Rónai Egon válogatott vendégeket szólaltatott meg műsorában. A vendégek egyike volt Nagy Bandó, aki a többi meghívotthoz hasonlatosan szintén szíve fölé égette az „Orbán, takarodj!” billogját.
Miként lehet boldogulni egy dobókocka intelligenciaszintjével? Egész jól. Elég, ha az ember kiáll a színpadra, és eladja magát mint humorista, színész, mesemondó, politikus, publicista, karikaturista, polgármester, képviselő, egyszóval reneszánsz ember. A dolog ott hibádzik, hogy ez a reneszánszemberség nem a leonardói értelemben vett mindentudás, hanem a kádári nómenklatúra proletárgőgjétől áthatott, álságos hőbörgés mindenkiért, de mindenki ellen. Aki pedig ezt a figurát tévedhetetlenül szállította nekünk a régmúltban, s tartja nívótlan szintjét azóta is, nem más, mint Nagy Bandó András.
Az ember, aki anno bátran nekiment a kommunizmusnak szivacsnyelű kalapácsával. Ugyanez az ember a minap Orbán Viktornak feszült neki, önnön gyökértelenségét halált megvető bátorságnak hazudva. És megszégyenült. Közösségi oldalán már szánja-bánja otromba szavait. De hát már késő. Rég késő. Ha nincs felháborodás, nincs mea culpa sem, ez a Nagy Bandó-i jellemtelenség alfája és ómegája.
Az a nap is úgy kezdődött a kálmánolgátlanított ATV életében, mint a többi. Rónai Egon válogatott vendégeket szólaltatott meg műsorában. A vendégek egyike volt Nagy Bandó, aki a többi meghívotthoz hasonlatosan szintén szíve fölé égette az „Orbán, takarodj!” billogját, amely az egyesített ellenzék választási programja is egyben. Az 1982-es Humorfesztivál fődíjasa keményen indított.
„Ha betörnek hozzád fegyverrel, te lelőheted a fegyveres rablót. Ugyanolyan erővel szállhatsz szembe, mint amilyennel bejön. Ez az ország így áll most. Ha ilyen helyzetet teremt Orbán, várhatja, hogy meg fog történni valami.” Kemény szavak ezek. Kemény és hazug szavak. Ugyanis az arányos védekezés elve még házon belül is szabályozáshoz kötött. S csak azért nem felesleges érdemben tovább foglalkoznunk ezzel az egyértelmű provokációval, mert ami utána jött, az maga a tanítani való balliberális gyűlöletcunami.
„Múltkor Kecskeméten voltam, tiszta véletlenül hallottam egy kórházi dolgozótól – és most olyat mondok, amiről valószínűleg azt mondjátok, hogy abszurd –, hogy oda viszik Orbán feleségét mindig, amikor összeveri. A kecskeméti kórházban rakják rendbe” – jelenti ki Nagy Bandó, majd Rónai felvetésére, miszerint ez egy mendemonda is lehet akár, így válaszol a meghívott vendég: „Nem magyar mondás az is, hogy nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél?”
Az interjút később eltávolították az ATV honlapjáról, s Rónai Egon is szabadkozott. Aztán szokás szerint semmi sem történt. Nagy Bandót nem vetette ki magából a hazai közélet, Sárosdi Lilláék sem kezdtek sivalkodásba, s a Jobbikkal egyesített Momentum se adott ki a gyűlöletbeszédtől elhatárolódó közleményt.
Ami esetleg a szerkesztőségi szobákban lezajlott, az annak a két mondatnak a szó szerinti idézése, mely a kétezres évek táján egyre többször hangzott el a Rádiókabaréban: „Bandót? Bandót ne!” Mert felfedezőjének s mentorának, Farkasházy Tivadarnak már akkoriban is túl sok volt Nagy Bandó, aki rendre el kívánta hitetni hallgatóságával, hogy ő egy vidéki panelproli, aki amúgy fővárosi értelmiségi. Nála tehát nem a lóláb, hanem egy teljesen más típusú anatómiai lóalkatrész lógott ki.
