Morvai: bűncselekményt követhettek el a hatóságok Budaházy-ügyben – tudósítás a másodfokú tárgyalásról

Morvai: bűncselekményt követhettek el a hatóságok Budaházy-ügyben – tudósítás a másodfokú tárgyalásról

Ma kezdődött a Budaházy György és társai-ügyben a másodfokú büntetőtárgyalás. Mint ismeretes, Budaházy Györgyöt 13 év fegyházbüntetésre ítélték első fokon „terrorcselekmény” miatt. A Hunnia-csoporthoz tartozó társai összesen 125 év fegyházbüntetést kaptak.

A másodfokú eljárás elején Budaházy György és védője az eljárás felfüggesztését kérte két okra hivatkozva: egyfelől becsatolták azt a feljelentést, amit azon okból nyújtottak be az ügyészségnek, mert álláspontjuk szerint az elsőfokú ítélet gyakorlatilag egy hamis közokirat, amelyet nem Kenéz Andrea bírónő írt. Mint ismeretes, az elsőfokú bíróság messze túllépve a rendelkezésére álló határidőt hozta meg döntését, az előadottak szerint akkor, amikor a bíró már lemondott pozíciójáról, és elhagyta a bíróságot, azaz nem volt bíró. Az előadottak szerint tehát gyakorlatilag azért kezdeményeztek büntetőeljárást Budaházyék, mert az elsőfokú ítéletet nem a bíró írta a valóságban.

Büntetőjogászként számomra is megrettentő tapasztalat volt az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetése. Emlékezetes: az ügyész úgy hallgatta meg az 17 vádlottra vonatkozó – a későbbiekben 320 oldalon leírt – ítéletet, hogy közben egyetlen sort nem jegyzetelt, és ki sem nyitotta a laptopját. Ehhez képest pár perccel később kinyitotta a laptopját, és egy igen részletes, láthatóan előre megírt fellebbezést terjesztett elő. Magam is feljelentést tettem ekkor, hiszen annyira egyértelműnek látszott, hogy az ügyésznek – valamilyen rejtélyes okból – már a rendelkezésére állt az ítélet. A bíróság ezekben a percekben dönt arról, hogy felfüggeszti-e a másodfokú eljárást arra tekintettel, hogy az ügyben ismeretlen tettesek ellen büntetőeljárást kezdeményeztek. A másodrendű vádlott ügyvédje Manger Marcell pedig ezért kezdeményezte az eljárás felfüggesztését, mert álláspontja szerint a magyar törvény a „terrorcselekmény” fogalmáról alkotmányellenes, illetőleg európai uniós kötelező normába ütközik.

Az utóbbival a magam részéről jogászként messzemenően egyetértek. Nem is kell jogásznak lenni ahhoz, hogy összehasonlítsuk, az Európai Unió – Magyarországra is kötelező – 2002. évi kerethatározatát, amelyben leírja a terrorcselekmény kötelező fogalmi elemeit. Ettől lényegesen eltér a magyar Büntető Törvénykönyv szabályozása – a hatályos törvényben éppúgy, mint az ügyben irányadó 1978. évi IV-es törvényben. Annak bizonyításául, hogy ez a különbség mindenki számára nyilvánvaló, kérem, hasonlítsák össze a két jogi normát, és írják meg álláspontjukat arról, hogy mi a lényeges különbség a kettő között.

A jogszabályok szövegét itt olvashatják.

Köszönettel és szeretettel:

Morvai Krisztina

Frissítés: A bíróság mindkét indítványt elutasította, így a tárgyalás folytatódik…


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »