Modern kori tulipánmánia?

Modern kori tulipánmánia?

A világ első tőzsdéjét Amszterdamban alapították, mint ahogy a tőzsdék történetének első nagy eufóriája, majd az azt követő összeomlás is Hollandiához kötődött. Ez volt az 1630-as évek közepének tulipánmániája. A tulipán a 16. század végéig ismeretlen volt Európában. Népszerűsége kezdetben lassan terjedt, de szépsége miatt idővel egyre többen akartak vásárolni belőle. A virághagymák növekvő kereslete a korlátozott kínálattal találkozva gyors árnövekedést indított be. Idővel nemcsak a kereskedők, hanem a pékek, az iparosok, a tanárok és szinte mindenki az addig kevésbé ismert növényről és annak napról napra emelkedő árfolyamáról beszélt. A hisztéria beindult. A gyors meggazdagodás reményében emberek ezrei hagytak fel addigi életükkel, vagyonukat a tulipánhagymák piacán befektetve. Persze a tulipánok iránti kereslet sem nőtt a végtelenségig, az áremelkedés is egy idő után lassulásba, majd a kialakuló pánik hatására meredek zuhanásba váltott. Tömegek lettek földönfutóvá, és a hisztéria nyomait még sokáig magán viselte a holland gazdaság.

Forrás: AFP

A Bitcoinnal kapcsolatos híreket olvasva gyakran felsejlik bennem ez a 17. századi történet. A Bitcoin megjelenése és az utóbbi években látott felemelkedése a témával foglalkozó elemzőket és befektetőket is erősen megosztja. A vélemények széles skálán mozognak. Egyesek a pénz jövőjét látják benne, míg mások a következő pénzügyi összeomlás egyik potenciális piacát. Az igazság vélhetően ennél sokkal árnyaltabb.

Kétségtelen, hogy a Bitcoin árfolyamát vizsgálva elég sok hasonlóságot láthatunk a 17. századi holland tapasztalatokkal. A bevezetésekor még centekben mérhető árfolyam az idei év elején elérte az ezer dollárt, most, a cikk írásának időpontjában 4800 dollár közelében alakul. A tulipánhoz hasonlóan magát a terméket kevesen ismerik, de a drasztikus áremelkedés már a tőzsdei tapasztalatokkal egyáltalán nem rendelkező emberek figyelmét is felkelti. Hogy a folyamat hol ér véget, egyelőre nem ismeretes.

Közben a nagy jegybankok is ébredezni látszanak. Szimbolikus, hogy az első lépést éppen Kínában tették meg, és a hatóságok betiltották a Bitcoin tőzsdei kereskedését. Az árfolyam néhány napi korrekciót követően továbbra is emelkedő pályán mozog, a kínai lépés azonban ráirányítja a figyelmet arra, hogy a helyzet pénzügyi stabilitási következményeivel foglalkozni kell. Jegybanki szempontból van egy másik tanulsága is a jelenségnek. Korunk digitalizációs forradalma nemcsak egy-egy ágazatot állíthat kihívások elé, hanem még a jegybankok azon – korábban megkérdőjelezhetetlen – képességét is, hogy a gazdaságban megjelenő pénzkínálatot alakítsák. Nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben a jegybanki vezetők mellett Christine Lagarde, az IMF vezetője is a digitális fejlődés és a jegybankok kapcsolatára hívta fel a figyelmet.

A gombamód szaporodó virtuális pénzek egyelőre nem képesek a fennálló pénzrendszer leváltására. Széles körben nem elfogadott csereeszközök, vagyonfelhalmozásra az árfolyam jelentős ingadozásai miatt nem alkalmasak, miközben a mindennapi használatban még jelentős tranzakciós költségek terhelik őket. Azonban semmi sem biztosítja, hogy ez a jövőben is így marad. A virtuális pénzek mögött számos olyan ötlet is található (például a blokklánc-technológia), amely hasznos része lehet a jövő modern pénzrendszerének. A verseny elkezdődött. Kérdés, hogy a jegybankok csak szabályozói szerepet fognak betölteni, vagy a fejlődés élére is állnak. A jegybanki világ legfrissebb fejleményei arra utalnak, hogy a központi bankok az új technológiákra építve fogják megalkotni saját digitális pénzeiket. Az sincs kizárva, hogy a jövőből visszatekintve napjaink történései a tulipánhagymákhoz hasonló gazdaságtörténeti kuriózumnak tűnnek majd.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »