A németek kitelepítése ártatlan családok jogfosztása, kifosztása, meghurcolása és elűzése volt – mondta a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár hétfőn Bonyhádon, a magyarországi németek elhurcolásának 80. évfordulóján tartott megemlékezésen.
Nagy János a Szeplőtelen fogantatás templomban rendezett eseményen felidézte, hogy 1946. januártól otthonaikból elűzött emberekkel teltek meg az országutak és a vasutak. A Völgységből 13 ezer embert vittek el, a környék legdolgosabb gazdáit, iparosait, kereskedőit.
„Egyetlen bűnök az volt, hogy németnek születtek. Menniük kellett, mert nem volt, aki megvédje őket, egy másodjára is megszállt, kifosztott, megalázott ország nem tudta őket megmenteni” – fogalmazott az államtitkár.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a vezetők közül legtöbben igent mondtak a kitelepítésre, a tiltakozó Mindszenty József hercegprímás és Ordas Lajos evangélikus püspök véleményét félresöpörték.
„Minden alkalommal, amikor nem volt elég erőnk ellen tartani az efféle követeléseknek, százezrek életével fizettünk a gyöngeségért. 1944-ben zsidó honfitársainkat, 1946-tól a német anyanyelvű magyarjainkat ragadták el tőlünk” – fogalmazott Nagy János.
Az államtitkár szerint a 20. század közepén lezajlott események két tanulsággal szolgálnak a mai magyaroknak. Az első az, hogy csak erős, szuverén országok tudják megvédeni a polgáraikat. „Európa sajnos olyan hely lett, ahol időről időre felemelkednek birodalmak, a vezetőik meg akarják mondani, hogy miként, kikkel éljünk vagy éppen kikkel ne éljünk együtt a magyar hazában. Így gondolta a nemzeti szocializmus, az unokatestvére, a nemzetközi szocializmus, és most ugyanezt akarja a liberális globalizmus is„
– tette hozzá.
Úgy folytatta: ma a mi nemzedékünknek azt akarják megmondani, kikkel éljünk együtt. A magyarok nem hajlandók részt venni a nyugatiak migrációs kísérleteiben. „Naponta egymillió eurós büntetést fizetünk Brüsszelnek azért, hogy ne kelljen bevándorlóországgá válnunk, a bírság jóval kisebb ár, mint egy bevándorlóországgá tett Magyarország migrációs kiadásai lennének” – magyarázta.
A második tanulság, hogy a háború önmagában is ördögi dolog, de az igazán gyalázatos események a háború után következnek – hangoztatta. Mint mondta, vélt bűnt kollektív büntetéssel végképp nem lehet jóvá tenni. A kollektív bűnösség elve nem csak a keresztény hitelvekkel összeegyeztethetetlen, hanem a magyar alkotmányossággal, az európai és nemzetközi jogi szerződésekkel is – húzta alá.
Nagy János kitért arra, hogy Szlovákiában „egy régi, letűntnek hitt világ bújt elő a sötétből„. Kiemelte, „az összes törvény, ami a kollektív bűnösség jegyében bélyegez meg embereket, a történelem szemétdombjára való„.
„Kiállunk a felvidéki magyarok és érdekképviseletük, a Magyar Szövetség mellett a Benes-dekrétumok ügyében„
– jelentette ki az államtitkár.
Arról is beszélt, hogy az emlékezésen jelen lévő Csibi Krisztina – a Potápi Árpád János 2024-es halála után megválasztott – fideszes országgyűlési képviselő bebizonyította: méltó folytatója a volt nemzetpolitikáért felelős államtitkár munkájának. „Meggyőződésem, hogy ezen a vidéken idén áprilisban ő a biztos választás” – jegyezte meg.
A bonyhádi képviselő többek között arról beszélt: azt kéri a „fennvalótól„, hogy soha többé senki ne aggassa egyetlen nép fiaira se a kollektív bűnösség jegyét, mert méltatlan és igazságtalan.
Az évforduló alkalmából Mayer Mihály korábbi pécsi megyéspüspök német nyelvű istentiszteletet tartott, majd az emlékezés résztvevői megkoszorúzták a Bonyhádról elűzött németek emlékművét.
A második világháborút lezáró potsdami konferencián a győztes nagyhatalmak abban állapodtak meg, hogy a Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon maradt német lakosságot „szervezett és humánus módon” legalább részben át kell telepíteni Németországba.
Az Országgyűlés 2013-ban nyilvánította január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává; 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német nemzetiségűeket szállító első vonatszerelvény.
MTI
Borítókép: Bonyhád, 2026. január 19. Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár beszédet mond a magyarországi németek elhurcolásának 80. évfordulóján tartott megemlékezésen Bonyhádon, a Szeplőtelen fogantatás templomban 2026. január 19-én. MTI/Kiss Dániel
The post Nagy János: a németek kitelepítése ártatlan családok jogfosztása volt appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
