A könnyűsúly az UFC-ben kétségkívül az egyik legizgalmasabb és talán legversenyképesebb kategória. Bár domináns teljesítményével Khabib Nurmagomedov bebizonyította, hogy versenytársainál több szinttel feljebb van, a dagesztáni legutóbbi őszi bunyója után bejelentette, hogy visszavonul, s így komoly vadászatot indított el a bajnoki övért.
Januar 23-án egy nem bajnoki mérkőzésen Dustin Poirier a második körben kiütötte Conor McGregort, s rögtön a bunyó után így szólt a meccsel kapcsolatban: „Az én szememben ez volt a bajnoki meccs. Hogyha Khabib nem tér vissza, mi ketten vagyunk a könnyűsúly legjobbjai.” Poirier tehát saját magát koronázatlan bajnoknak tartja, s ezt az állítást valószínűleg senki sem vitathatja. Ezzel a győzelmével Poirier került olyan kiváltságos helyzetbe, hogy következő bunyója bajnoki meccs lesz, sőt, még válogathat is az ellenfelekből.
Poirier vs. McGregor trilógia?
Akármennyire is furán hangzik, mégis a Poirier vs. McGregor 3.0 tűnik az egyik legvalószínűbb folytatásnak. A kettejük második meccse utáni napon erről beszélt John Cavanagh, McGregor edzője, de ami még fontosabb, már a mérkőzés utáni interjúban és később a sajtókonferencián ezt emlegette maga Poirier is.
De miért hajlanak ennyire afelé, hogy ilyen hamar még egy esélyt kapjon a bajnoki címért McGregor, aki a könnyűsúlyban utoljára 2016-ban nyert meccset? A válasz egyszerű: a pénz miatt. Poirier több mint 1 millió dollárt keresett ugyanis a McGregorral vívott bunyón, többet, mint akármelyik eddigi meccsével. A „Hírhedt Ír” akkora celebnek számít az MMA-ban, de azon kívül is, hogy az ő párharcai magasan a legtöbb bevételt generálják. Még a legutóbbi vesztes mérkőzéssel is, kettejük visszavágóját minden bizonnyal többen néznék, mint bármilyen más párosítást. Conor addig biztosan javítana a legutóbb vétett hibákon, és esélyes, hogy más mérkőzést látnánk, de a valódi kérdés, hogy a sport szempontjából McGregor egyáltalán megérdemli-e a bajnoki mérkőzést (győzelem:vereség ráta 22:5).
Esetleg az újonc Michael Chandler?
Michael Chandler (profi győzelem:vereség ráta 22:5) szintén bunyózott a január 23-i UFC 257-es eseményen, s neki ez volt a debütáló mérkőzése, előtte ugyanis egy másik, kisebb szervezetnél harcolt: Chandler többszörös Bellator-bajnok könnyűsúlyban. Első meccsén az UFC-ben pedig már a nyitókörben kiütötte ellenfelét, Dan Hookert. A 34 éves Chandler eredetileg birkózó háttérrel rendelkezik, viszont nyitómeccsén megmutatta az UFC közönségének, hogy emellett félelmetes bokszoló is. Az esetleges Poirier–Chandler párosításról az UFC elnöke, Dana White is beszélt, és elmondta, hogy jó ötletnek tartja. Maga Poirier viszont másképp látja a dolgokat. Szerinte Chandler egy meccsel még nem bizonyított az UFC-nek, és nem érdemli meg a bajnoki meccset, hiába tehetséges és képzett harcos.
Poirier vs. Diaz
Egy Nate Diaz elleni mérkőzés szintén rengeteg pénzt hozhat. Diaznak ugyanis van annyira markáns, de egyúttal őrült személyisége, hogy bunyóit már csak ezért is érdemes nézni. Viszont Diaz meccssorozata és az utóbbi években nyújtott teljesítménye egyáltalán nem illik a bajnoki öves képbe. Utolsó három meccséből kettőt is elveszített, és már legalább 7 éve nem bunyózott könnyűsúlyban – azaz Poirier súlyában. Poirier viszont egy interjúban elmondta, hogy számára a harc az elsőszámú szempont, és a Diaz ellen bunyó izgalmasnak hangzik.
Gaethje elleni visszavágó?
Justin Gaethje jelenleg a 3. helyen áll a könnyűsúlyú rangsorolásban Nurmagomedov és Poirier mögött. 2020 őszén Gaethje volt az utolsó, aki áldozatául esett Habib marcangolásának, azt leszámítva viszont igencsak komoly sorozaton volt túl, az elmúlt években olyan nevek ellen győzött, mint Tony Ferguson, Donald Cerrone és Edson Barboza. Egy Gaethje vs. Poirier találkozó a bajnoki övért tehát még logikusnak is hangzana, csakhogy Poirier 2018-ban kiütötte Justin Gaethjet, s emiatt kettejük visszavágója egyelőre nem téma.
Aki legjobban megérdemli: az alulértékelt Charles Oliveira
A brazil Charles Oliveira 8 meccses nyerősorozatnál jár az UFC könnyűsúlycsoportjában. E sikerek közül leginkább az utolsó két meccsét érdemes kiemelni. Oliveira 2020 nyarán kényszerítette feladásra a tehetséges és fizikailag remek adottságokkal rendelkező Kevin Lee-t egy tökéletesen véghezvitt guillotine-fojtással (mely során a harcos kezével a hónalja alatt szorítja ellenfele nyakát). Decemberben pedig hihetetlen könnyedséggel dominálta mesteri jiu jitsu-produkciójával mind a három körben Tony Fergusont, ami azért is nem mindennapi teljesítmény, mert Ferguson szarvait így még sosem törték le földharcban.
Oliveira azonban nem képes akkora port kavarni a médiában és a szurkolók tömegeiben, mint egy McGregor vagy Diaz, személyisége ugyanis nem annyira polgárpukkasztó, sőt, igazából egyáltalán nem az.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
