Műemlékké nyilvánították az érsekújvári vasútállomás épületét Száz Ildikó2024. 07. 19., p – 13:09 Érsekújvár |
A huszadik század második felének első nagy vasúti közlekedési építészeti alkotásaként emlegetik az érsekújvári vasútállomást. Nemzeti kulturális műemlékké nyilvánították a kései modernizmus egyik jellegzetes épületét.
Az új vasútállomás épülete 1966 és 1971 között épült azon a helyen, ahol a 19. század második feléből származó egykori épület állt, amit a második világháború végén lebombáztak. Érsekújvárt jelentős vasúti csomópontként tartották számon a térségben, ezért Vojtech Fifik tervezőmérnök nagyvonalú urbanisztikai-építészeti koncepcióját valósították meg az új vasútállomás építésekor, kései modern stílusban. „Az épület az úgynevezett brüsszeli stílus jegyeit viseli, az 1958-as brüsszeli világkiállításon elért csehszlovákiai sikereken felbuzdulva az általános könnyedség és a finom formavilág, a téglalap alakú kompozíció jellemzi. Éttermet, pihenőszektorokat, kultúrtermet is terveztek, és külön várótermük volt a gyerekekkel utazó anyáknak. A műemlék nemcsak építészeti kialakítása és a városrendezésben elfoglalt helye miatt érdekes, hanem a műalkotások gazdag reprezentációja miatt is, mind a belső, mind a külső térben” – olvashatjuk Richard E. Pročka történész, a Nyitrai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársának összefoglalójában. Az állomásépület kompozíciójának Imrich Csintalan tervei szolgáltak alapul, lényeges szempont volt a vasúti pálya szintkülönbsége a környező terephez képest. Az épület második emeleti része peron jellegű, az utasok az első emeleti csarnokból az első peronra, a további peronokra pedig közvetlenül a földszintről juthatnak fel anélkül, hogy le kellene ereszkedniük az aluljáróba. A belső tér egyik legszebb eleme a csigalépcső és a szökőkút, az utóbbi az érsekújvári származású Zmeták Ernő festő és grafikus egyedi alkotása. Az értékeléskor lényeges szempont volt az is, hogy a szökőkút mellett a kiállítóterem belső terét Jaroslav Kočiš szobrászművésznek, a strukturális absztrakció és a nonfiguratív alkotás képviselőjének figurális domborműve egészíti ki. A kiállítóterem első emeletén a teret Ludwik Korkoš szobrászművész Nyár és tél című, jellegzetesen stilizált fa domborművei egészítik ki. Az étterem és a kultúrterem fából faragott szobrait Václav Kautman cseh szobrász és formatervező alkotta, a gyermekes anyák várótermét Bizmayer Ignác keramikus mesebeli hármasa díszítette. Az egész épület jelképeként Juraj Meliš A vasúti közlekedés szimbóluma című tematikus bronzszobrászati alkotása szolgál. A vasúti sínek oldalán pedig Otakar Čičátka két travertin szoborkompozíciója áll, felszálló és leszálló madarakkal. A vasútállomás kapcsán az érsekújváriak számára fontos volt František Daniel helytörténésznek, a Háromhidakon Túl Polgári Társulás tavaly év végén elhunyt elnökének értékmentő munkája is. 2022-ben a vasutasok napján leplezték le azt az emlékművet, amellyel a szolgálatukat 1918-tól teljesítő vasutasokra emlékezett. Az emléktábla a történelmi nevezetességű, 1929-ben gyártott gőzmozdonynál áll, amely 1966-ig szolgálta az utasokat. Az érsekújvári vasútállomás csarnokának első emeleti galériájában 2021-ben leplezték le gróf Széchenyi István mellszobrát, aki szorgalmazta, hogy a Pozsony és Pest közti vasútvonal Érsekújváron keresztül vezessen. 2022 őszén egy 50 méter hosszú, felrobbantott sínpárból készített emlékmű került a vasútállomás épülete előtti térre, amellyel a második világháború szőnyegbombázásainak áldozataira emlékeztek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
