A Tudatos Vásárlók Egyesületénél 13 itthon népszerű mosópor hatékonyságát teszteltük. Laboratóriumban vizsgáltuk, mennyire jól távolítják el a különböző típusú foltokat a ruhákból, de néztük azt is, mennyire biztonságosak és környezetbarátak. Nézd meg, melyik az, ami mindent visz, melyik miben jó!
Ha itt az ősz, jobban koszolódnak a ruhák, és különösen igaz ez ott, ahol gyermek is van a családban. Ezért november elején 13 itthon kapható mosópor hatékonyságát teszteltük. Arra is kíváncsiak voltunk, mi a helyzet az öko-mosószerekkel: vannak-e annyira hatékonak, mint a többi?
A mosóporok tesztelése nem sokban különbözik a valós használattól: a mesterségesen szennyezett textília csíkokat a laborban ugyanazzal a mosógéppel, ugyanolyan programmal, 40°C-on mosták ki. A mosóporból mindig annyit használtak, amennyit a gyártó a csomagoláson ajánl 4,5 kg közepesen szennyezett ruhához, közepes vízkeménységhez. Az eredményt, tehát a foltok halványulását műszeresen mérték.
A mosószerek tisztító hatását a különböző összetevők különböző szennyeződés típusokra gyakorolt hatása mutatja. A ruhákon leggyakrabban előforduló szennyeződések – fizikai, kémiai jellemzőiket tekintve – így csoportosíthatók:
vízben oldhatók – ilyenek pl. bizonyos élelmiszer eredetű szennyeződésekvízben nem oldódó, de vízben duzzadó, így mechanikai hatásra eltávolítható anyagok – pl. az emberről a ruházatra kerülő fehérje alapú anyagokvízben nem oldódó, de szerves oldószerrel és megfelelő mosószerrel vízben oldhatóvá tehető anyagok – ilyen pl. a zsír és az olaj,sem vízben, sem szerves oldószerben nem oldható szennyezők – pl. a korom vagy a rozsda.8 féle folton teszteltünk
A mindennapjaink során keletkező legtöbb szennyeződést a szén/olivaolaj modellezi (kivéve a fehérje-típusúakat), tulajdonképpen hívhatjuk piszoknak is. Ezzel teszteltük a mosóporokat olyan foltokra, mint a bébiétel, a smink, a sár, a föld, a ceruzanyom, de a szerelőműhelyből származó foltokat is. Érdekessége ennek a szennyeződéstípusnak, hogy érzékenyebb a mosóprogram erősségére, azaz a mozgatásra és a víz hőmérsékletére, mint a mosószer hatóanyagainak összetételére.
Első hallásra talán furcsának, részproblémának tűnhet, de a kakaó, mint tesztkosz sokat elmond egy mosópor hatékonyságáról. A kakaó, pontosabban a kakaópor és tej keveréke szintén fehérje-típusú szennyeződés, és a tesztfolyamatban a zsíros és elszíneződést okozó ételfoltokat képviseli, így – nyugodtan mondhatjuk – a Magyarországon legkedveltebb ételek által ejtett pacákat, a zsíros-fűszeres foltokat.
Talán nem gondolnánk, hogy a testünkből mennyi szennyeződés kerül a ruhánkra. A jobban vagy kevésbé látható foltok majd háromnegyede saját testünk felől érkezik. A piszok mellett talán a vér az, ami a legmacerásabb, a legtöbb külön feladatot adja ruhák tisztításakor. A vér is fehérje-típusú szennyeződés, érzékeny a hőmérsékletre és a porban lévő hatóanyagok koncentrációjára. Vérrel a mosószer mosó- és fehérítő hatását, a vér, tej és tinta keverékével (szintén fehérje-típusú szennyeződés), pedig a mosószer fehérje-lebontó enzimek hatékonyságát tesztelik.
Külön anyaggal, az úgynevezett kénes feketével néztük a mosószer fehérítő képességét gyümölcsfoltokkal és egyéb szerves festékanyagokkal, pl. a kávéval, teával vagy a fűfolttal szemben. Vörösborral is gyümölcs- és festékanyag-folt típusokat modelleztünk, ilyenek pl. a cékla, a spenót, az alma és a banán okozta elszíneződések a ruhán.
A tesztben azt is néztük, hogy mennyire szürkítik vagy épp fehéríti tovább az egyes mosóporok a nyers fehér és a fehérített ruhát.
A különböző foltoknál látható pontszámok az adott folt esetében legjobban teljesítő mosóporhoz viszonyított százalékos értékek, vagyis a mosóporokat egymáshoz hasonlították a tesztben.
Milyen mosóporokat teszteltünk?
