Érdekes elemzést tett közzé Petri Bernadett, az Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársa. Az írásban a Fidesz Néppártból való távozásának jogi körülményeit elemzi a kutató.
Elmondása szerint a Fidesz távozása cseppet sem könnyíti meg az EPP-frakció helyzetét, nem egyértelmű ugyanis milyen formában működik tovább a Fidesz EU-s képviselőcsoportja, a fő kérdés tehát az, lesz-e szövetség a Néppárt és a Fidesz között a jövőben.
Petri többek között azt írja,
a FIDESZ esetére szabott Eljárási Szabályzat módosítása számos ponton jogi és jogállamisági értelemben vitatható rendelkezéseket tartalmaz,
ilyen például az a szándék, hogy a folyamatban lévő ügyekre is kiterjessze a pártcsalád a ma elfogadott módosítást.
Így indulhatott volna el a szavazást követően akár azonnal az egyszerűsített szabályok szerinti felfüggesztési eljárás a FIDESZ delegáció tagjaival szemben. Ezek gyakorlati alkalmazására a bejelentését követően már nyilvánvalóan nem kerülhet sor.
– olvasható.
A szakember kifejti, hogy
a FIDESZ tagsága az Európai Néppártban ugyan felfüggesztés alatt áll, de a FIDESZ delegációjának jelenleg nem áll módjában más frakcióhoz csatlakozni, mint az Európai Néppárt képviselőcsoportja, így a döntés következményeként a képviselők csak független státuszban dolgozhatnak tovább.
A független képviselők 27 főből álló „csoportja” meglehetősen diverz, mind politikai, mind pedig tagállami szempontból, bár főként déli országok képviselőit találjuk itt, mint a 11 Ötcsillag Mozgalomhoz tartozó olasz, független és a Kommunista Párthoz tartozó görögök és néhány katalán, akadnak azonban szlovákok, horvátok, sőt egy litván és egy német képviselő is. A FIDESZ delegáció csatlakozása a függetlenekhez tehát azt is jelenti egyben, hogy az Ötcsillag nem a legnagyobb független delegáció többé.
Az elemző lát arra lehetőséget, hogy a néppárti frakció és a FIDESZ között egy, a korábbi EPP-ED frakciószövetséghez hasonló megállapodás jöjjön létre. Mint említi,
az Európai Néppárt és az Európai Demokraták közötti megállapodás 1999 és 2009 között állt fent, ráadásul úgy, hogy a toryk soha nem voltak az Európai Néppárt pártcsaládjának tagjai.
Mivel azonban egy ilyen frakciószövetség létrejötte jelenleg puszta spekuláció, ezért több forgatókönyv is szóba kerülhet.
Petri az Európai Parlament Eljárási Szabályzatának 2. cikkére hívja fel a figyelmet, amely értelmében a képviselői mandátum jellege szerint – összhangban az Európai Parlament létrejöttének demokratikusságával 8 szabad mandátum.
A Lisszaboni Szerződés 7. számú Jegyzőkönyve határozza meg, amely szerint minden képviselő joga aktívan részt venni a Parlament szakbizottságainak munkájában, valamint a delegációk munkájában az Eljárási Szabályzat szerint (5. cikk). Ezek tehát olyan jogosultságok, amelyeket nem érinthet az a tény, hogy az EP képviselő tagja-e képviselőcsoportnak vagy mandátumát független, tehát frakcióhoz nem tartozó képviselőként gyakorolja.
Az elemző további fontos dologra hívja fel a figyelmet, miszerint a frakcióból való kilépés mind a viták során, mind pedig a szavazás során érezteti majd hatását. Petri kihangsúlyozza,
a szabályok szerint a felszólalási idő első részét a képviselőcsoportok között egyenlő arányban kell elosztani, a második részt a képviselőcsoportok között tagjaik összlétszáma arányában osztják el, a független képviselők részére együttes felszólalási időt kell megállapítani.
A Fideszre nézve tehát ez azt jelenti, a delegáció tagjai számára lényegesen csökken a felszólalás esélye a plenárison.
A FIDESZ delegáció tagjai a szavazás során ezt követően önállóan állapíthatják meg a szavazási indikációt, természetesen a függetlenek között erre nézve semmilyen koordináció nincs. Meg kell azonban jegyezni, hogy a 12 képviselő kilépése a néppárti frakció számára jelentős veszteség, a képviselőcsoport létszáma így 175 főre csökken, ami különösen nehéz helyzetet teremthet a szavazások során.
Új helyzet áll elő, ugyanis a Fidesz-delegáció, elvesztette szakbizottsági helyeit, amelyekkel néppárti frakciótagságára tekintettel rendelkezett, az EPP pedig le kell, hogy mondjon 12 szakbizottsági helyéről.
Az elemző szerint arról van szó, hogy
„a nagyobb képviselőcsoportok az arányosság elve szerint elsőbbséget élveznek az így felszabaduló fideszes szakbizottság helyek felett, a függetlenek számára jutó helyek felett azonban szinte szabadon diszponálnak”.
A delegáció méretéből és abból adódóan, hogy a szakbizottsági munkában is elsősorban az Ötcsillag Mozgalom tagjai tekinthetőek aktívnak a függetlenek közül, várhatóan tehát nem fognak két kézzel kapkodni a független képviselők az elérhetővé váló szakbizottsági helyekért. A helyek újraelosztását azonban akár egy frakcióközi megállapodással is rendezni lehet, annak érdekében, hogy minden maradjon a régiben.
Petri szerint bárhogy is lesz, érvényben van az a 2015-ös szabály, miszerint független képviselő ugyan lehet jelentéstevő, de e státusz elnyerése a koordinátorok döntésétől függ.
Az elemző felhívja a figyelmet az Eljárási Szabályzatra, mely kimondja egy bizottság rendes vagy póttagjának státusza kizárólag egy adott képviselőcsoportbeli tagságától függ.
A képviselő tagsági jogviszonyának felfüggesztése azonban függő jogi helyzetet teremt, jogkövetkezményként ennek megfelelően az Eljárási Szabályzat rendelkezései nem alkalmazhatóak. A szabályzat szerint egy képviselő vagy egy frakció tagja, vagy független.
Az elemző kiemeli,
a jelentéstevői tisztség nem a képviselők frakciótagságából adódó jogosítvány, hanem a képviselői szabad mandátumhoz tapadó jogosultság, amely csak a szakbizottsági tagsággal áll összefüggésben.
Bármilyen olyan rendelkezés tehát, amely a képviselőcsoportbeli tagság felfüggesztéséhez azt a jogkövetkezményt fűzi, hogy a képviselő nem járhat el azokban a tisztségekben, amelyeket az adott képviselőcsoport tagjaként nyert el (pl. jelentéstevői vagy árnyékjelentéstevői pozíció), ellentétes az Eljárási Szabályzattal.
Petri Bernadett a végső összegzésként azt állapítja meg, hogy az EPP frakciócsoport módosított Eljárási Szabályzata ellentétes a Parlament Házszabályával. Ez pedig azért problémás, mert maga a képviselőcsoport az Eljárási Szabályzat felhatalmazásából jön létre.
A teljes elemzés itt olvasható.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
