Most az adóelkerülés ellen indíthat harcot az állam gépezete Hegedűs Norbert2026. 01. 28., sze – 09:41
Az állam a jövőben egy előre befizetendő pénzügyi biztosítékkal érné el, hogy a vállalatok ne keressenek kibúvót az adófizetési kötelezettségük alól. A döntéshozók előre leszögezték, hogy a tisztességesen működő cégnek a továbbiakban sem lesz oka az aggodalomra, a munkaadók egy része mégis attól tart, az újabb forráselvonás következtében elbocsátásokra kényszerülhetnek.
Bár továbbra sem tudni, milyen intézkedéseket tartalmazhat a kormány soron következő, 2027-re szóló konszolidációs csomagja, az biztos, hogy a döntéshozók ezúttal az adókerülés jelentette probléma megoldására koncentrálnak majd. Az első intézkedések pedig már idén életbe lépnek. 2026 márciusától minden kereskedőt arra köteleznek, hogy valamilyen formában tegyék lehetővé a készpénz nélküli fizetést, a következő lépés pedig az áfacsalások visszaszorítása lesz.
Garancia a fizetésre
„A pénzügyi biztosíték bevezetése elsősorban azokat érinti majd, akik áfaregisztrációt kérelmeznek, a törvényben meghatározott kritériumok alapján pedig fennáll az adótartozás kialakulásának kockázata” – szögezték le a pénzügyminisztérium szakemberei a tervezett módosítással kapcsolatos tájékoztatójukban. A közgazdászok azt is megjegyezték, hogy ez az előre befizetett összeg egyfajta garanciát jelent majd. Amennyiben egy vállalat tartozást halmoz fel, az illetékes hatóságok ebből a pénzből egyenlítik ki a számlát. A biztosítékot azonban legfeljebb egy évre zárolhatják.
A szaktárca által előkészített dokumentum arra is kitér, hogy ez az intézkedés az újonnan alapított és bejegyzett cégek mellett a már meglévő, évek óta működő, megbízhatatlan adófizetőnek minősített vállalatokat is érintené. Esetükben az adóhatóság 5000 és 500 ezer euró közötti összegű pénzügyi biztosítékot szabhat ki. „Amennyiben az érintettek nem tesznek eleget a fizetési kötelezettségnek, az a végrehajtási eljárás azonnali megindítását vonja maga után” – szögezte le a pénzügyminisztérium.
Vegyes fogadtatás
Bár abban minden érintett fél egyért, hogy az adókerülés komoly probléma, amire mindenképpen megoldás kell találni, a Ladislav Kamenický (Smer) vezette tárca által kidolgozott megoldás nem aratott osztatlan sikert. Többen is úgy vélik, a kormány egy olyan megoldást talált, amely ismét a vállalkozói szektort terheli, ahelyett hogy azokat a jogszabályok által biztosított kiskapukat zárnák be, amik lehetővé teszik az adócsalást.
„Az állam konszolidációs intézkedései mindig a bevételi oldalra koncentrálnak. Emelik az adókat, a járulékokat és egyéb, a munkáltatókat terhelő díjakat.
Ez a fizetési kötelezettség pedig ismét azokat érinti majd érzékenyen, akik mindennapjait korábban már igencsak megnehezítették”
– jelentette ki Martin Hošták, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) főtitkára, aki úgy véli, egy ilyen módosítás bevezetése előtt széles körű egyeztetésre lenne szükség, illúzióik azonban nincsenek.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) a hétfői sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy Szlovákia az adócsalók paradicsoma. Az ellenzéki párt szerint csalások során százmilliós euróösszegek tűnnek el, amelyek hiányoznak az állami költségvetésből.
Az Európai Ügyészség (EPPO) adataira hivatkozva a párt rámutatott, hogy Szlovákia egyben olyan ország is, ahol virágoznak azok a cégek, amelyek végállomásként szolgálnak a csalásokból származó piszkos pénzek átutalásához, mielőtt azok harmadik országok számláira kerülnének. Az ellenzéki képviselők hangsúlyozták, hogy az általános forgalmi adóval (DPH) kapcsolatos csalások akár 400 millió euróval is megrövidíthetik az állami költségvetést.
