Nagy a küzdelem

Csendes polgárháború a libbant elitben.

Ez rendkívül váratlan fejlemény. Amióta 1992-1994 között egyesült a liberális és a posztkommunista elit, ez valami teljesen váratlan, szokatlan: sose hittem volna, hogy ez lehetséges.

Tulajdonképpen ismét szétváltak. Egyik oldalon Talpramagyar Péter, a másikon a volt posztkommunisták, ide számítva a később hozzájuk csatlakozott erőket.

Az alábbi interjúban az ős-SZDSZ-es volt politikus szabályosan alkalmatlannak és feleslegesnek minősíti a teljes Tiszán kívüli ellenzéket. Még azt is megengedi magának, hogy a hagyományos ballib ellenzék tüntetéseit nevetségesnek minősíti, pedig ez korábban szentségtörésnek számított, s aki ilyet mondott, azt fideszesnek minősítették a mérvadó ballib értelmiségiek:

Hírdetés

Szerintem a végkifejlet az lesz, mint a 90-es évek elején. Lesz egy nagyobb SZDSZ, csak most Tisza Párt lesz a neve, s lesz egy kisebb MSZP, csak most DK lesz a neve.

Én úgy látom, hogy Magyarországon van egy stabil 5-15 % közti polgári réteg, melynek alapeszméje az, hogy vakon kell másolni a nyugatot.

Nevük változik az idők során, időnként „labanc”, aztán „polgári radikális”, majd „liberális”, mostanában „baloldal” a nevük, de a lényeg mindig ugyanaz: a nyugat feltétlen imádása. Ezt az igényt legjobban a DK képviseli jelenleg.

Balszerencséjük Talpramagyar Péter berobbanása, emiatt estek most 10 % alá. De ennek a rétegnek Tapramagyar legalábbis „gyanús”, nem eléggé nyugatimádó.

Szóval szerintem a DK-soknak nem kell pánikolniuk, fel fognak ők ismét menni a stabil 10 %-ra.


Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »