Az utóbbi években lassan, de folyamatosan nő a hazai halfogyasztás; a nehézségek ellenére van elég hal, és mindenki megtalálja a karácsonyi asztalra valót az üzletekben – mondta Nagy István agrárminiszter hétfőn a halfogyasztást népszerűsítő sajtótájékoztatón Budapesten, a Központi Vásárcsarnokban.
A tárcavezető kiemelte: a karácsonyi időszak meghatározó a hazai halfogyasztásban. Becslések szerint a haltermelők ekkor értékesítik a tejes éves étkezési mennyiség 40 százalékát, egyes nagy haltermelők esetében pedig akár az éves forgalom 60–70 százalékát is kiteszi a karácsonyi haleladás – mutatott rá. Nagy István kifejtette, hogy az elmúlt időszakban az agrárium és benne a halgazdálkodás rendkívüli kihívásokkal szembesült. A járvány mellett az aszályhelyzet és az orosz–ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is meg kellett küzdeniük. A haltermelők többsége okosan, jó gazda módjára optimalizálta a termelést a mostoha körülmények között: egyes tavakat fel sem töltöttek, a nem teljesen feltölthetőket pedig kisebb egyedsűrűséggel népesítettek be – ismertette a miniszter, jelezve: bár ezzel csökkent a megtermelt hal mennyisége, hatékonyan minimalizálni tudták az elkerülhetetlen veszteségeiket.
Nagy István köszönetet mondott az ágazatban dolgozó minden szereplőnek, hogy mégis lesz elég magyar hal az ünnepi asztalokra, mivel korlátozták az export mennyiségét is ennek érdekében. Az agrárminiszter mindenkit arra biztatott, hogy keresse és vásárolja a magyar halat. Kitért arra is, hogy a kormányzati és ágazati promóciókkal, és az ágazatot támogató kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az egy főre jutó halfogyasztás az elmúlt években folyamatosan nőtt. Ismertetése szerint ez az érték 2013-ban, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) indulásakor a jelenlegi módszerrel számítva 5,4 kilogrammot tett ki, 2021-re már 6,5 kilogrammra emelkedett, ami 20 százalékos növekedés.
A számok ugyan attraktívak, európai összevetésben azonban a magyar halfogyasztás továbbra is alacsony – tájékoztatott a miniszter. A hazai haltermelésen és a hazai termelési halak fogyasztásán belül a ponty a meghatározó faj, a második az afrikai harcsa. Kiemelte a miniszter az intenzív haltermelés gyors térnyerését: míg 2013-ban ennek részaránya 15 százalék volt, mára 24 százalékra nőtt. Az intenzív akvakultúrában termelt étkezési hal 94 százalékát az afrikai harcsa teszi ki: e faj termelése 2013-óta megduplázódott, 2050 tonnáról 4108 tonnára. Jelenleg ezzel Magyarország az EU legnagyobb afrikaiharcsa-termelője.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai halakat vásárlók hozzájárulnak az ágazat megmaradásához, amely az ország számos területén fontos szerepet tölt be a vidéki népesség foglalkoztatásában is. Nagy István a halfogyasztás növelését stratégai célnak nevezte, amelynek eléréséhez jelentős támogatásban részesül a hazai akvakultúra-ágazat. A MAHOP keretében a 2013–2020-as időszakban a halfogyasztást népszerűsítő kampányra 960 millió forint jutott, a most induló MAHOP Pluszon belül pedig 700 millió forint a halmarketing tervezett kerete. Hozzátette: jelentős figyelmet szenteltek a halhús minőségének, a minőségi termékek elismerésének.
2020-ban és 2021-ben négy magyar haltermék – a szilvásváradi pisztráng, az akasztói szikiponty, a balatoni hal és a szegedi tükörponty – európai földrajziárujelző-oltalmat kapott, idén pedig a balatoni hal önálló márkaként jelent meg a hazai piacon. A tervek között az agrárminiszter kiemelte, hogy idén elfogadták a Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Tervet, amely 2030-ig fogalmazza meg az ágazat fejlesztését célzó feladatokat. A terv részeként növelni tervezik a kisüzemi halgazdaságok termelőkapacitását, fejlesztik az alkalmazott termelési technológiát, a feldolgozást, és bővítenék a haltermékek kínálatát – sorolta.
Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke tájékoztatása szerint mind pontyból, mind harcsából annyit termeltek, hogy kielégítő mennyiség jut belőle a magyar piacra. Soha nem látott aszály jelentkezett együtt a háborús konfliktussal, ami a takarmányok és az energia árában is jelentős emelkedést okozott. Az ágazat jövedelmezősége tovább erodálódott a növénytermesztéshez viszonyítva is – mondta. Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője beszámolt a belföldi halfogyasztást népszerűsítő kampányokról, amelyekkel tavaly 15–20 százalékkal nőtt a halfogyasztás szintje. Az elmúlt időszakban 17 ezer kóstolót osztottak ki, 30 rádióban több mint 300 alkalommal futottak a hirdetéseik. A nyomtatott sajtóban 52 kiadványban 3,560 millió megjelenést értek el, 59 online felületen 19 millió elérésük volt országosan, és mintegy 600 óriásplakátot jelentettek meg. A kampány idén véget ér – közölte.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