A kormány ügyetlenkedése, valamint a rosszabb adóbehajtás miatt évente 400 millió eurót veszítünk csak az áfán, ami Szlovákiában a legnagyobb adónem. Hasonló veszteségek keletkeznek a többi adónál is. Ha mindezt összeadjuk, az összeg megközelíti az 1,8 milliárd eurót, ami pontosan annyi, amennyi hiányzik a pénzügyminiszter költségvetéséből” – magyarázta Štefan Kišš, a parlament pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja.
A csalások miatt nem jut pénz a fejlesztésekre
Beáta Jurík, a parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságának alelnöke hangsúlyozta, hogy Szlovákia azon országok közé tartozik, ahol magas a támogatásokkal és az uniós költségvetésből finanszírozott projektekkel kapcsolatos csalások aránya.
„Jelenleg az EPPO több mint 120 ügyet vizsgál ezen a területen, és az újjáépítési tervet érintő eseteknél a becsült kár csaknem 300 millió euró”
– közölte Jurík, majd hozzátette, hogy Szlovákia ezek miatt a csalások miatt olyan pénzügyi forrásoktól esik el, amelyeknek azt kellett volna szolgálniuk, hogy az ország modern egészségügyi ellátással, korszerű iskolákkal és minőségi közszolgáltatásokkal rendelkezzen.
Határozatban szólítják fel a kormányt
Kišš szerint a kormány a probléma ismerete ellenére sem tett konkrét lépéseket annak megszüntetése vagy orvoslása érdekében. A képviselő említette ugyan a kormány bemutatott egy prezentációt a helyzet javítását célzó intézkedésekről, ám ezt nem követték konkrét, hasznos intézkedések. „Ezért mi, mint a parlament képviselői, határozatban felszólítjuk a kormányt, hogy mutasson be egy stratégiát, amely valóban javítja az adóbeszedést” – hangsúlyozta.
Az ellenzéki párt arra szólította fel a kormányt, hogy mutasson be egy valódi intézkedési tervet annak érdekében, hogy Szlovákia ne legyen az adócsalások paradicsoma, és hogy ne lehessen itt olyan cégeket alapítani, amelyek „kimossák” a piszkos pénzeket harmadik országokba. „Elvárjuk, hogy egy ilyen határozat és egy ilyen vita valóban lezajlódjon a parlamentben. Ha ez nem történik meg, az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy ennek a kormánykoalíciónak egyáltalán nem fontosak az ország polgárainak számára szükséges pénzek, csak a saját üzleteik érdeklik őket” – tette hozzá Zuzana Števulová, a párt alelnöke.
Kapcsolódó cikkünk
A Költségvetési Tanács legfrissebb becslése szerint az államnak a vártnál jóval kevesebb adót sikerült beszednie. A 2025-ös bevételek ugyanis mintegy 1,2 milliárd euróval voltak alacsonyabbak a tervezettnél, a költségvetésben lefestett látszólagos egyensúly végül az EU-s forrásoknak köszönhetően nem borult fel teljesen.
Egy ideje már tudni lehet, hogy a tranzakciós adó, amelynek bevezetésétől az állam jelentős bevételnövekedést remélt, fiaskónak bizonyult. A Költségvetési Tanács aktuális prognózisa azonban arra is rámutatott, hogy más adónemekből szintén jóval kevesebb pénz folyt be a tervezettnél. Az állam az adóelkerülés jelentette, egyre súlyosabb probléma következtében mintegy 1,2 milliárd eurótól esett el.
Tranzakciós kudarc
Ladislav Kamenický (Smer), a pénzügyi tárca vezetője igen nagy reményeket fűzött a szakértők által elhibázott vívmányként értékelt tranzakciós adó bevezetéséhez. A vállalkozókat és cégeket terhelő új adókötelezettség 2025 áprilisában lépett életbe, és nagyjából 570 millió eurós többletet vártak tőle, végül azonban mindössze 340 millió eurót sikerült beszedni. A honatyák azóta úgy döntöttek, 2026 januárjától legalább az egyéni vállalkozókat mentesítik az új adónem terhei alól. Ezt a kiigazítást azonban elfelejtették jelezni a 2026-os költségvetésben, amely idén is azzal számol, hogy 570 millió euró körüli összeget kalapoznak majd össze a banki tranzakciók után fizetendő adóból. Ebből adódóan máris borítékolható, hogy az állam adóbevételei idén is jócskán elmaradnak majd a várttól.
