1898-ban e napont gyilkolták meg Erzsébet királynét, azaz Sisit. Sok-sok szépet és jót tudnék elmondani a XIX. század kor legszebb uralkodófeleségéről, akinek a közelébe e téren legfeljebb csupán III. Napóleon hitvese, Eugénia császárné érhetett, de ezt nyilván csak elfogult irigyei mondták. Egyébként a spanyol szépség V. István magyar királynak a 20. generációs leszármazottja volt, ilyenformán igazán gyönyörű magyar génjei voltak, így nem kell bánkódnunk a konkurencia miatt, aki amúgy közel száz évig élt (1826-1920), vagyis megélte a XX. századot is. Én azonban most nem is a két szépségről, hanem a mi Sisink gyilkosáról fogok beszélni.
1898-ban e napont gyilkolták meg Erzsébet királynét, azaz Sisit. Sok-sok szépet és jót tudnék elmondani a XIX. század kor legszebb uralkodófeleségéről, akinek a közelébe e téren legfeljebb csupán III. Napóleon hitvese, Eugénia császárné érhetett, de ezt nyilván csak elfogult irigyei mondták. Egyébként a spanyol szépség V. István magyar királynak a 20. generációs leszármazottja volt, ilyenformán igazán gyönyörű magyar génjei voltak, így nem kell bánkódnunk a konkurencia miatt, aki amúgy közel száz évig élt (1826-1920), vagyis megélte a XX. századot is. Én azonban most nem is a két szépségről, hanem a mi Sisink gyilkosáról fogok beszélni.
Luigi Lucheni egy bizonyos Lucheni Lujza olasz asszony törvénytelen gyermekeként született Párizsban – a mama ide menekült várandósága alatt. A legény árvaházban és különböző nevelőszülőknél nőtt fel. Tízéves korától munkára fogták, majd három és fél évig a lovasságnál szolgált, az 1896-os abesszíniai hadjáratban ki is tüntette magát. A katonaság után Svájcban telepedett le – és eztán alkalmi munkákból élt.Mondhatnám tehát, hogy Luignak sanyarú gyermek- és ifjúkora volt, de eszem ágában sincs mentő körülményeket keresni a magyarok számára kedves királyé gyilkosának.
Nyomorúságos körülményei magyarázzák, hogy egyre csak nőtt benne a gyűlölet az uralkodó osztály iránt, ennek tudható be, hogy az anarchizmus felé fordult, az ezzel foglalkozó műveket tanulmányozta. Egy vérbe fojtott munkásfelkelést követően Lucheni bosszút esküdött valakire-valamire, de nem volt pénze Olaszországba utazni, így Svájcban kereste leendő áldozatát.
Eredetileg az orleansi herceget akarta meggyilkolni, ám a herceg lemondta olaszországi utazását, ezért új áldozatot keresett – s épp kapóra jött neki az, hogy Erzsébet Genfbe utazott. De miért is kellett Erzsébetnek Genfbe utaznia? Valószínűleg ezt találta jó módszernek a depressziójára, ami összességében sikertelen házassága és gyermekeinek szerencsétlen sorsa miatt alakult ki. Sisi a védelmét tekintve egyszerűen felelőtlen volt – máskor is. Lucheni módszeresen készült a gyilkosságra: gyorstalpaló anatómiai tanfolyamot szervezett magának, hogy biztos legyen az uralkodó szíve helyének megállapítására.
A királyné épp udvarhölgye, Sztáray Irma grófnő társaságában hajókirándulásra indult, amikor hirtelen megjelent mellette merénylője: s Őfelsége napernyője alá bekukkantva meggyőződött Sisi kilétéről, s máris szúrt .Egyenesen a királyné szívébe…
Erzsébet elesett, de a járókelők felsegítették. Ekkor még nem tudta, hogy halálos sebet kapott, olyan erősen be volt fűzve, hogy a szúrást is alig vette észre, és azt hitte, az ismeretlen csak az óráját akarta ellopni. A menekülő Luchenit időközben a járókelők feltartóztatták és átadták a rendőrségnek. Erzsébet még saját lábán eljutott a sétahajóig, itt esett össze, sebét is csak ekkor vették észre. Sztáray grófnő elmondta a kapitánynak, hogy az inkognitóban utazó hölgy Ausztria császárnéja és súlyosan megsebesült. A hajó rögvest visszafordult, a személyzet a szállodába vitte Erzsébetet, de az orvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani.
A merénylő büszke volt tettére, és örült, mikor megtudta, hogy Erzsébet valóban meghalt. Két hónap elteltével életfogytiglani börtönbüntetése ítélték, amit valóságosan ki is töltött, ugyanis tíz évnyi raboskodás után, 1910-ben felkötötte magát cellájában a nadrágszíjával.
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
