Moszkva és Phenjan közeledése joggal aggaszthatja a Nyugatot, mert így a csendes-óceáni térségben a Washington-Tokió-Szöul háromszöggel szemben formálódik a Peking-Phenjan-Moszkva együttműködés.
Az orosz-észak-koreai kapcsolat erősödése ráadásul nem csak geopolitikai értelemben lehet kölcsönösen előnyös mindkét országnak. Moszkva kaphat lőszereket, akár rakétákat is, amely fogyóeszköz az ukrajnai háborúban, az egyre kínzóbb munkaerőhiányt pedig enyhíthetik a koreai vendégmunkások. Phenjan cserébe élelmiszerhez és új technológiát juthat.
Azt hiszem, érthetjük tehát, hogy miért fenyegetőzik a Fehér Ház újabb szankciókkal. Még elkeseredettebb és dühösebb Kijev, hiszen amennyire lubickolt az elmúlt jó hét történéseiben Oroszország, annyira frusztrálhatták azok Ukrajnát. Nem véletlen tehát, hogy az ilyen esetekben már megszokott módon Kijev csapkodott jobbra-balra.
Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda tanácsadója azt találta mondani, hogy India és Kína gyenge intellektuális potenciállal rendelkezik, és nem értik a jelen világot, így a lépéseik következményeit sem. Ha ehhez hozzávesszük, hogy korábban az államfő Brazíliát bírálta, akkor azt látjuk, hogy mintha Kijev rájött volna, hogy nem tudja maga mellé állítani a „globális Dél” vezető országait, így dühében inkább beléjük rúg egyet. Mit mondjak, taktikus húzás – írja Stier Gábor a Moszkvatér.com-on, a teljes írás itt olvasható.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
