A román politikai elit lényegesen nyitottabb és befogadóbb, mint a begyepesedett magyar. Ellentétben budapesti kollégáikkal, akik eddig már n+99999 alkalommal nyilatkoztatták ki, hogy Magyarország jelenlegi határai az idők végezetéig így fognak maradni, ők nem vésik kőbe a határok megváltoztathatatlanságának idejétmúlt, provinciális dogmáját. De persze csak akkor, ha a keleti végekről van szó.
A Moldovai Köztársaság és Románia egyesülését követelte több mint ezer tüntető vasárnap Bukarestben, akiket mind Klaus Iohannis román államfő, mind politikai ellenfele, Victor Ponta miniszterelnök Facebook-üzenetben üdvözölt.
Az Actiunea 2012 nevű civil szervezet felhívására július 5-én mintegy ezer moldovai fiatal indult gyalog Chisinauból a moldovai-román határra, a Prut folyóhoz, hogy menetelésükkel a két román nyelvű ország egyesülésének gondolatát népszerűsítsék. Szombaton Ungheninél lépték át a határt, ahol több ezer romániai fiatal fogadta őket.
Az unionisták vasárnap vonattal érkeztek Bukarestbe, ahol az Egyetem téren, majd az elnöki hivatal előtt sürgették az egyesülést. A moldovai fiatalok menetéhez Bukarestben is több százan (egyes becslek szerint több ezren) csatlakoztak.
A román vezetők méltatták a fiatalok kezdeményezését, kifejezve reményüket, hogy a Prut két oldalán élő románság előbb-utóbb „egymásra talál”.
Klaus Iohannis elnök olyan Facebook üzenetben köszöntötte a fiatalokat, amely nyolcvan évvel ezelőtt Horthy Miklósnak is becsületére vált volna.
„Kitartásukkal és európai érzelmű nemzedékük minden erejével ezek a fiatalok azt bizonyítják, hogy utjaink egy irányba vezetnek.
Be fogjuk bizonyítani: bármennyit is tartana és bármennyi erőfeszítéssel is járna, megvalósítjuk közös álmunkat, hogy együtt lehessünk Európában. Meggyőződésem, hogy a egy napon nemcsak az Unióban, hanem egy szoros közösségben is egymásra találnak majd a Prut két oldalán élő emberek”
– fogalmazott az államfő
Romániában a baloldaliság nem jelenti az „irredenta eszméktől” való irtózást. (Igaz, más se nagyon, de ez már legsen a románok gondja.) Victor Ponta szocialista miniszterelnöknek korrupciós botránya és a pártelnökségről való lemondása közepette is volt arra idje, hogy köszöntse az „igazságtalan határok” ellen küzdő fiatalokat.
„A Prut két partján élő románok sorsa közös, azt csak a történelem igazságtalansága szakította meg több alkalommal. Úgy vélem, a fiatal és őszinte embereknek nagyobb a bátorságuk és erejük mint a politikusoknak, hogy valóra váltsák ezt a sorsközösséget. Elismeréssel üdvözlöm ezeknek a fiataloknak a mai gesztusát”
– fogalmazott a román miniszterelnök.
Az elnöki hivatalnál – az államfő távollétében – Iohannis egyik tanácsadója fogadta a tüntetők képviselőit, akik egy elnöki különbizottság felállítását kérték, amely kidolgozná a két ország egyesülésének jogi, politikai lépéseit.
A mai Moldovával csaknem megegyező területű Besszarábia – a Prut, a Dnyeszter és Duna-delta által határolt térség – több mint egy évszázados cári uralom után a bolsevik forradalom idején önállósult, majd 1918. március 27-én fogadta el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot. A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része.
Viszonzatlan szerelem
A román politikai életben szinte teljes konszenzus uralkodik annak kapcsán, hogy Moldovának „újra kell egyesülnie” Romániával. A Prut másik oldalán azonban nem osztoznak annyira e lelkesedésben. A komolyan tömegbázissal bíró pártok elutasítják az uniót, és a lakosság nagy része is így van ezzel. Egy 2013-as felmérés szerint a romániai románok több, mint 75%-a támogatja az összeborulást, míg a moldovaiaknál ez az arány mindössze 15%.
A történelmi valósághoz amúgy kétségtelenül a bukaresti álláspont van közelebb. A Prut két oldalán nagyjábol ugyanolyan román emberek élnek, nyelvük is lényegében ugyanaz. Az identitásuk azonban már messze nem annyira. Az 1812-1918, majd 1940-1991 közötti orosz uralom mély nyomokat hagyott az itt élők tudatában, akik közül sokan „moldovánoknak” vallják magukat, hazájuk múltját pedig nem Romániára, hanem a Moldovai Fejedelemségre vezetik vissza, és úgy érzik, semmi közük a dobrudzsai, havasalföldi, vagy épp erdélyi románokhoz.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
