Immunrendszerünk feladata, hogy a fertőzésektől megvédje szervezetünket. Lássuk, hogyan erősíthetjük szervezetünk elsődleges védelmi vonalát.
Az immunrendszerünk megfelelő működésében az életmódnak (táplálkozásnak, elegendő folyadékfogyasztásnak, testmozgásnak, hatékony stressz-kezelésnek, elegendő pihenésnek, alvásnak) alapvető szerepe van. Ezek mellett fontos kiemelni azt is, hogy a rendszeres, jó technikával végzett kézmosás megakadályozza a légúti fertőzések terjedését is.
A táplálkozás és az immunrendszer kapcsolata – bizonyítékok, hitek, tévhitek
Ezt megkülönböztetjük az influenzától, a bakteriális torokgyulladástól, a bronchitistől (hörgők gyulladásos megbetegedése), az arcüreg gyulladástól, és az allergiás tünetektől, melyek szigorú orvosi felügyeletet igényelnek.
Az immunrendszer megfelelő működésének fenntartása fontos a meghűléses betegségek megelőzésében, és az esetlegesen már kialakult tüneteknek az enyhítésében, az időtartam lerövidítésében, valamint az állapot súlyosságának mérséklésében.
Egyre több kutatás foglalkozik a népi gyógyászatban évszázadok óta használt gyógyhatású termékek, gyógy- és fűszernövények (fokhagyma, echinacea, ginzeng), vagy a belőlük készült étrend-kiegészítők hatásaival. Számtalan reklám ajánlja ezeket, a fogyasztónak nehéz megítélni, hogy valóban hatásosak-e vagy sem.
Fehérje
Immunrendszerünk hatékony működéséhez jó minőségű fehérjére van szükség, amely a tejtermékekben (túró, joghurt), húsokban, halakban, tojásban található.
Cink és C-vitamin
A C-vitamin és a cink fontos szerepet játszik az immunvédelemben és az egészség fenntartásában. Sajnos azonban bevitelük gyakran elégtelen, hiszen legtöbben nem az ajánlásnak megfelelően táplálkoznak, ezért hiányuk működési zavarhoz vezethet.
Az étrend-kiegészítők hatását vizsgálva egy kutatásban C-vitamin (napi 1000 mg) és cink (napi 10 mg) kombinációját alkalmazták kúraszerűen megfázás esetén, ami jelentősen hatékonyabbnak bizonyult, mint a placebo. A tünetek enyhülése gyorsabban következett be, ugyanakkor a betegség időtartamának csak minimális csökkenése volt megfigyelhető.
Más vizsgálatok azt hangsúlyozzák, hogy a cinkkészítmények hatása még további felméréseket igényel. Csökkentik ugyan a megfázás tüneteinek súlyosságát, időtartamát, de mellékhatásai (például ízérzés vesztés, hányinger) lehetnek, és a kockázatok meghaladják a klinikai vizsgálatokban eddig tapasztalt előnyöket.
Gyakran és sokan használják a C-vitamint megfázás esetén, mely étrend-kiegészítő formájában szinte minden élelmiszerboltban elérhető. Egy 29 kutatást elemző vizsgálat szerint a legalább 200 mg/nap C-vitamin készítményt rendszeresen szedő felnőtteknél és gyerekeknél a megfázás időtartama 8%-os illetve 14%-os csökkenést mutatott. Az elemzés azonban azt is kimutatta, a tünetek kialakulása után terápiásan adott C-vitamin nem csökkentette a tünetek időtartamát vagy súlyosságát.
D-vitamin
A D-vitamin az immunválasz fontos szabályozója. Rendkívül sok tanulmány hozzáférhető a témában, melyek eredményei még nem teljesen egyértelműek.
Több vizsgálatban összefüggést találtak a D-vitamin magasabb szérumszintje és a kevesebb légzőszervi fertőzés között, sőt a D-vitamin-kiegészítést biztonságosnak és hasznosnak ítélték meg légúti fertőzés esetén. Más felmérésekben azonban a D3-vitamin kiegészítésben részesülők esetén nem igazolódott, hogy ritkábban betegednének meg, mint a placebót kapók, és nincs szignifikáns összefüggés a szérum D-vitamin szintje és az alsó légúti fertőzések gyakorisága vagy súlyossága között.
A szolárium elősegíti ugyan a barnulást, de hatására nem képződik az emberi szervezetben D-vitamin. Érdekességként megjegyzendő, hogy a megfelelő D-vitamin-pótlás több autoimmun betegség kiegészítő kezelésében kedvező hatású.
E-vitamin
A káros szabadgyököket hatástalanító E-vitaminnak szintén fontos szerepe van a légutak egészsége szempontjából, valamint segíti az immunsejtek képződését.
