A jogállamisági vita első nagy csatája azzal ért véget, hogy a jogállamisági klauzula ugyan bekerül az uniós költségvetés csomagjába, de az Európai Bíróság jogvizsgálata előtt (nagyjából 1 évig) nem kerülhet hatályba. A tagállamok hatásköreire és nagyobb pénzügyi befolyásra vágyó Európai Parlament most az Európai Bizottságot kényszerítené, hogy már januártól alkalmazza a jogállamisági szankciókat.
Más szavakkal: az EP ősszel felforgatta és teljesen átírta az uniós tagállamok júliusi csúcstalálkozóján született megállapodásokat. Később jött a magyar és lengyel vétó, amely kemény tárgyalások után megoldódott, de ezt az alkut most megint az EP akarná felrúgni.
Bár hivatalosan a határozat nem kötelező érvényű állásfoglalás, de alig burkolt fenyegetéseket tartalmaz. Kiemeli például, hogy az Európai Tanácsnak (a tagállamok tanácsának) nincs jogalkotói szerepe, ezért nem értelmezheti az EP által hozott jogszabályokat.
Az EP azt is fontosnak érezte volna hangsúlyozni, hogy a Bzittoság “teljes mértékben független”, épp ezért azonban különös az a kényszerítő erő, amit az EP gyakorolni akar, ráadásul egyértelműen politikai színezetű témáktól (migráció, LMBTQ) fűtve.
És íme a legkeményebb figyelmeztetés: az Európai Parlament
emlékeztet arra a Bizottság az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel; emlékeztet arra, hogy a Parlamentnek számos jogi eszköz áll rendelkezésére annak biztosítására, hogy a Bizottság tiszteletben tartsa a Szerződésben foglalt kötelezettségét, beleértve az uniós pénzeszközök megfelelő kezelésének értékelését szolgáló mentesítési eljárást; hangsúlyozza továbbá, hogy a Parlamentnek számos jogi és politikai eszköz áll rendelkezésére annak biztosítására, hogy a jogszabályokat mindenki betartsa, legfőképpen az uniós intézmények; hangsúlyozza, hogy az Európai Tanács következtetései nem tehetők kötelezővé a Bizottság számára a jogi aktusok alkalmazása során;
Ebből az állásfoglalásból egyértelműen látható, hogy az Európai Parlament jogállamiság mögé rejtett valódi célja az, hogy saját politikai hatalmát növelje a tagállamok (Európai Tanács) rovására az EU politikájában. Főleg, hogy épp a vétójogot jelöli meg az uniós mentőcsomag késlekedésének okául (miközben az EP öt hétig hisztizett a német soros eu-elnökséggel, mert 40 milliárddal több pénzt akart saját programjaira, például a migrációra).
A Bruxinfo szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az Európai Bizottság mozgásba lendül, és a jogállamisági klauzula alkalmazása címén elkezd kommunikálni a tagállamokkal és adatokat gyűjteni, hogy az Európai Bíróság egy év múlva esedékes döntésekor azonnal szankciókat róhasson ki.
Akárhogy is lesz, a háború még nem ért véget, de valószínűleg az EP pusztán ideológiai-politikai alapokon nyugvó ambíciói tovább gyengítik majd az EU egységét.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
