Észak-Írország 101 éves történetében először többségbe kerültek a katolikusok a helyi lakosságon belül.
A tavaly elvégzett népszámlálás adatai alapján – amelyeket csütörtökön ismertetett az észak-írországi statisztikai kutatóintézet (NISRA) – a katolikusok aránya 45,7 százalék volt. Az 1,9 milliós lakosság 43,5 százaléka vallotta magát protestánsnak a felmérés idején. A NISRA kimutatása szerint ez azt jelenti, hogy 2021-ben 869 800 katolikus és 827 500 protestáns élt Észak-Írországban.
Az előző, 2011-ben elvégzett népszavazáson a katolikusok aránya 45,1 százalék, a protestánsoké 48,4 százalék volt. Az eggyel még korábbi, 2001-es felmérés alapján az észak-írországi lakosság 43,8 százaléka volt katolikus, 53,1 százaléka protestáns.
Tavaly ugyanakkor rekordot döntött azoknak a száma és aránya is, akik úgy nyilatkoztak, hogy egyik valláshoz sem kötődnek. A magukat vallástalannak mondók száma a 2021-es népszavazás alapján 177 400, arányuk 9,3 százalék volt Észak-Írországban.
A katolikusok többségbe kerülésének rendkívüli jelentőségét az adja, hogy a katolikus lakosság zömmel az észak-írországi brit fennhatóság ellen és az ír sziget újraegyesítéséért küzdő mozgalmakat támogatja. Hatalmas feltűnést keltett ugyanezzel összefüggésben, hogy a május 5-én tartott helyi parlamenti választáson a britellenes katolikus mozgalom legnagyobb pártja, a Sinn Féin szerezte meg a legtöbb képviselői mandátumot a belfasti törvényhozásban, a Stormontban, ahol korábban mindig a brit fennhatóságot pártoló protestánsoké – az utóbbi évtizedekben a Demokratikus Unionista Párté (DUP) – volt a legnagyobb létszámú frakció.
A tavaszi választásokon bekövetkezett történelmi horderejű fordulat azt is jelenti, hogy a felekezetközi hatalommegosztásra alapuló belfasti kormánynak első ízben lehet katolikus vezetője. A tisztség betöltésére Michelle O’Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője, a párt alelnöke jogosult.
Az új észak-írországi kormány azonban még nem alakult meg, mivel a radikálisan EU-szkeptikus irányvonalú DUP ragaszkodik ahhoz, hogy London a belfasti kormányalakítás előtt érje el az Európai Uniónál a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokoll eltörlését.
E protokoll alapján Észak-Írország harmonizált viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacának áruforgalmi előírásaival, annak érdekében, hogy ne kelljen visszaállítani a fizikai ellenőrzést Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán. Ez a 499 kilométeres határszakasz az EU és az Egyesült Királyság egyetlen közös szárazföldi vámhatára.
A Sinn Féin mindazonáltal már jelezte, hogy a májusi választás után napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását.
Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja. Ebben az esetben a népszavazást London részéről a mindenkori brit kormány északír-ügyi minisztere kezdeményezheti saját belátása szerint, de az egyesítésről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