A pletyka egyébiránt, amelyet ez a csepűrágó a szájára vett, 2002-ből eredeztethető. S nem is annyira pletyka, mint inkább városi legenda. Üzenőfalakon, körüzenetekben és a közösségi oldalon kívüli fórumokban is egymásnak adták az emberek a hírt, miszerint Orbán Viktor veri a feleségét, akit ezért egy vidéki kórházban „raknak össze titokban” újra és újra. Később ehhez a fertelmes álhírhez csatolódott az a Kende Péter-i bővítmény, hogy „Orbánt egy grazi elmegyógyintézetben kezelik”.
E két mocskolódás szépen lassan szimbiózist alkotott, s ebből lett „az őrült, aki veri a feleségét”. Ha pedig azt hinnénk, hogy ennél már nincs lejjebb, akkor nagyobbat nem is tévedhetünk. 2006 után beszállt ugyanis az álhírgyártók táborába az úgynevezett nemzeti radikális tábor. A szélsőjobboldali radikálisok hozzápakolták az alaptörténethez a „félig zsidó, félig cigány” eredetlegendát. Felettébb érdekes, hogy e rágalmak virágzásának idején Orbán Viktor jobbára ellenzéki szerepben volt.
Az irányított szóbeszéd egyértelmű célja akkor a karaktergyilkosság volt, mint ahogy most is. Az viszont, hogy egy ilyesfajta otromba és gusztustalan híresztelés bekerülhetett egy országos tévéadó politikai műsorába, egyszerre példátlan és felfoghatatlan. Próbálnám ennek az írásnak a hangvételét könnyedre és humorosra venni, de csak annyira sikerül, mint Nagy Bandónak bármelyik írását humorosra és könnyed hangvételűre venni.
Bevallom, ezúttal nem megy. Helyette arra az emberre gondolok keserű szájízzel, akit gyerekfejjel minden olyan alkalommal epekedve vártam a képernyőre, amikor csak kabarét adott a tévé. Mert Nagy Bandót értettem és megértettem. Nem lebecsülve akkori önmagam szellemi kapacitását, azért az, hogy valakinek az éles társadalom- és rendszerkritikáját egy általános iskolás felfogja, eléggé elhibázottnak tűnik.
Pedig a recept nem volt túl összetett. Ha megjegyezzük, hogy panelben élni nem a legjobb, gyorsan hozzá kell tennünk, hogy szocializmusban élni viszont a világ legpompásabb dolga. Amikor kifogásoljuk, hogy a boltokban ez vagy az nem kapható, azonnal hozzá kell tennünk, hogy a boltok viszont a dolgozó nép tulajdonában vannak. És nagyjából be is mutattam, miből állt s meddig terjedt a Nagy Bandó-i bátorság.
Nem tett ő mást, mint kutyát ingerelt kerítésen keresztül, méghozzá a kutya gazdájának utasítására. Mindezt engedelmes csahosként, sunyi módon.
Történetesen igen sok ismerősöm dolgozik a Bács-Kiskun Megyei Kórházban, Kecskeméten, mely egyben a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának oktatókórháza is.
Az intézmény az ország egyik legjobb gyógyintézete. S bár az ott dolgozók nevében nem tudok teljes felelősséggel nyilatkozni, de majdnem biztosra veszem, hogy a pszichiátriai gondozójukban (rendelőintézet, II. emelet 233–240.), járóbeteg-ellátás keretén belül bármikor szívesen állnak Nagy Bandó András rendelkezésére. (Előjegyzés telefonon: 06-76/516-952.)
Mi pedig csak reménykedhetünk abban, hogy az ATV az új esztendőben nem vagy csak korlátozott számban fog a műsoraiban elmebetegeket szerepeltetni.
Varga-Bíró Tamás
A szerző blogger, publicista
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
