Két és fél hónap áll rendelkezésére azoknak, akiknek a nemzetgazdasági miniszter rendelete miatt át kell állniuk az online pénztárgépek használatára. Lapunk kérdésére, miszerint a három évvel ezelőtti bevezetéshez hasonlóan kapnak-e állami támogatást, az egyik érintett szakma érdekképviseletének elnöke nem tudott válaszolni. Emellett szerinte hiába járna a gazdaság kifehérítésével a bevezetés, ha az e miatti pluszköltséget idővel át kell terhelni a fogyasztókra.
Közeleg a szeptember 30-ai átállás, mikor új szolgáltatásoknál kell bevezetni az online kasszarendszert, de akadnak még tisztázatlan kérdések – hívta fel a figyelmünket Spindler Tibor, az Autószerelők Országos Egyesületének elnöke, példaként említve az állami támogatásokat. A rendszer 2013-as bevezetésekor ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) úgy könnyítette meg az átállást, hogy támogatásban részesítette a pénztárgépet vásárlókat.
Az újabb területek bevonását idén márciusban jelentették be. Akkor Varga Mihály azt mondta: a gépjármű-javítási, -karbantartási tevékenységnél, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelemnél, a motorkerékpár-, alkatrész-kereskedelemnél és -javításnál, a plasztikai sebészeti tevékenységet végzőknél, a diszkót, illetve tánctermet működtetőknél, a ruházati tisztítóknál és a különböző fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat nyújtóknál is kötelezővé teszik az online pénztárgép használatát. Ugyanakkor kérdésre válaszolva azt közölte, a kormány mérlegelni fogja, hogy kapjanak-e támogatást az érintettek, hozzátéve, a mostani helyzet eltér a korábbitól.
Nincs előrelépés?
– Azt azonban még mindig nem tudni, hogy a második körben kijelölt területek számíthatnak-e pénzre. Mint érdekképviselet, nem kaptunk semmilyen hivatalos megkeresést vagy hírt. Nagy a csend – summázta az elnök, majd hozzátette: ezzel szemben Varga Mihály bejelentése után a forgalmazók szinte azonnal megkeresték őket csoportos kedvezményt felajánlva. Egy gép akár százezer forintot is kóstálhat – válaszolta kérdésünkre Spindler. A támogatásra ezért lenne szükség.
A nemzetgazdasági miniszter korábban azzal érvelt, hogy azokon a területeken vezetik be, ahol legkiterjedtebb a feketegazdaság, ám Spindler szerint ezzel nem fog csökkenni a mérték. – Aki feketén akar működni, továbbra is így fog – vélte, majd hozzátette: inkább azzal kéne foglalkozni, hogy melyek azok az eszközök, amik elterjedését és így az átláthatóságot, a támogatás segítenék. Becslése szerint 3500-4500 autószerviz és -javító vállalkozás felel meg a jelenlegi követelményeknek, Nyolc-kilencezer „legálisnak nevezhető” van, és több tízezer, ami viszont feketén működik. Hogy szeptember 30-a után melyik tábor fog gyarapodni, egyelőre nehéz előre látni. Mint mondta, a feketézés ellenőrzésének módszerén nem ártana változtatni, ha valódi eredményt szeretnének elérni.
Több az adminisztrációs teher
Kérdésünkre úgy fogalmazott: a könyvelés és a gépek kezelése miatt lassan több az adminisztráció, mint a kétkezi munkát végzők száma. – A szervizek nincsenek arra felkészülve, hogy olyan stábot tartsanak fenn, ahol több adminisztratív dolgozó van és egyre kevesebb a szerelő. Ez hamarosan a rezsióradíj növekedésében is meg fog látszani – jósolta. – Mint minden ilyen, ez is a megrendelő zsebére megy, és már most kezd érződni, hogy egyre kisebb az igény a szolgáltatásra – hívta fel a figyelmet.
Szerettük volna megkérdezni az NGM-et, hogy számíthatnak-e az újonnan belépők támogatásra, milyen feltételeknek kell eleget tenniük, illetve van-e türelmi idő, ám levelünkre egyelőre nem kaptunk választ. A NAV-nál is érdeklődtünk, hogy az új területekről hányan köttettek be pénztárgépet, ez javulást, stagnálást vagy romlást mutat-e a várt adatokhoz képest, illetve tőlük is megkérdeztük, van-e türelmi idő és ez meddig tart, ám választ innen sem kaptunk. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától, amit Varga Mihály mint együttműködő szervezetet jelölt meg a szektorok kiválasztásakor, az NGM-hez irányítottak, mikor az állami támogatásról érdeklődtünk.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
