2021. október 29-én az Európai Bizottság jóváhagyta Románia országos fejlesztési és helyreállítási tervét (PNRR), amelynek összértéke 29,2 milliárd euró volt, ebből mintegy 14,2 milliárd euró támogatás és 14,9 milliárd euró rendkívül kedvezményes hitel. Ünnepelt a politikai osztály, Klaus Iohannis akkori államelnök egyszeri és vissza nem térő lehetőségként beszélt a már készpénznek vett majdnem 30 milliárd euróról, amely fellendíti Románia gazdaságát, felvirágoztatja az országot. Kevesebb szó esett arról, hogy ezt a pénzt az unió nem adja ingyen, komoly reformvállalásokat kell teljesíteni ahhoz, hogy megkapjuk. És most, az augusztus 31-i végső határidő közeledtével immár az is látszik, korai volt az öt esztendővel ezelőtti ünneplés, a legjobb esetben Romániának a pénz kevesebb mint kétharmadát sikerül lehívnia.
A tervet az indulást követően három alkalommal is újratárgyalták és csökkentették. Először 2023 decemberében, amikor bevezették a RePowerEu komponenst. Az utolsó újratárgyalásra 2026 júliusában került sor, amikorra a támogatás teljes értéke 20,1 milliárd euróra csökkent, ebből 13,57 milliárd euró maradt vissza nem térítendő finanszírozásként. További mínuszokat jelenthet, hogy az augusztus 31-ig be nem fejezett projektek finanszírozásának egy részét vissza kell fizetni. Négy nappal a befejezés előtt a hivatalos honlapon (monitorpnrr.eu) 179 teljesítésre váró reform és 206 befejezetlen beruházás szerepelt, az EU által követelt feltételek közül 139-et sikerült teljesíteni, 241-et még elemeznek az unió szakértői, ötöt felfüggesztettek vagy teljesen elbukott, tehát a 20,1 milliárd tovább csökken. Tegnapig Románia számára 13 milliárd eurót utalt ki az Európai Bizottság.
Egy nap alatt elúszott 770 millió
Szerdán este Nicușor Dan államfő drámai hangon jelentette be: a volt kormánykoalíció pártjainak nem sikerült politikai és társadalmi konszenzusra jutniuk a közalkalmazotti bértörvényről, és ezzel közösen vállalták a kapcsolódó 770 millió eurós helyreállítási forrás elvesztését.
Az elnök mindannyiuk felelősségét egyformának nevezte, csakhogy a valóság mást mutat. Három munkaügyi miniszter – mindhárman a PSD-ből: Marius Budăi, Simona Bucura Oprescu és Florin Manole – közel négy éven át semmit sem tett a jogszabály kidolgozása érdekében, pedig már 2022-ben tudatában voltak ennek a PNRR-ben szereplő mérföldkőnek. Sorin Grindeanu a tétlenséget egy 2022-es PSD–PNL közös döntéssel indokolta, amely szerint a törvényt a választások utáni időszakra halasztották.
Csak 2026 áprilisában küldte el Florin Manole a kormánynak és a szakszervezeteknek a dokumentum első tervezetét, de az igazi vesszőfutás az utolsó szász méteren, a kormány megbuktatása után kezdődött. Az új bértörvény kidolgozása Dragoș Pîslaru (PNL) feladata lett, akinek mindössze négy hónap állt rendelkezésére az új jogszabály kidolgozására, megtárgyalására és jóváhagyására.
Nicușor Dan végig bizakodó maradt, több ízben kijelentette, a pártok vállalták a PNRR-s mérföldkő teljesítését, tehát lesz egyezség a bértörvényről. Tette ezt annak dacára, hogy Sorin Grindeanu már 2026 júliusában hangsúlyozta: pártja nem fogja megszavazni a tervezetet a kormány által javasolt formában, és komoly nyomásgyakorlásba kezdtek a szociáldemokratákkal szövetséges szakszervezetek is. Akciójuk sikeresnek bizonyult, a bértörvény nem került a parlament elé, a 770 millió euró elúszott.
Nem teljesített vállalások, elveszett milliók
A PNNR-nek nem ez az első jelentős kudarca. 2022 májusában Románia első kifizetési kérelme még gond nélkül átment az EB szűrőjén, és átutalták a 2,8 milliárd eurót. A második kérelemnél azonban kezdődtek a gondok, igaz, még csak „aprópénz”, néhány tízmillió euró úszott el a nem teljesített vállalások miatt. A harmadik mérföldkő még nehezebb falatnak bizonyult, 2023-ban 869 millió euró folyósítását függesztették fel, többek között, mert nem sikerült rendet teremteni az állami vállalatok vezetőségében és eltörölni a speciális nyugdíjakat. Ebből végül 350 milliót sikerült megszerezni, 458 millió végleg elveszett.
A negyedik kifizetésre 2025 decemberében nyújtották be az igénylést, és meg is kapták a 2,62 milliárd eurót.
Az ötödik, a legnehezebb falat
Románia 2026. augusztus 14-én nyújtotta be az PNRR keretében az ötödik, az utolsó előtti kifizetési kérelmet, amelynek felülvizsgált összege 2,84 milliárd euró, ebből 1,65 milliárd támogatás és 433 millió hitel. A Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a 75 mérföldkő és célkitűzés teljesült-e, és a reformok, beruházások teljesítésének általános határidejét ebben a szakaszban 2026. augusztus 31-re tűzték ki.
A helyzet legalább három mérföldkő tekintetében kérdéses. A legnagyobb probléma a közalkalmazottak bérrendszeréről szóló törvény. Nicușor Dan elnök már bejelentette a kudarcot, vagyis 770 millió euró elvesztését.
A szénüzemű erőművek bezárása egy másik kritikus pont, Románia vállalta, hogy 2026. augusztus 31-ig 710 MW szénüzemű kapacitást von ki a forgalomból. A PSD kezdeményezésére a parlament feltételeket szabott egyes blokkok bezárására vonatkozóan, ami megnehezíti a határidő betartását, és nagy esély van arra, hogy az EB nem teljesítettnek tekintse ezt a vállalást.
Az ANI-törvény volt az 5. számú finanszírozási kérelem harmadik nagy kihívása. A törvényt ugyan elfogadták, de többen vitatják a Dominic Fritz temesvári polgármester és USR-elnök leváltását célzó cikkelyét, nagy esély van arra, hogy az EB is elfogadhatatlannak minősítse, és ez újabb 770 millió euró mínuszt jelent. E három vállalás nem teljesítése 2 milliárd eurójába kerülhet Romániának.
A PNRR 6. számú kifizetési kérelmének teljes értéke körülbelül 5,4 milliárd euró lesz, és a pénzügyminisztérium dokumentumai szerint 2026. szeptember 30-ig benyújtják. Ez lesz az utolsó kifizetési kérelem Románia PNRR-jében, 151 mérföldkövet és célértéket fog tartalmazni.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
