A délszláv háború idején egy Horvátországban működő rádió munkatársaként dolgoztam. Saját bőrömön tapasztalhattam meg a korábban Európa szívében elképzelhetetlent.(…) Ám amikor valamelyik horvátok közti beszélgetésbe beleszóltam – nem éppen elismerő szavakkal illetve a szerbek civileket nem kímélő hadiszokásait, a horvátok szúrós szemmel állítottak le: „…te ebbe ne p*fázz bele, ez nem a te dolgod, te külföldi vagy!”Értik?! Még az ellenségeikre sem tehettem megjegyzést!Erre itthon meg azt látom, hogyhirdetésa Nagy Víz túloldaláról Kifehéredett Gandalf, meg Ripley hadnagy integet az Alienből, miszerint szabadságot az SZFE-nek.Mi van?! Szerintem ezek ott azt sem tudják, Afrika melyik csücskében van Magyarország, közepén a Visztulával. És itt szelfizgetnek tenyérbemászott eszefevel? Na ne…A mi szemétdombunkon angolul kukorékol a kakas?! Egyáltalán, honnan, így ismeretlenül is, ez a távoli szolidarizmus?Megmondom. A szokásos 5000 csirkefogótól. Mátyás óta. Azóta, mióta Mátyás fiát, Corvin Jánost elzavarták a korábban Mátyás által rangra emelt uraságok, és helyette a megüresedett trónt odaajándékozták Magyarország, illetve Mátyás örök ellenségének, a cseh Ulászlónak. A lényeget illetően a helyzet mit sem változott. Ma is külföldről vár megoldást, nekik tetsző, a hazát viszont lejárató ítéletet az itt élő értelmiség azon része, amely mentes minden nemzeti büszkeségtől, tartása nincs, nemzetközi kapcsolatai viszont bőséggel.(…)zaTovább a cikkhez
Forrás:szilajcsiko.hu
Tovább a cikkre »
