Sehol se volt ez hír, ami nem véletlen, hiszen a téma kb. ismeretlen Amerikán kívül. Kívülállónak eleve hosszasan kell magyarázni mi is történt. Én is csak azért írom meg, mert van belőle mormonfüggetlen tanulság.
Maga a hír: a kirtlandi (Ohio, USA) templomot a Krisztus Közössége eladta az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának most, idén március 5-én, 195 millió dollárért. A temlommal együtt annak teljes kincstára is járt, mely korai mormon tárgyakat. dokumentumokat tartalmaz.
De a magyarázat: mi is a mormonizmus?
Az alap: bár a mormonizmus nehezen tekinthető keresztény vallásnak, mégis eredetében az amerikai vallási áramlat, az újprotestantizmus egyik vadhajtása.
Az újprotestantizmus lényege: az eredeti protestantizmus lázadása a katolicizmus ellen jó és helyes lépés volt, de nem volt elég határozott, így tovább kell venni. Azaz az újprotestantizmus a protestantizmus elleni protestantizmus.
Történetileg az újprotestantizmusnak 4 nagy szakasza volt, mindegyik ma is jelentős felekezeteket hozott létre.
Most ezeket nem sorolnám fel, itt csak a 2. szakasz releváns. Ez a XIX. sz. eleji Amerikában lett, elsősorban a kálvinisták és az 1. szakaszban képződött csoportok között ment végbe. Alapvetően 3 ma is jelentős csoport származik innen, de a közös alap, hogy eddig valami fontos nem lett észrevéve a Bibliában, ezért Isten prófétákat szólított el az „igazi kereszténység” visszaállítására, ezek:
- E. G. White agyszüleménye: az adventizmus,
- Stone és Campbell prédikátor mozgalma: ez ma „Krisztus Egyháza” vagy „Krisztus Tanítványai” néven megy,
- Joseph Smith műve: a mormonizmus.
Az előbbi kettő ma nagyjából normális protestáns felekezet, apróbb hóbortokkal (lásd: az adventisták szerint a szombatot kell ünnepelni a vasárnap helyett és nem szabad disznóhúst enni). A mornonizmus viszont kifejezetten eltávolodott a kereszténységtől, bár ők magukat tekintik az egyetlen igazi keresztényeknek.
A mormonizmus története rendkívül kalandos. A mormon önbevallás szerint Joseph Smith 1821-ben, 15 éves korában kapott látogatást egy angyaltól. Aztán megkapott egy ősi könyvet, melyben az amerikai kontinens őslakosságának valódi története van, mely leírja többek között, hogy amerikai indiánok ősei zsidók, akik az i. e. VI. században Arábiából vándoroltak Amerikába, ott hatalmas civilizációt létrehozva. Végül Smith 1830-ban meg is alapította az új egyházat, pontosabban – mornon szavakkal – visszaállította Krisztus egyházát.
Most nem részleteznem, mert most a lényeg csak az, hogy Smith 1844-ben meghalt, megölte őt egy mormonellenes tömeg Illinois-ban.
Mint ez szokott lenni, káosz lett, a mormonok részekre szakadtak, hiszen nem maradt vezető, nem csak az elnök Joseph Smith halt meg, de helyettese, az öccse is.
Összesen 6 fő csoport alakult ki, ezek többsége elvándorolt a helyszínről. Ez a 6 fő csoport persze később tovább is osztódott, szakadt, de mind a 6 máig létezik (bár a legkisebbnek 100-nál kisebb ma a tagsága).
Messze a legsikeresebb csoport az, melyet Brigham Young vezetett – a Church of Jesus Christ of Latter Day Saints. Ők elhagyták az USA akkori területét nyugati irányban, s a mai Utah államban és környékén telepedtek le. Ez a csoport még az eredeti mormon doktrínához képest is vad tanításokat fejlesztett ki később. De ma nekik 10 millió feletti tagságuk van, s az egész világon missziós tevékenységet fejtenek ki: amikor Magyarországon mormon misszionáriusokat látunk, akkor az ez a csoport. Anyagilag is ők a legsikeresebbek, jelenleg az USA második leggazdagabb egyháza, csak az amerikai katolikus egyház gazdagabb náluk, bár ha csak likvid vagyont nézünk, akkor a mormonok gazdagabbak (hiszen hiába vannak a katolikusoknak papíron milliárdos értékű katedrálisaik, ezeket nyilván nem tudják eladni).
