Napjainkban sokat lehet olvasni arról, hogy az emberek tömegesen menekülnek a városokból. Persze nem mindenki és nem is azonos módon vagy azonos okokból.
A szellemi dolgozók főként a külvárosokat illetve közvetlenül a városok melletti településeket részesítik előnyben míg a fizikai dolgozók inkább távolabbra mennek a városoktól.
Ennek persze elsősorban anyagi okai vannak. A fizikai dolgozók alulfizetettek, így a városi élet számukra már túl drága, míg a falvakban olcsóbb az ingatlan bérlés vagy vásárlás is, és a munkavállalás sem ütközik akadályba a férfiak számára. Ezzel ellentétben a szellemi dolgozók inkább azt helyet részesítik előnyben, ahonnan könnyebb autóval bejutni a munkahelyükre. Ennek persze jól érezhető negatív hatásai vannak, amire most nem térnék ki részletesen, ezt csak a hamarosan elmesélt történet egyre nagyobb előfordulási lehetőségének megértése céljából írtam most le.
Egy olyan kitalált párkapcsolatot mesélnék el, amit több újonnan szerzett falusi ismerősöm házassági történetéből gyúrtam össze egyetlen történetté. Kiemelném, hogy ez a történet az elmúlt tíz évben egyre gyakrabban előforduló eseményeket tartalmaz, amelyek a mai “fiatal” falusi házasok életét fenyegetik. Fontos azt is megemlítenem, hogy itt nem a nőket hibáztatom hanem a férfiak család menedzselési hozzáállását, azt a hozzáállást, amit leginkább a feminizmus térhódításának természetessé válása tett elfogadottá.
Történetünk hőseit nevezzük Ádámnak és Évának.
Ők azok a fiatalok akik nem rendelkeznek diplomával de a kezük munkája mindig elég volt az életben. Amíg Ádám a gazdaság területén dolgozott és főként hasznot igyekezett termelni és javakat felhalmozni, addig Éva inkább kereskedelemben vagy a szolgáltatási szektorban dolgozott, amivel nem is tudott kézzelfogható javakra szert tenni. A két fiatal egy végzetes napon egymásra talál és erős érzelmeket kezdenek táplálni egymás iránt. Természetesen mint az ilyenkor lenni szokott jön a házasság és a gyerekvállalás. Azonban ennek több buktatója is van.
Már maga a házasság is – az otthonteremtés által – az Ádám által megtermelt javak újra felhasználását jelenti, a gyerekvállalás pedig – Éva keresőképtelensége folytán – a háztartás bevételét csökkenti és a kiadásait növeli. Ez addig nem okoz sok gondot, amíg Ádám elegendő javakat tud biztosítani a család számára, de sajnos az élet mindig próbatételeket állít elénk, például baleset, betegség vagy épp munkanélküliség formájában. Ádám ugyan erős és még fiatal is, de nem marad örökké fiatal és időszakos keresőképtelensége komoly terhet róhat előbb-utóbb a családra. Ennek nyomán születik hát meg a kényszerű döntés, miszerint Évának is vissza kell térnie a munka frontjára. Azonban ez nem is olyan egyszerű, mert amíg Ádám munkaerejére szinte mindig és mindenhol szükség van, addig Éva munkalehetőségei erősen korlátozottak egy faluban. Éva nem tud munkát vállalni csak egy boltban, kocsmában vagy mondjuk az orvosi rendelőben, ám az ilyen nők által is könnyen elvégezhető munkalehetőségekért sorba állnak a falusi nők. Bemenni a városba és minimálbérért dolgozni pedig nem éri meg az útiköltség és a rengeteg családtól távol töltött idő miatt sem.
Fiataljaink motiváltak és kitalálnak egy megoldást, ami szerintük kellő anyagi biztonságot nyújthat majd számukra akkor is, ha Ádám munkaképessége lecsökkenne. De valójában nem ők az ötletgazdák, már sokan végigjárták ezt az utat… és mind elbuktak. A mi fiataljaink viszont úgy érzik ők mások, ők igazi csapatként összedolgoznak, ők igazából szeretik egymást, ők különbek mint mások, az ő kapcsolatuk a legtökéletesebb a világon és számukra a család szentsége megkérdőjelezhetetlen. A megoldás tehát kézenfekvő: mivel csak Ádám képes a családot fenntartani, ezért Éva iskolába megy, hogy diplomát szerezzen, amivel már jól fizető állása is lehet majd, és akár ő fogja majd eltartani a családot, amíg Ádám is diplomát szerez majd. A terv kezdetben működik is, annak ellenére, hogy Ádámra ez szinte elviselhetetlen terheket ró. Éva tehát elkezdi a tanulást a házimunka és a gyereknevelés kárára. Az így lemaradt házimunkák Ádámra hárulnak, és a gyerekekre is több időt kell fordítania. Nem is marad más választása mint a szabadnapjai és az alvásra szánt ideje kárára plusz munkákat vállalni az anyagiak biztosítása érdekében.
