Úgy tűnik nemcsak Hollywoodnak, de olykor a botcsinálta publicistának is sikerül belecsapnia a lecsóba. Nem is marad el a tisztelt Olvasó hálája, azonmód kifejezésre is juttatja véleményét, mely szerint az illető tollforgató, ó pardon, akarom mondani billentyűzet kop(og)tató, minden bizonnyal zsidó provokátor és/vagy bújtatott ügynök. Ja, és mindezt egyszerre! Csak azért, mert nem ért egyet a politikai ellenfél élet elvétel útján történő semlegesítésével.
Miközben a Simon-saga és Paks2 legújabb epizódjait kíséri lélegzetvisszafojtva egy egész ország, a tisztelt Olvasó bizonnyal azt gondolja, kár a szót és a drága időt ilyen ostobaságokra vesztegetni. Ezen a ponton mégis csak közbe kell szólania a botcsinálta zsurnalisztának, és aszondania néki, hogy ÁCSI!
(Ha szocialista érzelmű pártszimpatizáns lenne, a Hír Televízió Célpont című műsorában elhíresült, posztkommunista aparatcsikok által előszeretettel alkalmazott „ÁCSI GITÁR” névre hallgató terminológiát kellene használnia, de mivel nem az, csak szimplán hazája és nemzete sorsáért aggódó, az adófizető barom kategóriájába besorolt egyszerű álom- és állampolgár, ezért szimplán meg fog felelni neki a fent leírt változat is.)
No, mármost, hogy szavamat szavamba ne öltsem, az események farvizén, ha tetszik a surranó pálya diszkrét báját kihasználva kúszott be a közéleti történések radarszintje alatt Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője. A legújabb, médiaképes parasztvakítás késztette megszólalásra András barátunkat. Nevezetesen a Sándor Palota erkélyére felkapaszkodó önkéntes igazság bajnokai. Most persze hosszasan polemizálhatnánk azon, mennyire alkalmatlan bármire az a fajta politikai erőnek készülő, külföldi pénzen kistafírungozott haszonleső érdektömörülés, amelyik utcai performance-okkal gondolja helyettesíthetőnek az érdemi súlyú politizálást. Totálisan alkalmatlan! A lényeg a falakon belül dől el, csak és kizárólag az ottani erőviszonyok a meghatározók, idekint is. Aki erről nem hajlandó tudomást venni, az magára vessen.
Nézzük akkor, mely kijelentéssel sikerült kivernie a biztosítékot a főszerkesztő úrnak:
„A köztársasági elnök palotáját azonban nem sikerült megvédeni. Ha ezek az emberek ugyanezt a washingtoni Fehér Házzal teszik, az őrség lelövi őket…”
(Forrás: ATV.hu)
Természetesen ezúttal sem Bencsik a lényeg, sokkal inkább a rendszerszintű átverés az, amire ismételten szeretném felhívni a tisztelt Olvasó figyelmét!
Mindenesetre több mint elgondolkodtató, hogy Bencsik, aki még csak nem is az Együtt-PM akciófigurák direkt lelövetéséről ábrándozott, csak – mondjuk úgy – érintőlegesen érintette a témát, közvetett módon, mégis kiverte a létező összes biztosítékot, a média azonnal rászállt ezerrel. Elgondolkodtató, s egyúttal döbbenetes is kell legyen, mert amíg a főszerkesztőnek nekimentek ezerrel, addig egy másik, ennél sokkal súlyosabb esetben meg se nyikkantak, a média ingerküszöbe az egy szem Gajdics Ottót leszámítva, még csak súrolva sem lett. A P8-ban Gajdics is csak amolyan szőr mentén, konkrétumok említése nélkül foglalkozott néhány röpke pillanat erejéig az üggyel. Pontosabban nem is lett belőle ügy! Hát persze, hogy nem lett, hiszen ami nincs benne a tévében, az meg sem történt! Legalábbis a manapság médián felnövekvő tömegember világában ez alaptételnek számít!
Pedig ha jobban belegondolunk… Egy hivatalosan bejegyzett, a választásokon indulni szándékozó politikai mozgalom, ma már közszereplőnek számító első embere, Kásler Árpád – a korrektség kedvéért tegyük hozzá – megfelelő társadalmi felhatalmazás birtokában kilátásba helyezte, ha tetszik, fenyegetőzött a hivatalban lévő kormányfő agyonlövetésével!