Az étolajokon kívül többek között a gabonacsírákban és tojássárgájában található meg. Egy vizsgálat azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az E-vitamin kiegészítés eredményei még nem meggyőzőek, ezért további kutatások szükségesek hatásának igazolására.
Folyadék
Felső légúti fertőzés esetén, ha valakinek nincsen étvágya, nem kell erőltetni az evést, egy-két napig elegendő a bőséges folyadékbevitel. Ilyenkor legalább napi 2-2,5 liter víz, tea, limonádé, gyümölcslé elfogyasztása szükséges, amivel hőemelkedés, láz esetén elkerülhető a kiszáradás és a baktériumok is könnyebben kiürülnek a szervezetből.
Tejsav-és bifidobaktériumok
A baktériumok, mikroorgazmusok a beleink különböző pontjain élnek és hatásukban sok tekintetben különböznek egymástól.
Sokféle baktériumtörzs létezik, ilyenek például a Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus casei, Lactobacillus plantarum, Lactobacillus reuteri, Lactobacillus rhamnosus, Bifidobacterium longum és a Streptococcus thermophilus.
Méz
A mézet, mint ételt, és mint gyógyító szert ősidők óta használják. Hatásának tisztázására, megértésére az elmúlt évtizedekben több kutatócsoport is végzett vizsgálatokat. Ennek keretében igazolódott mikrobaszaporodást gátló hatása (mintegy 60 baktériumfajra, néhány gombára és vírusra), mely a felső légúti betegségek kezelésében is jól használhatóvá teszi.
Egy felmérés azt mutatta,
gyermekek esetén a méz este fogyasztva csökkentheti a köhögést, és javítja az alvás minőségét.
Megjegyzendő azonban, hogy esetleges allergizáló hatása miatt a mézet nem szabad 12 hónapnál fiatalabb gyermekeknek adni.
Fokhagyma
A népi gyógyászatban már bevált fokhagyma (Allium sativum) jellegzetes ízét és illatát adó hatóanyagáról (allicin) kimutatták, hogy baktérium és vírusellenes hatású. Érdemes ezért főzéshez és salátákhoz bátran használni.
A fokhagymát étrend-kiegészítő formájában is széles körben alkalmazzák. Egy több kutatást magába foglaló összegző elemzés eredménye szerint azonban, még nincs elegendő bizonyíték ezeknek a készítményeknek a megfázás megelőzésére vagy kezelésére gyakorolt hatásának igazolásáról.
Echinacea
Az Echinacea (kasvirág) növényi készítményeket régóta használják a megfázás kezelésében, a tapasztalatok alapján joggal.
Kevesen tudják azonban, hogy az Echinacea termékek összetétele jelentősen különbözhet (pl. a növények fajtájától, az extrakciós módszerektől, esetleg más összetevők hozzáadásától függően). Gyógyászati célra főként a keskenylevelű (Echinacea angustifolia) és a bíbor (Echinacea purpurea) kasvirág fajokat alkalmazzák. Egy több ezer résztvevőre kiterjedő vizsgálatban Echinacea mono-készítményeit placebóval összevetve azt találták, hogy – egy terméket kivéve – nem volt jelentős különbség sem a megfázás megelőzésben, sem a tünetek enyhítésében. Mivel azonban sokféle termék kapható, további vizsgálatok szükségesek a klinikai hatás tisztázására.
Ginzeng
A ginzeng (Panax ginseng) főleg a keleti kultúrában számít értékes gyógyító növénynek. Étrend-kiegészítőként való használata a megfázás megelőzésében egyelőre ellentmondásos, mert jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő meggyőző bizonyíték ennek megítélésére. Egy vizsgálatban különféle eredetű ginzeng készítmények hatását elemezték, az eredmény: a készítmények némelyike javította a betegek tüneteit, míg másoknál ez nem volt jelentős mértékű.
Változatos étrend
Az étrend-kiegészítők szedése és a „szuper élelmiszerek” fogyasztása helyett, illetve ezek mellett a változatos, sokféle alapanyagot tartalmazó étrenddel hatékonyabb működésre serkenthetjük védekező rendszerünket, ami a nátha és az influenzajárvány idején különösen fontos. Ne felejtsük el, az immunrendszert erősítő értékes tápanyagokat természetes forrásból – élelmiszerekkel, ételekkel – elfogyasztva nem lehet túladagolni, sőt ezek valószínűleg egymás hatását és hasznosulását is támogatják.
A későbbiekben a cink, a D- és C-vitamin, valamint az Echinacea készítmények vizsgálata hozhat pozitív eredményt.
A legtöbb embernél a megfázás időtartama egy-másfél hét. Enyhe tünetek esetén nincs szükség tüneti kezelésre sem. Ha azonban állapotuk romlik, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
