Tíz nap alatt két értékes festményt rongáltak meg környezetvédő aktivisták, hogy felhívják a világ figyelmét a közelgő klímakatasztrófára. Nem csodálkoznék, ha mostantól a nagy galériák több teremőrt alkalmaznának. De tényleg többet ér a művészet, mint az élet?
Az aktivistáknak ugyanis igazuk van. Akkor is, ha ezt ilyen durva módon hozzák tudomásunkra. A dollármilliókat érő festményekre tényleg jobban vigyázunk, mint a környezetünkre. Persze ők sem barbárok, olyan képeket szemeltek ki, amelyek üveg mögött vannak, vagyis csak a keretek mentek tönkre, a festmények sértetlenek maradtak.
Először Vincent van Gogh híres napraforgói kaptak egy kis paradicsomlevest a londoni National Galleryben. A Just Stop Oil nevű csoport pólóját viselő fiatal nők másodpercek alatt a falhoz ragasztották a kezüket, miután leöntötték a festményt, és azt kiabálták, hogy több millió éhező család egy ilyen leveskonzervet sem tud megmelegíteni. Ez is tény, és még csak az elején vagyunk a megélhetési válságnak.
Claude Monet Az őrkövek című festménye 2019-ben 110 millió dollárért cserélt gazdát, ennek köszönhetőten volt most kiállítva a potsdami Barberini Múzeumban. Vasárnap a német Utolsó Nemzedék környezetvédelmi szervezet aktivistái krumplipürével öntötték le ezt az alkotást, majd szintén a falhoz ragasztották tenyerüket – vagyis tanultak a londoni kollégáktól. Az akcióval a fosszilis üzemanyagok káros környezeti hatásaira akarták felhívni a figyelmet. Twitter-posztjukban azt írják, hogy Monet imádta a természetet, és nem értik, hogy a festményeit csodáló embereket miért nem érdekli a környezet pusztulása.
Tény, hogy a koronavírus-járványból ocsúdó társadalom, amely szembe találta magát az ukrajnai háborúval, mostanában szinte egyáltalán nem foglalkozik azokkal az ökológiai kérdésekkel, amelyek 2020 márciusáig fontosak voltak. Azóta magunk alatt vágjuk a fát, üvegházhatású gázokat bocsátunk ki, ami a bolygó hőmérsékletének gyors emelkedését okozza. A fosszilis üzemanyagok (szén, olaj, földgáz) égetéséből származó szén-dioxid járul hozzá az üvegházhatás növekedéséhez, de további gázok is jócskán hozzáteszik a magukét.
A káros gázok legnagyobb kibocsátója az energiaipar és a közlekedés – a közúti forgalom, a repülés és hajózás. Emellett a háztartások, szolgáltatások, épületek energiahasználata, illetve az erdők pusztítása miatt lett drámai mértékű a globális hőmérséklet-emelkedés. Ennek már most súlyos következményei vannak, az igazi katasztrófa elkerüléséhez azonban meg kell állítani a felmelegedést. A tudományos vita már eldőlt: alig 10-15 évünk van, hogy visszafogjuk a gázok kibocsátását, különben késő lesz.
Kábé ezt akarták elmondani a képrongáló fiatalok, olyan kommunikációs módot választva, hogy elérjék az emberek ingerküszöbét. Félreértés ne essék, nem támogatom a vandalizmust, de látom, hogy tele van a világsajtó a két performance-szal, vagyis el kell ismernem, hatásosak voltak. Remélem, nem lesz ebből népszokás. És azt is, hogy észhez térünk. Jó lenne, ha a mai alsó tagozatosok, sőt a még kisebbek is teljes értékű életet élhetnének ezen a bolygón.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