Óriási kiesés
A kormány eredeti terveit már a tranzakciós adó kudarca is átírta, a legnagyobb kiesést végül az áfa okozta, amelyből 2025-ben nagyjából 700 millió euróval kevesebb folyt be, mint amennyit a pénzügyminiszter által előkészített költségvetésben vártak.
„Az áfa az államkincstár egyik legfontosabb bevételi forrása, ami egyúttal az egyike a legkockázatosabb adóknak. A meglévő rendszer ugyanis rengeteg lehetőséget biztosít az adókerülésre”
– magyarázta a VÚB elemzője, Michal Lehuta, aki szerint a legnagyobb probléma, hogy több különböző adókulcs került bevezetésre, de a rendszerbe beépített kivételek sem segítik az adóbeszedés hatékonyságának növelését. A helyzeten sokat javíthatna az adórendszer egyszerűsítése, valamint a jogszabályi keret egyértelműsítése és szigorítása.
Intő jelek
A Pénzpolitikai Intézet (IFP) munkatársai már a szeptemberi előrejelzésükben figyelmeztettek az adóbeszedés hatékonyságának folyamatos csökkenésére, december végén pedig a Szlovák Nemzeti Bank is megkongatta a vészharangot.
„Ha a 2024-es esztendő átlagához viszonyítva nem romlott volna jelentősen az effektivitás, akkor 2025-ben akár alacsonyabb alap áfakulccsal is dolgozhattunk volna”
– jegyezte meg Horváth Mihály, a jegybank vezető közgazdásza.
Meglepő végeredmény
Annak ellenére, hogy az államnak a vártnál jóval kevesebb adót sikerült beszednie, a pénzügyminisztérium munkatársainak tájékoztatása szerint mégis van ok az örömre. A szaktárca ugyanis azzal dicsekszik, hogy a 2025-re előirányzott hiány végül a tervezettnél 170 millió euróval alacsonyabb volt. Ez egyebek mellett annak tudható be, hogy az állam végül 595 millió euróval kevesebbet költött védelemre. Ebben az esetben azonban rövid távú sikerről van szó, mivel az elhalasztott invesztíciók a következő években gyakorolnak majd nyomást a költségvetésre.
„A büdzsé számait azonban leginkább a transzferbevételek, vagyis a Brüsszelből érkezett pénzek javították. Ebben az esetben mindenekelőtt a helyreállítási alapból származó forrásokról van szó”
– mutatott rá Michal Lehuta.
(td)
A bizalom már megtört
A szlovákiai munkáltatók korábban többször is jelezték, egyre elégedetlenebbek a kabinet ténykedésével, a kezdeti frusztráció azonban mostanra teljes bizalmatlanságba fordult. A Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) legfrissebb felmérésének tanulságai szerint a kormány és a vállalkozók viszonya 2010 óta nem látott mélypontra jutott. A megkérdezettek nem csak a politikusok kommunikációját értékelik negatívan. Úgy vélik, a hazai vállalkozói környezet helyzete is drámaian romlott az utóbbi években, így a 2026-os kilátásokat is igen pesszimistán értékelik.
Leporolt ötlet
Az anyagi biztosíték ötlete egyébként nem teljesen új keletű, korábban már bevezetésre került. Annak ellenére, hogy az intézkedés valóban hozott némi többletbevételt az államkasszába, végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a döntéshozók a megszüntetése mellett döntöttek.
A pénzügyminisztérium illetékesei azonban meg vannak róla győződve, hogy a 2025-től hatályos módosítások olyan előrelépést hoztak, aminek köszönhetően a pénzügyi biztosíték valóban hatékony eszköznek bizonyulhat az adócsalás elleni küzdelemben. Ha a tervekre a parlamenti képviselők is áldásukat adják, a változtatás 2027-ben már életbe is léphet. (td)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