A vizsgált termékek ára széles skálán mozog, a legolcsóbb terméket 600 Ft/kg, a legdrágábbat 4.600 Ft/kg áron vásároltuk meg. A tesztben szerepeltek a legismertebb mosószer márkák termékei, mint az Ariel, a Persil, a Tomi vagy a Biopon, de helyet kaptak környezetkímélő, ökocímkés alternatívák is.
Melyik lett a legjobb?
A tesztben szereplő mosóporok teljesítménye a különböző folttípusokon eltérő.
A teszt abszolút győztese a Müller drogéria sajátmárkás terméke, a Blink Ökomosópor lett, ami egyben az egyetlen mosópor a mezőnyben, ami rendelkezik EU Ecolabel minősítéssel.
Foszfortartalma nagyon alacsony, és hatékonyságát tekintve minden kategóriában kiemelkedő eredményt ért el. Ráadásul az ára is nagyon kedvező, hiszen az 55 Ft/adag az egyik legolcsóbb ár a tesztben. A vörösbor foltot is ez a termék mosta ki a legjobban a ruhákból. Hab a tortán, hogy szelektálható csomagolásban kapható.
A talán leggyakoribb szennyeződést, a zsíros-fűszeres ételfoltot (kakaó-tej folttípus) a ruhából a Denkmit mosópor viszi ki a legjobban, a színes ruhák általános tisztításában mindenféle foltra is ez a termék a tuti befutó. A környezettudatosság jegyében azonban érdemes az adagolási útmutatót követni, mert a szernek viszonylag magas a foszfortartalma, ezért csak a tényleg szükséges mennyiséggel terheljük a környezetünket.
Az utcai, játszótéri, iskolaudvari kosz eltávolításához az abszolút győztest, a Blink Öko mosóport érdemes leginkább bevetni, ahogy a cékla és spenót foltokhoz is.
A teszt eredményeit ingyenesen itt érheted el >> Egészségi és környezeti hatások
A mosási hatékonyság és az ár mellett a fogyasztóknak egyre inkább fontos szempont az, hogy egy-egy termék, így a rendszeresen használt mosószer, milyen hatással van az egészségünkre és a környezetre. Ez a szempont is megjelenik a mosóporok összesített értékelésében, a teszt során ugyanis pontozták a mosóporok foszfortartalmát, illetve a biztonsági adatlap és termékcímke alapján feltüntették az összetevők egészségi és környezeti kockázatait, valamint azt, hogy a termék rendelkezik-e minősített, jogszabály alapú ökocímkével.
Foszfor-kisokos: már nem foszfát, de akkor mi van a mosószerekben?
A mosószerek foszfortartalmát az EU is szabályozza, mivel túlzott mértékű kibocsátása a felszíni vizek természetes egyensúlyának megbomlását okozhatja, ez pedig a vízminőség romlását idézi elő. Minél kevesebb foszfort tartalmaz tehát egy háztartási vegyszer, annál kisebb terhelést jelent a környezetnek.
Mit mond a termékről, ha van ökocímkéje?
Azok a termékek vagy szolgáltatások, amelyeknek kedvezőtlen környezeti hatásaik jelentősen kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké és szolgáltatásoké, uniós ökocímkét, azaz EU Ecolabelt kaphatnak. Az EU ökocímke előnye abban áll, hogy az értékelési kritériumok a termékek teljes életciklusára vonatkoznak – tehát a gyártásra és a csomagolással keletkező hulladék kezelésére is -, és ezeket főbb termékkörönként jogszabályban rögzítik.
A környezeti hatások értékelése során a részletes erdményben feltüntettük, ha a termék rendelkezett EU Ecolabel vagy annak megfelelő független szervezet által felügyelt öko minősítéssel.
A laboratóriumi mérések eredményéből jól látszik, hogy
a mosószóda a legtöbb kávé, tea, sár vagy fűfolttal, sőt a vérrel is egész jól megbírkózik önmagában.
Nem véletlen, hogy a legtöbb bolti mosószer nagy részét ez teszi ki. Jelenleg zajló Ökomosás kihívásunkban @eva.ekler, #ökonagyi és csapata épp azt próbálgatja, mit tud a #vadgesztenye. Még várjuk az eredményeket, de egy biztos: ha nem bírkózna meg mindennel, esetleg a mosószóda és marhaepeszappan kombó sem, nem bűn bevetni a folttisztítósót vagy egy (ökocímkés) mosóport.
A Tudatos Vásárlók termékcímke adatbázisában részletesen tájékozódhatsz az egyes címkékről, és azt is megtudhatod, mennyire megbízhatóak. Adatbázisukban az EU-Ecolabel mellett más gyakori termékcímkék, köztük a nemzeti szinten szabályozott ökocímkék is szerepelnek.
A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja, az Agrárminisztérium társfinanszírozza. Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles.
The post Mosóporok: kiderült, melyik a leghatékonyabb, melyik milyen foltra jó appeared first on Tudatos Vásárló.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