Azt hiszem nem igényel magyarázatot, hogy ez a fajta, több éven át tartó életvitel milyen hatással lehet a kapcsolatukra, de semmi gond hisz a mi hőseink igazán szeretik és tisztelik egymást. Minden nehézség ellenére túljutnak ezen az embert próbáló időszakon és együtt ünneplik Éva diplomaszerzését. Esetleg egy évnyi szakirányú tanulmány még és az erőfeszítéseik kifizetődővé is válhatnak, mivel egy új lehetőségekkel teli világ tárul fel Éva előtt. Némi munkakeresést követően Évának lehetősége is lesz egy jól fizető állás betöltésére. Ehhez az is hozzájárul, hogy hibás munkaadói felfogásból minden szellemi munkakört nőkkel akarnak feltölteni. Azonban az öröm mellé némi gond is vegyül, mert a munka nem a faluban kínálkozik, hanem egy közeli városban. Főhőseink némi osztással és szorzással kiszámolják mennyi időt és pénzt vinne el Éva munkába járása és mennyi hasznot hozna. A családtól elvont idő létfontosságú, tehát arra jutnak, hogy Éva megsegítésére egy új autót vesznek részletre, természetesen Ádám nevére, hiszen csak ő rendelkezik ehhez elegendő munkaviszonnyal. Úgy gondolják, nem várható el Évától, hogy egy rozoga, húsz éves autóval járjon munkába, miközben még egy kerékcsere is túl nagy kihívás lenne számára.
Miután mindent megoldanak, folytatódhat boldog életük és alig egyetlen év is elég lehetne ahhoz, hogy Ádám továbbtanulásához is összeszedjék magukat, ha nem nehezítenék váratlan kiadások az életüket. Évának új ruhatárra is szüksége van, hisz az irodában a faluban megszokott praktikus ruhadarabok nem elég mutatósak, pontosabban azokban Éva nem elég mutatós. De a szükségleteknek még nincs vége, az új munkához divatosabb frizura is kell és sokkal gyakoribb és alaposabb kozmetikai, szépségápolási beavatkozás is. Mire végre Éva jövedelme mindezt ténylegesen fedezné, újabb problémaként kerül képbe a szakmai továbbképzések szükségessége. Mindez még távolabb kerül Ádám továbbtanulási lehetősége, főleg mert Évának nem igazán marad ideje a háztartásra és a családra. Éva úgy érzi, kényszerhelyzetbe került. Sosincs otthon a sok a munka miatt és állandóan fáradt. Ádámot pedig lassanként már nem a nagybetűs Férfinak, hanem egy holtsúlynak tekinti, amit neki kell vonszolnia, és ebből bizony apránként kezd elege lenni. Abból is elege van, hogy a férje mindig izzadságtól büdösen tér haza a munkából, miközben a keresete kevesebb, mint az övé, és hozzá képest immár csak egy tanulatlan paraszt. Így Ádám már egyre kevésbé férfi a szemében, és semmiképp sem úgy, mint azon férfiak, akikkel munkája során találkozik. Azok jól öltözöttek, tiszták, mindig frissen borotváltak, mindig jó a frizurájuk, jól is keresnek, és van stílusuk. Eddig tartott hát a nagy csapatmunka, a nagy szerelem és a család szentsége. Ádám továbbtanulása gyakorlatilag elfelejthető, hiszen az összetartó házaspár fogalmával Éva csak addig tudott azonosulni, amíg az ő támogatására volt szükség.
A forgatókönyv innen kétféleképpen folytatódhat. Az egyik lehetőség szerint Ádám és Éva együtt maradnak, de a férfi gyakorlatilag papucs lesz, a család megtűrt rabszolgája, akit ráadásul a feleség mindenki előtt rendszeresen szapul is, merthogy lényegében egy semmirekellő alak, akinek se diplomája, se magas keresete nincs, aki minden nap izzadtan, mocskosan, büdösen megy haza a munkából. Ha Ádám továbbtanulása és vele együtt jövedelmének megszűnése újra felmerülne, akkor Éva azonnal a második lehetőséget választaná, ami a családok életében sokkal gyakoribb, és Ádám számára még rosszabb. Elválnak és Éva viszi a házat meg a gyerekeket, Ádám kap egy autót, aminek fizetheti továbbra is a részleteit a gyerektartás mellett, és költözhet is bele a négykerekűbe vagy egyenesen az utcára. Ezt a megoldást egyébként a teljes falu helyeselné is, mindenki értené, ha elhagyná a nyamvadt kétkezi munkás Ádámot, hisz nem való egy ilyen művelt, okos nőhöz egy bugris paraszt. A falu asszonynépe egy ideje már csak amiatt sajnálkozik, hogy Éva a legszebb éveit egy ilyen senkire áldozta. Ádámot csak a barátai értik meg, akik sok esetben maguk is hasonló életet élnek, de még ők is lehülyézik olykor barátjukat amiatt, hogy íme ő is csak egy olyan kurvát vett el, aki hírből sem ismeri a tisztességet.
A történtek persze mély nyomot hagynak szereplőink lelkében. Éva valószínűleg magányosan fog szenvedni, hisz számára a falusi férfiak csak eltaposni való férgek, cserébe a diplomás városi férfiak számára ő csak egy elvált falusi liba. Ádám soha nem lesz képes bízni a nőkben, ami tulajdonképpen érthető is, az ő szemében egy nő a jövőben csak egy lyuk lesz, vagy rosszabb esetben csak egy leköpni való féreg. Habár ez a konfliktus nem sűrűn kerül majd előtérbe, hiszen a nők jelentős része számára már csak egy másik nő által elhasznált, láthatatlan senki lesz.
Voltak és lesznek akik képesek kárukat feldolgozni és azon továbblépve teljes életet élni, de sajnos nem ők lesznek az általános példák. Egyébként remélem, hogy jelen írásomat sem nők, sem férfiak nem veszik sértetten magukra, hanem inkább levonják a történetből önállóan is származtatható életvezetési bölcsességet, amit aztán saját és családtagjaik boldogsága érdekében hasznosítanak.
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