A második legsikeresebb csoport Joseph Smith özvegye és közös gyerekük körül alakult ki. Ők jellemzően nem vándoroltak el, maradtak a környéken. Magukat RLDS néven nevezték (Reorganized Church of Jesus Christ of Latter Day Saints). Ők maradtak az eredeti tanításnál, sőt az alapító egyes extrémebb kései tanításait eltörölték (pl. a többnejűséget). Ez a csoport csúcspontján 300 ezer taggal rendelkezett.
Most nem írnám le részletesen minden csoport működését, a lényeg, hogy politikailag – mert ez nagyon fontos az USA-ban – szinte mind a konzervatív oldalon van, sőt egyes marginális kisebb szakadár csoportok egyenesen szélsőjobbosnak számítanak amerikai mércével (jellemzően ezek rasszisták, ezért). De elmondható: ezek a mindenkori amerikai jobboldal fősodrához tartoznak. (Az amerikai elnökválasztásokon Utah államban az utóbbi 50 évben mindig a republikánus jelölt nyert, függetlenül ki volt az, azaz pl. 2020-ban is Trump nyert ott 58 %-kal, míg országosan csak 46 %-ot kapott és vesztett.)
Valami máig nem világos okból a már említett RLDS csoport a XX. sz. 80-as éveiben elkezdett reformálódni. Egyrészt kezdtek közelíteni a protestáns fősodorhoz, lassan nem-fontosnak nyilvánítani olyan alapvető elveket, melyek a mormonság alapjait képezik, pl. a Mormon Könyve immár nem „egy a szentírások közül”, hanem „kiegészítő ihletett írás a Biblia mellett”, s immár nem tekintik magukat az „egyetlen igaz egyháznak”. Másrészt kezdtek menni „balra”, lassan, de folyamatosan átvéve a progresszívista eszméket: lett női papság, homoszexuálisok pappá szentelése, majd női felsőpapság is, most már egynemű házasság is. Mindezt megkoronázta az egyház átnevezése: immár nem Reorganized Church of Jesus Christ of Latter Day Saints, hanem Community of Christ.
A reformok rendkívül eredményesek lettek, persze az ellentétes irányból nézve. A reformok miatt a tagság folyamatosan csökken, több csoport is kivált, különböző időpontokban. Ezen kívül kb. 25-30 ezer aktív tag nem csatlakozott ugyan máshová, nem szakadt el hivatalosan, de nyíltan bojkottálja a reformokat, nem vesz részt az egyház hivatalos életében, hanem amolyan hagyományörző klubokban találkozik egymással. Ma már nem képesek missziós tevékenyslgre se külföldön: a 2012-es egyházügyi tv. előtt Magyarországon is bejegyzett egyház voltak Krisztus Közössége néven, bár alig 20-30 taggal.
A RLDS nagy ereje az volt eddig, hogy a XIX. sz. végén az amerikai Legfelsőbb Bíróság őket ismerte el az eredeti egyház jogutódjának, így a kevés 1844 előtti mormon vagyon legnagyobb része az övék lett. Ennek része volt az egyetlen mormon templom, mely még Joseph Smith életében megépült, ez volt a Kirtlandi Templom.
A lecsökkent tagság és a bojkottáló hívek miatt azonban mára a volt RLDS, azaz a Krisztus Közössége csődközeli állapotba került, egyes hírek szerint már a tagok által fizetett egyházi adó több mint fele a központi épület fenntartására, az alkalmazottak fizetésére megy el. Az egyház kezdte eladogatni a vagyonát. S most sorra került egy jelképes épület a maga felbecsülhetetlen kincseivel is. S persze a legjobb vevő ki más lehetett volna, mint a fő konkurrencia. Ez a lépés minden RLDS-hívő, de minden más mormon számára is – kivéve persze a negy mormon fejezet híveit – szégyenletes lépés.
Mi a tanulság? Az, hogy ha „haladsz a korral”, akkor feladod önmagad, az igaz hívek elmennek, újak meg nem jönnek.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
