzáfűzve egyúttal, hogy ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem léteznek olyan elkötelezett apák, akik aktívan kiveszik a részüket a gyerekek iskoláztatásával járó feladatokból.
A kutatás eredményei szerint pedig úgy tűnik, hogy a pandémia az újraelosztás helyett megszilárdította a korábban bejáratott rutint, mind az otthoni láthatatlan munka, mind pedig a felek munkaerőpiaci pozíciójának fontossága tekintetében. „Azaz a gazdaságilag fontosabb és stabilabb munkahely viszonylag zavartalan körülményeket biztosított a férfiaknak, míg a nők, akik amúgy is a családos élethelyzettel valamelyest összeegyeztethető munkahelyet választanak maguknak, folyamatosan a háztartási feladatok, az otthon tanulás és az otthoni munka tengelyén lavíroztak – legtöbbször éppen a munka volt az a tevékenység, amelyet hajnalban vagy késő éjszaka oldottak meg” – hangsúlyozta a szociológus.
Nem kevésbé „biztatók” más adatok sem: a UN Women 38 országra kiterjedő kutatásának eredményei azt mutatják, hogy míg a világjárványt megelőzően egyórányi férfiak által végzett fizetetlen háztartási munkára háromórányi nők által végzett láthatatlan munka jutott, addig a karantén beköszöntével ez az arány 1:6-ra nőtt ismételten a nők „javára”, azaz
egyórányi férfiak által elvégzett láthatatlan munkára hat óra nők által elvégzett láthatatlan munka jutott
– ismertette velünk az egyáltalán nem szívderítő számokat Gál Katalin.
Egy másik kutatásra áttérve hozzátette: a Világbank egyik jelentése is rámutatott arra, hogy a pandémiának „köszönhetően” a munkahelyi feladatok és az otthoni feladatok közti egyensúlyteremtési törekvések sebezhetővé teszik a nőket a munkaerőpiacon: ennek az a magyarázata, hogy a gyermekek ellátása és az egyéb háztartási feladatok miatt a nők háttérbe szorítják a munkahelyi tennivalóikat, amelynek következtében akár el is veszíthetik a munkahelyüket.
Még súlyosabb a helyzet azok körében, akiknél a távmunka nem volt megoldható, és a nő munkáját „áldozták fel” úgymond a háztartás és a gyerekfelügyelet oltárán.
A Világbank egy másik elemzése arra hívja fel a figyelmet – emelte ki a szociológus –, hogy a világjárvány társadalmi hatásai egyenlőtlenül mutatkoznak meg a nők és a férfiak vonatkozásában.
Az iskolák bezárása súlyosbította a nők és férfiak közötti különbségeket, amikor az otthoni munkamegosztásra kerül a sor.
Fontos lenne, hogy mind a nők, mind pedig a férfiak számára flexibilis munkakörülményeket biztosítsanak a munkáltatók, hogy mindkét fél a szülői feladatait is el tudja látni ilyen élethelyzetekben különösen, de a vírusmentes időkben is” – ecsetelte a nagyváradi egyetem oktatója.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
