Nagy a zaj… Kulcsár Péter2025. 12. 28., v – 17:59
Sőt, inkább a hisztérikus lárma. A csendes józanság helyét átvette a már kendőzetlenül nacionalista felhangú politikai „nagyot mondás”.
A történelmi előzmények többé-kevésbé ismertek. Egy hisztérikus korszak, nagyhatalmi döntések eredményeként is előállított helyzetben a regnáló politikai szereplők Beneš köztársasági elnök aktív részvételével a kollektív bűnösség elvét alkalmazták a németekkel, a magyarokkal és a kollaboráló árulókkal szemben. Olyan elvet, amely szembemegy minden alapvető erkölcsi, demokratikus jogállami elvvel és a nemzetközi joggal is. Sajnos az említett jogi szabályozás a mai napig része a jogrendünknek, és alkalmazható a joggyakorlatban.
Ahhoz, hogy tudjunk tiszta vizet önteni a pohárba, elkerülhetetlen néhány kérdést feltenni, és talán még fontosabb a morálnak és jognak egyaránt megfelelő választ megkeresni. Ez nem könnyű feladat.
A jelenleg legerősebb parlamenti ellenzéki párt legitim módon napirendre tűzte a sokak által kárhoztatott Beneš-dekrétumok negatív jogkövetkezményeit.
Mindenki tudja, hogy a ház építése az alapozással kezdődik. A szilárd alap mindig az első lépés, a garanciális feltétel! Ilyen feltételnek kellene megfelelnie egy-egy jogrend felépítésének is. Ezt az alapot nevezzük Alkotmánynak.
Az alkotmány 2 részből áll: preambulumból és ún. normatív részből, mely már cikkelyezett formában, részleteiben szabályoz több alapjogot. E két rész csakis szerves egységben értelmezhető. A preambulum egy esszenciális erkölcsi, demokratikus, társadalmi iránytű, mely meghatározza a ráépülő jogrend minőségét. Ez egy mindenkori civilizációs fokmérője is valamennyi működő demokratikus jogállamnak. Sajnálatos, hogy a jogalkotó a preambulumban kizárólag a nemzeti identitást tartja meghatározó alkotmányozó rendezési elvnek. Ezáltal kirekeszti az ország kb. 1 millió polgárát az alkotmányozási folyamatból. A jelenlegi szabályozás szembemegy valamennyi természetes személy alanyi jogával. Vagyis: a jelenlegi „szlovák nemzet” hivatkozási alapot „Szlovákia állampolgáraira” kellene változtatni. Amíg ez nem történik meg, addig a kisebbségben élő szlovákiai állampolgárok nem egyenrangúak. Tisztázni kell azt is, vajon összeegyeztethető-e a kollektív bűnösség elve a demokratikus jogállam elvével? A válasz: NEM! És vajon sérülnek-e a kisebbségben élők jogai? IGEN, főleg a jogbiztonság hiányában, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogában és az állam által egyébként biztosított jogvédelem hiányában, a jogkövetkezmény elszenvedésében és a kapcsolódó jogorvoslat érvényesítésének velejáróival. A bírósági eljárások ugyanis jelen esetben kb. 10 évet vesznek igénybe.
Hamis az az állítás, hogy a Beneš-dekrétumok csupán „olyan történelmi dokumentumok, melyek nincsenek hatással mai, reális jogi viszonyainkra”. A Szlovák Földalap mai napig is tartó gyakorlata ezt világosan cáfolja: „felsőbb” utasításra több ízben történt konfiskáció konkrét érintettek kártérítése nélkül.
Higgadt szakmai vita hiányában a politikai térben, sajnos, bérelt helyet foglalnak el a harsány, felelőtlen politikusok. Szinte egymásra licitálnak. Taraba kormánytagként kilátásba helyezte, hogy törvényjavaslatot terjeszt a Beneš-dekrétumok változtathatatlansága érdekében, és pár napra rá máris módosították a Btk.-t. Danko, a parlament alelnöke még tovább ment: szerinte a Beneš-dekrétumok a jogrendünk része, s alkotmánytörvényi védelmet érdemel. Elszomorító. A dekrétumokhoz kapcsolódó nosztalgikus vagy nacionalista hangulat sajnos még mindig jelen van a szlovákiai közéletben.
Az viszont megnyugtató hír, hogy František Mikloško, a parlament korábbi elnöke, jelenleg képviselője azon kívül, hogy hívő keresztény, ízig-vérig demokrata. Olyan ember, aki ebben a felbolydult, értékeit veszített világban is a józan észt követve fogalmazza meg jóindulatú kritikáit. Mindannyiunk okulására csak egy rövid idézet a Vasárnap november 17-i számából: „Csak tovább rontottuk az alkotmányunkat, amelyben már az a megfogalmazás is rossz, hogy nem Szlovákia polgáraira, hanem a szlovák nemzetre hivatkozik. A kisebbségek egyenrangú polgárok”. Mikloško a szlovák politikai reprezentáció kiemelkedő személyisége. Jó jel ez valamennyi kisebbség számára. Elsőként és jelenleg egyedüliként emelt kifogást a preambulum hivatkozási alapjával kapcsolatban.
Hadd reménykedjünk abban, hogy lesznek követői!
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
