Az élelmiszerek címkéit olvasva gyakran belefuthatunk olyan jelzésekbe, mint az E330, E620 vagy akár az E999. Sok esetekben rémült tekintettel helyezzük vissza a terméket a polcra, gondolván, nehogy valami olyat vásároljunk, amit később megbánunk.
Az álláspontok megoszlanak az adalékanyagok biztonságos használatával kapcsolatban, s bár az ismeretlentől legtöbbször tartunk, jó pár esetben nincs szükség rá, csupán némi informálódásra, hogy tudatos vásárlók lehessünk és magunk is eldönthessük, hogy az adott adalékanyagot tartalmazó terméket kívánjuk fogyasztani, vagy inkább elkerüljük azt. Az élelmiszereken megjelenített E-jelzések többjegyű számmal párosítva az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok kódjaitjelölik, amelyek a feldolgozott ételeken vannak feltüntetve.
Az Európai Unióban forgalmazott élelmiszerek az 1980-as évek közepe óta vannak ellátva azok összetevőit felsoroló címkékkel. Az élelmiszereken az összetevők között különböző adalékanyagok is olvashatók, amelyek számintervallumonként vannak beosztva E100-tól E1520-ig. Ezen adalékok közül sok természetes eredetű, azonban a legtöbbet szintetikusan állítják elő, mivel ezek gyakran olcsóbbak, mint a természetesen előfordulók. Az adalékanyagokról részletesen a bőrgyógyászok és egészségügyi szakemberek által támogatott Dermnet NZ ad tájékoztatást.
A legtöbbször talán az E100-tól E181-ig terjedő E-számokkal találkozhatunk egyes élelmiszerek címkéit olvasva, ezek a számok a színezékeket rejtik magukban. Ezek a színezékek teszik étvágygerjesztővé az élelmiszert, gusztusossá az italt, tetszetős színt adva nekik. Növényi eredetű, mint az E100 (sárga színért felelős Kurkumin) vagy az E160c (piros színért felelős Paprikakivonat), E163 (lilás-kékes színt adó Antocián) és szintetikus színezékek akár az E102 allergén mivoltú sárga színezék (Tatrazin), vagy a vörös színt előidéző allergén mivoltú E120 (Kármin) is megtalálhatók ebben a számtartományban.
E200-tól E297-ig a tartósítószerek széles skálájával találkozhatunk a termékeken feltüntetve, amelyek megakadályozzák a baktériumok és a penész kialakulását az élelmiszerekben. Így pl. az E236 (hangyasav), amelyet alkoholos italok, pékáruk és édességek tartósítására használnak. Túlzott használat esetén vízhajtó hatású és helyi allergiás reakciót válthat ki. Az E296 (almasav) gyümölcs- és zöldségkonzervekben, gyümölcslevekben, sütőporban és aromákban is előfordulhat. Viszonylag veszélytelen adalékanyagnak számít. Az E270 (tejsav) savanyított zöldségekben, édességekben és desszertekben, sörben, valamint hidegkonyhai készítményekben található meg viszonylag veszélytelen adalékanyagként.
E300 és E386 között jelölik az antioxidánsokat és a savanyúságot szabályozó anyagokat. A legismertebb közülük a természetes módon előforduló Aszkorbinsav, ismertebb nevén a C-vitamin és a szintetikus módon előállított E330, a citromsav. Az aszkorbinsavat gyümölcs- és zöldségkonzerveknél, fagyasztott és szárított burgonyatermékeknél, de hústermékeknél és felvágottaknál is használják savanyúság szabályozásra. Viszonylag veszélytelen adalékanyag. A citromsavat frissítő italokban, sajtokban és hústermékekben, tésztákban és édességekben találhatjuk meg. Túlzott fogyasztásnál fogszuvasodást okozhat.
A sűrítőanyagokat és a stabilizátorokat E400-tól és E495-ig terjedő kóddal találjuk megjelenítve az élelmiszereken. A sokszor emlegetett E415-ös kódú xantángumit salátaöntetek esetében alkalmazzák, továbbá fagylaltokban, tojástartalmú ételekben, lekvárokban, mivel kevésbé érzékeny a hőmérsékletre más anyagokkal ellentétben. A zselatin, kevésbé ismert nevén E441 zsír érzetét kelti a szájban, így joghurtokban, fagylaltban, krémsajtokban többek között sűrítőanyagként használják.
E500-tól E585 számozásig a savanyúságot szabályozó anyagok és a csomósodást gátlók foglalnak helyet. Szárított élelmiszerek, fűszerek, táplálékkiegészítők, reszelt sajtok tartalmazzák az egyik csomósodást gátló E551-et, vagyis a szilícium oxidot. Viszonylag veszélytelen adalékanyagról van szó. A kalcium-kloridot (E509) jellegzetesen a zöldségkonzervekben és a gyümölcskonzervekben használják csomósodás gátlásra, de kompótok, tejtermékek esetében is alkalmazzák.
E600-tól E671-ig terjedő számskálán az ízfokozók szerepelnek. A sokak által rettegett nátrium-glutamát (E621) túlzott bevitele esetében fej- és végtagfájdalmakra panaszkodnak a fogyasztók összefüggésbe hozva a kínai étterem szindrómával, ami a kínai konyhában általánosan használt ízfokozóval, a nátrium-glutamáttal szembeni érzékenységre utal- olvasható többek között a BBC-ben.
E700-tól E772-ig az antibiotikumok, E900-E999 között pedig vegyes anyagok vannak jelölve, mint a viaszok, gázok, habosító anyagok, E1105-től E1510-ig pedig olyan adalékanyagok vannak csoportosítva, amelyek nem sorolhatók kifejezetten egy csoportba sem, ezek viszonylag újfajta adalékanyagok.
Több tartalom, a ma7 médiacsalád instagram profilján.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
