Hogyan állítható a technológia a társadalom szolgálatába? Erről a kérdésről beszélgettek a Máltai Tanulmányok legfrissebb számának szerzői a lapot bemutató kerekasztal-beszélgetésen, ahol szó esett többek között arról, hogy van-e hatása az emberiségnek a történelem alakulására, és hogyan fogadták egy ormánsági kis faluban az idősek a telemedicinát.
December 5-én mutatták be a Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóirata, a Máltai Tanulmányok 2024/4-es lapszámát a szervezet Bem rakparti országos központjában, ahol a kiadvány három szerzője: Lovász Ádám filozófus, Mike Nimród, a BCE Adatelemzés és Informatika Intézet Infokommunikáció Tanszékének egyetemi adjunktusa, valamint Nagy Ferenc, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi területért felelős szakmai vezetője beszélgetett Tóth Adrienn Anitával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képzés-fejlesztés munkacsoportjának vezetőjével.
A lap legfrissebb számában megjelent tanulmányok azt a témát járják körül, hogyan állítható a technológia a társadalom szolgálatába, ami számos elméleti és gyakorlati kérdést is felvet. „A technológia mindent átalakít. Az ipari forradalom óta a történelmet már nem az ember írja. Olyan geológiai léptékű erőket szabadítottunk el az ipari tevékenységgel, ami meghaladja az emberi szabályozás lehetőségeit. Ez a folyamat a Földet évszázadokon belül lakhatatlanná fogja tenni; tudjuk lassítani, de visszafordítani valószínűleg nem” – vázolt fel egy apokaliptikus víziót Lovász Ádám filozófus a kerekasztal-beszélgetés elején. „A technológia fejlődésének nem lehet gátat szabni. Az elgépesedés olyan öngerjesztő folyamat, ami megállíthatatlan. Nem az a kérdés, hogy mi, emberek hogyan tudjuk szabályozni, hanem az, hogy a folyamat hogyan szabályoz minket.”
Nagy Ferenc a saját szakterületén, az egészségügyben a mesterséges intelligencia térnyerésének inkább az előnyét látja. A digitalizációnak köszönhetően az orvostudomány szintet lépett: a középkorban az orvosok többnyire csak a saját vagy közvetlen környezetük tapasztalataiból tudtak tanulni, ma viszont a tudásmegosztásnak már nincsenek térbeli és időbeli korlátjai. Az orvostudomány olyan felfoghatatlan méretű adatvagyonon ül, amelyet emberi elmével már lehetetlen áttekinteni, feldolgozni, rendszerezni, a mesterséges intelligencia viszont képes erre. Nagy Ferenc véleménye szerint a döntések előkészítéséhez ma már nélkülözhetetlen a mesterséges intelligencia, de a döntések meghozatalának a jövőben is emberi kompetenciának kell maradnia.
Mike Nimród informatikai oldalról éppen ebben látja a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb veszélyét. „Ha túlzottan támaszkodunk rá, és kritika nélkül elfogadjuk a gép által kidobott megoldást, annak az lesz a hatása, hogy az ember végül eltűnik a folyamatból, elbutul, és elveszti a kreativitását” – hangsúlyozta. A mesterséges intelligencia hatalmas mértékben képes megnövelni a produktivitást, és aki előbb kezdi használni, az behozhatatlan előnyre tehet szert. Ez a tény véleménye szerint hozzájárulhat az esélyegyenlőtlenség növeléséhez. Példaként egy kísérletet hozott fel, ahol a diákok egy része használhatta a ChatGPT-t egy írásbeli vizsgán, így volt, aki mindössze öt perc alatt kitöltötte azt a kérdéssort, amelyet a kontrollcsoport tagjainak átlagosan 35 perc alatt sikerült megoldania.
Az egészségügy területén viszont épp az esélyegyenlőség megteremtéséhez járulhat hozzá a digitalizáció. Nagy Ferenc példaként a telemedicinát említette, amellyel távoli, apró falvakban is biztosítható a minőségi egészségügyi ellátás. A Máltai Szeretetszolgálat legmodernebb orvosi eszközökkel felszerelt buszai rendszeresen látogatják a felzárkózó települések lakóit, a műszereket szakképzett asszisztensek helyezik fel a páciensekre, az eredményeket pedig az interneten keresztül egy orvos valós időben értékeli akár több száz kilométer távolságból. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezzel a módszerrel a belgyógyászati betegségek 80-85 százaléka kezelhető.
„A telemedicina fejlesztésekor voltak kétségeink, hogy egy 150 lelkes ormánsági faluban lakó nyolcvan éves néni hogyan fogja fogadni, hogy a körorvos helyett egy képernyővel kell beszélgetnie, de mint sokszor, most is kiderült, hogy csak magunknak okoztunk stresszt. A páciensek kilencven százaléka érdekes élménynek tartotta, vagy természetes helyzetnek élte meg. Ez megerősíti azt, amit a Covid-járvány során is tapasztaltunk, hogy az idősotthonok lakói a lezárások alatt pillanatok alatt megtanulták kezelni a Skype-ot, Vibert, FaceTime-ot, hogy tartani tudják a kapcsolatot a szeretteikkel” – osztotta meg tapasztalatait Nagy Ferenc.
Lovász Ádám ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet egy olyan filozófiai irányzatra, amely szerint a halál nem több, mint egy gyógyításra váró betegség. A transzhumanizmus alapgondolata, hogy az embereknek a technológia segítségével túl kell lépniük a saját határaikon, és a saját kezükbe kell venniük a sorsuk irányítását. Az Isten által teremtett világ hibái, tökéletlenségei a technológia segítségével kiküszöbölhetők, a biológiai lét határai a lehető legtovább, akár a végtelenségig is kitolhatók, az emberi haladóság csupán egy javításra váró fogyatékosság. A transzhumanisták gondolatai a vallásos szemlélettel és istenképpel nem összeegyeztethetők.
„Most van a jövő” – zárta le a kerekasztal-beszélgetést Tóth Adrienn Anita Robert Sheckley gondolatával, ahol a fentieken túl még számos hasonlóan izgalmas kérdés is felmerült. Az esemény felvétele megtekinthető a MMSZ Máltai Tanulmányok Youtube-csatornáján. A Máltai Tanulmányok 2024/4 lapszámának tanulmányai online is elérhetőek a kiadvány weboldalán.
Forrás és fotó: Máltai.hu
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
