A „Gorsser Musikverein”, azaz a bécsi újévi koncertnek helyt adó hangversenyterem pompája és ragyogása, valamint a híres osztrák zeneszerző-dinasztia, a Strauss család andalító keringői, továbbá vérpezsdítő polkái a császárváros fénykorát, az Osztrák-Magyar Monarchia idilli hangulatát varázsolják vissza minden év január elsején, immár több mint nyolc évtizede.
A televízió jóvoltából napjainkban kilencven országban élőben követhető ünnepi rendezvény történetének azonban nemcsak fényes, hanem kevésbé derűs fejezetei is akadnak.
Nemzetiszocialista jótékonysági hangversenyként kezdődött a páratlan sikersorozat
A bécsi újévi koncert története, ami hangulatában Ferenc József és az Osztrák-Magyar Monarchia időszakának fénykorát idézi fel, a népszerű általános vélekedéssel szemben nem a 19. század második felében, a halhatatlan keringőkirály, Johann Strauss idejében, hanem sokkal később, a második világháború előestéjén kezdődött el.
A legelső bécsi újévi koncert az 1938. márciusi Anschluss, Ausztriának a Harmadik Birodalomba történt beolvasztása utáni évben, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt jótékonysági koncertjeként csendült fel első alkalommal, és nem is január elsején, hanem 1939. december 31-én.
A koncert megrendezésének ötlete a nemzetiszocialista párt bécsi szervezetétől származott, aminek az volt a célja, hogy a párt a hangverseny bevételéből a leginkább rászorulók számára fűtőanyagot vásároljon.
Hitler beszédet mond az Anschluss után, a bécsi Heldenplatzon 1938. március 15-én. Az első bécsi újévi koncertet a nemzetiszocialista párt szervezte meg – FORRÁS: BUNDESARCHIV/O.ANG.
Az a tradíció, hogy a koncert repertoárján mindig a Strauss-dinasztia darabjait játsszák, ugyancsak a nemzetiszocialisták ötlete volt.
Joseph Goebbels berlini propaganda minisztériuma a bécsi koncertet ugyanis kitűnő eszköznek látta ahhoz, hogy az újév estjén felcsendülő koncert közvetítésével a birodalom határain belül és kívül élő németség kulturális egyeségét erősítse.
1958-tól tapsol a közönség minden évben a Radetzky-indulóra
Az 1939. december 31-én megtartott első koncertet Clemens Krauss karmester dirigálta, a repertoáron ekkor még csak és kizárólag ifj. Johann Strauss művei szerepeltek. Clemens Krauss – Josef Kripps kettő fellépést leszámítva – egyébként egészen 1954-ig vezényelte az újévi hangversenyeket.
Az európai civilizáció számára még reményteli 1941-es év volt az első alkalom, amikor január elsején csendült fel a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje. A hangversenyeket, amelyeket a birodalmi rádió, a Deutsche Rundfunk élőben közvetített, még a második világháború legkritikusabb időszakában, 1945. január elsején, a Harmadik Birodalom végnapjaiban is megtartották, és ekkor hangzott el először a repertoárban Johann Strauss híres Kék Duna keringője, amelyet mind a mai napig az egyik népszerű ráadásként játszanak.
A birodalom összeomlása a bécsi újévi koncertet nem temette maga alá; 1946. január elsején a háborús belövésektől megkímélt, 1870-ben épült Wiener Musikverein pompás Aranytermében ismét megtartották az újévi koncertet.
Idén Andris Nelsons lett karmester vezényelte a Bécsi Filharmonikusok világhírű újévi koncertjét. A lett karmester kérésére megváltoztatták a műsort. 1946 óta egy bizonyos Leopold Weninger átiratában játszották id. Johann Strauss Radetzky-indulóját a Bécsi Filharmonikusok. Weninger 1932-től az NSDAP párttag volt, egyébként a Bécsi Filharmonikus Zenekar jó barátja. A „nácitalanított” a Radetzky-indulóval a zenekar elnöke, Daniel Froschauer szavaival élve, „megszabadultak sötét múltjától”.
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
