A Fidesz mintha kezdené feldolgozni a választási vereséget, de az „újkommunista”, illetve „baloldali” jelzők szitokszóként használata az ellenfélre, illetve a kormányzati gazdaságpolitikára kevés, hiszen csak az idősebbekhez szól, de egyáltalán nem szólítja meg a fiatalokat – vélekedett Nagy Attila Tibor az InfoRádióban. A politikai elemző beszélt a KDNP esetleges Fidesztől való „leválásáról”, valamint Magyar Péter miniszterelnökkel vívott saját személyes szócsatájáról is.
Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke a párt választási vereségének féléves évfordulóján hosszú televíziós interjút adott a Bayer Show-ban. A kérdésre, hogy ezzel a tévészerepléssel távolabb került-e a Fidesz és a pártelnök a választási vereségtől, Nagy Attila Tibor politikai elemző azt mondta az InfoRádióban: „talán igen. Érezhető, hogy a Fidesz lassan-lassan azért feldolgozta a nagyon súlyos választási vereséget, hogy az ellenfele kétharmados többséget kapott, és
úgy érzékelem, mintha egy picit bizakodóbb lenne a Fidesz táján a hangulat, és most már egyfajta újjáépítést jelentett be Orbán Viktor.
Ezzel együtt azt kell hogy mondjam, hogy még messze van a sikertől a Fidesz” – fogalmazott az elemző, aki szerint az „újkommunista” jelző mostanában tapasztalható rendszeres használata nem viszi közelebb a Fideszt a fiatalabb vagy középkorú nemzedékhez.
Sokan azt sem tudják már a 20-as éveikben járók közül, hogy mi az a kommunizmus, hogy a kommunizmus a szocializmus felső foka lett volna. Ha a párt olyan jelzőkkel operál, amit legfeljebb az idősebb nemzedékek tudnak igazán értelmezni, de a fiatalabbak kevésbé, mert idegen a nyelvezet számukra, ezzel nem fog közelebb jutni a választási győzelemhez – vélekedett, hozzátéve: nyilván nem csak ez a baj a Fidesszel, nem csak a jelző miatt van a Fidesz válságban, de
Orbán Viktor interjúja jól megmutatta, miért van gondban a párt: például azért, mert olyan nyelvezetet használ, amit a fiatalabb középrétegek nem vagy nehezebben értenek meg.
A kérdésre, hogy Orbán Viktor „baloldali” gazdaságpolitikáról beszélt, de mi haszna ennek a felcímkézésnek, azt mondta: különösen a mostani nehéz nemzetközi helyzetben nehéz olyan gazdaságpolitikát kialakítani, amelyik mondjuk évente 3-4-5 százalékos GDP-növekedést képes kitermelni. Magyarországon ilyen gazdasági növekedés utoljára 2022-ben volt.
Hogy a Fidesz baloldalinak nevezi el a gazdaságpolitikát, ez is azt szolgálja, hogy az idősebb, talán 60 év fölötti nemzedékek számára, amelyek még elkötelezettebbek a Fidesz iránt, az ismerősség érzetét keltse, mert ők talán még homályosan emlékeznek az MSZP-SZDSZ kormánykoalícióra, amelyet a Fidesz szeretett mindig is baloldali jelzővel illetni – vélekedik az elemző, aki szerint a „baloldali” jelző egy szitokszó a fideszes nyelvezetben.
„Belemehetnénk a különböző fogalmakba, hogy mit jelent ma a valóságban a baloldaliság. Ha a baloldaliság alatt mondjuk a balliberális jelzőt érti a Fidesz, az akár a magángazdaság erőteljesebb részvételét, a privatizációt is jelentheti, ha az állam résztulajdonaránya jelentősebb valahol. De a Fidesz esetében inkább arról van szó, hogy a szavazói számára az ilyen fogalmak, mint baloldali gazdaságpolitika, újkommunista, az ismerősség érzetét keltik, és emiatt esetleg ezek a szavazók tartósan ott maradnak a Fidesznél. De
ez elég kevés az üdvösséghez, hiszen a Fidesz jelenleg mindössze 20-25 százalékon áll”
– mondta.
A kérdésre, hogy mi van akkor, ha az idősebb, tapasztaltabb választópolgároknak mondjuk Medgyessy Péter jut eszébe a baloldali gazdaságpolitikáról, aki végrehajtotta a kampányprogramját, és jóléti intézkedésekbe kezdett, a szakértő azt mondta: igen, végrehajtotta, de aztán az övé nem volt egy túl sikeres miniszterelnöki kormányzás, két év múlva véget is ért a miniszterelnöksége. És pont Medgyessy Péter kormányzása mutat arra rá, hogy nem feltétlenül jó a kormányzás elején elkezdeni osztogatni, vagyis egy négyéves kormányzati ciklus elején felélni a költségvetési tartalékok, pénzek jelentős részét osztogatással. Erre a tapasztalatra a Tisza-kormánynak is érdemes volna odafigyelnie – mondta Nagy Attila Tibor.
Gyakran felmerül mostanában, hogy hol lehet a Fidesz koalíciós társa, a KDNP helye a politikában. Az elemző azt mondta:
„én is úgy érzékelem, mintha a Kereszténydemokrata Néppárt elkezdett volna, ha nem is látványosan, de egy kicsit ellépni a Fidesztől”.
Továbbra is egyértelmű szövetségeseknek látja őket, de megemlítette, hogy például Semjén Zsolt be sem ült a parlamentbe, és fel is ajánlotta a lemondását a pártelnöki tisztségről. A KDNP-ben valószínűleg zajlik a gondolkodás arról, hogy nem lenne-e jobb akár a Fidesz számára is, ha erőteljesebben jelenne meg a politikai színtéren, és esetleg olyan szavazókat tudna megnyerni, akiket a Fidesz kevésbé – vélekedett az elemző, aki úgy látja, ez nem könnyű művelet, hiszen a KDNP nagyon-nagyon összekapcsolódott a Fidesszel.
„Ne felejtsük el, hogy a kettős párttagságot is lehetővé tették, vagyis a fideszes lehet KDNP-s, a KDNP-s pedig lehet fideszes, legalábbis nemrég volt még egy ilyen alapszabályi rendelkezés. Úgyhogy nem lenne könnyű a KDNP-nek egy külön arcélt megjelenítenie a Fideszhez képest” – fogalmazott.
Felidézte még, hogy az Orbán-kormányok megítélése, különösen az Orbán-rendszer utolsó négy évének, a 2022–26 közötti ciklusnak a megítélése jelenleg meglehetősen rossz a közvélemény körében, és Orbán Viktor volt miniszterelnök megítélése is elég negatív a legutóbbi Medián-felmérés alapján. Tehát „volna némi ráció abban a KDNP számára, hogy megpróbáljanak óvatosan elhatárolódni a Fidesztől, csak akkor
ki kellene építeniük egy olyan országos szervezeti rendszert, olyan aktivistahálózatot, és csomó pénzt kéne még szerezni, amivel esetleg érdemi reményük volna arra, hogy átlépjék a parlamenti küszöböt,
az 5 százalékot” – mondta Nagy Attila Tibor politikai elemző az InfoRádióban.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
