Az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi közleményében, amelyet a kamatdöntő ülést követően a jegybank honlapján tett közzé a testület.
A monetáris tanács keddi döntésével 13,0 százalékon tartotta az alapkamatot, a kamatfolyosót azonban szűkítette, a felső szélét 450 bázisponttal 25 százalékról 20,5 százalékra csökkentette. A kamatfolyosó alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület.
A közlemény szerint a kamatfolyosó szűkítésére az adott lehetőséget, hogy az elmúlt időszakban külső és belső tényezők következtében folyamatosan javult a kockázati környezet és egyúttal Magyarország kockázati megítélése; a szélsőséges forgatókönyvek kockázatai csökkentek.
A jegybank a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról – írták az indoklásban.
A monetáris tanács beszámolt arról is, hogy a kötelezőtartalék-rendszer átállása áprilisban gördülékenyen megtörtént. A jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket a monetáris transzmisszió erősítése érdekében a következő időszakban is alkalmazza – húzták alá.
A grémium megerősítette, hogy a következő hónapokban a fogyasztóiár-index egyre gyorsabb ütemű csökkenése várható, amihez az év közepétől a bázishatások felerősödése is hozzájárul.
Az infláció 2023-ban 15,0-19,5, 2024-ben 3,0-5,0, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalék között alakul – vetítették előre.
A közleményben arra is kitértek, hogy magyar gazdaság idei növekedését főként a belső keresleti tényezők lassítják, a növekedés újbóli élénkülése az infláció jelentősebb csökkenésével és a beruházások felfutásával párhuzamosan az év második felében várható. A jegybanki előrejelzés alapján éves szinten a GDP 2023-ban 0,0-1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0-4,0 százalékkal bővül.
A költségvetési hiány mérséklődése idén tovább folytatódik, éves szinten 3,9 százalékos hiány várható. Az államadósság-ráta a 2022 végi 73,3 százalékos GDP-arányos szintről az idei év végére 69 százalékra, 2025 végére pedig 65 százalék közelébe csökkenhet – olvasható a közleményben.
Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 2023 februárjában jelentősen mérséklődött, ezzel Magyarország finanszírozási egyenlege több mint egy év után ismét pozitívvá vált.
Kifejtették: a külső egyensúly javulása mögött a csökkenő energiaegyenleg, a kedvezőbbé váló cserearányok, a belföldi kereslet alkalmazkodása és az export dinamikus növekedése áll. Jövőre a normalizálódó világgazdasági környezettel, valamint az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával folytatódik a külkereskedelmi egyenleg és a finanszírozási képesség javulása – jelezték előre.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