A MÉDIA A FÜLE BOTJÁT SEM MOZGATTA!
No, erre mondják mifelénk, hogy „a dógok itten bizony csinálva vannak”! Mások által, természetesen!
Mondjuk érdekesség a dologban, hogy Árpád csak és kizárólag a nagyságos vezénylő tábornok úr kiváltságának gondolná a golyó általi ügyintézést, míg Francisco valamilyen rejtélyes okból kifolyólag, úgy tűnik, megúszná a dolgot.
Ugye érezzük, hogy itt valami megint nincs rendben? Méghozzá nagyon nincs rendben!
Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az egyik esetben három amolyan „hasznos hülye” állampolgárhoz, nemzeti ereklyékhez és jelképekhez méltatlan cselekedetéről van szó, míg a másik esetben az egyik legfőbb közjogi méltóság elleni gyilkosság kilátásba helyezéséről. És láss csodát, a dolgok mintha fordítva működnének! Mintha mi magunk is a Mátrixon belül lennénk. A Mátrix egyik mozijába ülünk be, hogy megnézzük a Mátrix című filmet! A vezérlőben ott ül a rendező, és minden pillanatban arról dönt, mi az, ami adásba mehet, és mi az, ami nem. A hasznos hülyék, vagy inkább fogalmazzunk megengedőbben, a médiamunkások pedig engedelmesen végrehajtják a „fülesre” kapott utasításokat. Az egyik legfőbb bizalmi kérdés pedig az, hogy ki kaphat fülest és ki nem.
Az egyik esemény, amelyről a logika szabályai alapján azt gondolnánk, üvöltve töri át a hallgatás falát és szétveti a média határait (a miniszterelnök agyonlövetésével való fenyegetőzés), mintha meg sem történt volna, említés sem esik róla. Ellenben a másik, amely abszolúte jelentéktelen, viszont az ellen egyik emblematikus alakjába bele lehet rúgni egy jó nagyot, a kampánycéloknak megfelelően hoz hasznot és kifizetődő, ezért a láthatatlan központi vezérlőben helyet foglaló főrendező utasításának megfelelően, ez kerül adásba.
A korrekt tájékoztatás kedvéért mondjuk el, Avar Jánostól az ATV Újságíróklubjának oszlopos tagjától tudhassuk, Bencsik tévedett, többször is volt már rá példa, hogy illetéktelen behatolót fogtak a Pennsylvania Avenue 1600-ban és nem lőtték le. A biztonsági személyzet elkapta, leteperte, földre vitte az illető behatolót, de nem lőtték le! Nagy különbség!
„Vezettessed magadat szem-bekötve, vakon,
Elfajult testvéridtől csinált áll-útakon,”
Mondja a dal szövege. Elfajult testvérink itt élnek közöttünk ma is. Ők azok, akik bekötötték szemeinket, hogy ne lássuk meg a mindenható jog(állam) mögött az igazságot! Ők azok, akik miután kényszerpályára lökték ezt az országot és a népét, nem jó, de leginkább rossz szándékkal kövezték ki számunkra a pokolba vezető utat és ugyanők azok, akik szakadékba vezető álutakat csináltak nekünk, hogy magunkra maradva a zsákutcában végképp ott pusztuljunk.
Azonban a remény hal meg utoljára, és előtte még jó néhányan vagyunk a sorban, hiszen még élünk, még itt vagyunk, s amíg élünk, remélünk! A remény mellett pedig cselekedni és képesek vagyunk. A dolog iróniája, hogy nincs is szükség eget rengető dolgok véghezvitelére, nem kell az életünk kockáztatásával fegyvert ragadnunk, csupán – és ez NAGYON FONTOS – A SAJÁT TOLLUNKAT KELL MAGUNKKAL VINNÜNK ÉS AZZAL BEHÚZNI A MEGFELELŐ HELYRE AZ X-ET!
Azt már egészen biztosan tudjuk, hova és kikre nem szabad behúzni az X-et semmilyen körülmények között sem! Cselekedd meg hát, amit megkövetel a Haza!
Isten áldja Magyarországot!
1 öntudatos pécsi polgár
Nemzeti InternetFigyelő
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
