Erről van szó:
Tényleg sokkoló? Tényleg felháborító? Tényleg igaz, amit a videón látunk? A látottak elemzéséhez a Nemzeti Élelmiszerlán-cbiztonsági Hivatal (Nébih) nyújtott segítséget az Alfahírnek.
Menjünk sorban, kiderül, mit is láttunk, és mi az, amire érdemes figyelni.
Viasz a gyümölcsön
Tényleg alkalmazzák, de nem feltétlenül azért, hogy szebbnek lássuk a gyümölcsöt: „A viaszanyagok egyrészt meggátolják a gyümölcs vízvesztését és ezzel együtt a romlását is megakadályozzák. Ennek érdekében megengedett a gyümölcsök viaszanyagokkal történő felületkezelése. Ezek az anyagok (méhviasz, sellak, karnauba viasz, stb.) adalékanyagok, amelyek használata európai uniós jogszabály által szabályozott.
Citrusok esetében a gyümölcs felületére felvitt viaszanyagok tartalmazhatnak gombaölő szert is, de előfordul, hogy növényvédőszer nélkül, csak viaszréteggel vonják be a gyümölcsöt. A NÉBIH a citromos limonádé terméktesztje során vizsgálta ezeknek az anyagoknak a lemoshatóságát és a növényvédőszer tartalmát. A vizsgálatok megnyugtató eredménnyel zárultak: a növényvédőszer tartalom minden minta esetében határérték alatt volt, a viaszanyagok pedig meleg vízzel könnyen eltávolíthatók a gyümölcs felületéről.”
Vaj vagy margarin?
Először is kihagyhatatlan a Ma sem tanultam semmit Facebook-oldal vontatkozó bejegyzése:
De vegyük komolyan a kérdést: nagy baj, hogy a margarin nem oldódik a vízben?
„A filmrészlet a vaj és a pálmazsírt tartalmazó margarin eltérő oldódási tulajdonságára hívja fel a figyelmet. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy két teljesen különböző élelmiszer összehasonlítása történik a filmben. A vaj a tejből származó állati eredetű élelmiszer, amelyet tejfehérje, egyéb tejeredetű anyagok és kb. 80 %-ban tejzsír alkot. A margarinok összetett élelmiszerek, amelyek alapanyagait növényi olajok, zsírok alkotják (pl. napraforgó olaj, repceolaj, len olaj vagy akár pálma olaj), de viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz (15 – 30 %) vizet, valamint különböző adalékanyagokat. Az eltérő összetevőkből is következik, hogy a kétféle élelmiszer nem rendelkezhet azonos tulajdonságokkal.”
A színezett Fanta és a színezett Mountain Dew
Valószínűleg senkit sem lepett meg a két népszerű üdítőre vonatkozó filmrészlet, általános vélekedés, hogy ezek mesterséges színezékekkel és ízesítőkkel teletolt termékek. A Nébih szerint ez a helyzet:
„Az élelmiszerekben használt különböző adalékanyagok – mint a video egy másik részében bemutatott színezék – használata európai uniós szinten szabályozott. A jogszabályban tudományos megalapozottsággal meghatározott egészségügyi határértékek betartása mellett ezeknek az anyagoknak az élelmiszerekkel történő fogyasztása nem jelent veszélyt az emberi egészségre.
Fel kell hívni a figyelmet a jelölés jelentőségére. Az élelmiszerek jelölésén kötelező feltüntetni minden összetevőt, köztük az adalékanyagok jelenlétét is jelölni kell. Amennyiben a fogyasztó szeretné elkerülni ezeket az anyagokat, az élelmiszerek jelöléséről könnyen tájékozódhat és kiválaszthatja a számára leginkább megfelelő terméket.”
Megkérdeztük a Fantát forgalmazó Coca-Cola Magyarországot is a videóról, a sajtóosztályuktól ezt a választ kaptuk:
„A Fanta Narancs színét a béta-karotin adja, melyet a hatályos jogszabályoknak megfelelően feltüntetünk az összetevők listájában a termék címkéjén is. A béta-karotin az élelmiszerekben általánosan engedélyezett természetes és biztonságos adalékanyag, mely a természetben számos élelmiszerben, például a sárgarépában is megtalálható.”
A Mountain Dew-ról a Pepsit kérdeztük, tőlük azonban sajnos nem kaptunk választ, szóval valószínű, hogy abban darált szabadkőművesek vannak, igyanak inkább ásványvizet!
A majonéz és a cottage cheese
Az egyértelműen megállapítható, hogy ha a majonézt jódozzuk, undorító lesz, akármilyen is legyen az alapanyag. De mi a videó tanulsága?
„A részlet olyan kísérleteket mutat be, amelyben a termékből olyan anyagot mutatnak ki (pl. túróban és majonézben jódpróbával mutatják ki a keményítőt), amely esetleges élelmiszerhamisítás gyanúját vetheti fel.
A majonéz esetében szükséges a termék konzisztenciájának beállítása, illetve fogyasztói elvárás a homogén, megfelelően sűrű állománynak a minőségmegőrzési idő végéig történő megőrzése. Ezt a tulajdonságot többek között a keményítő hozzáadásával is el lehet érni, amit jogszabály nem tilt, ha a jelölésen is feltüntetik a keményítő jelenlétét. A filmben szereplő felirattal ellentétben a keményítőt tartalmazó majonéz nem káros az egészségre.
A videó egy másik terméken is bemutatja a jódpróbát, ezt a terméket a filmben „cottage cheese”-nek nevezik. A „cottage cheese” az érlelés nélküli friss sajt termékkategóriába tartozik, amelyet tejszínnel kombinálnak, összetételét a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza, az adalékanyagokra vonatkozó uniós jogszabály megengedi a módosított keményítők használatát ennél a terméknél, amit természetesen szintén jelölni kell az összetevők között.”
Átvernek a kínaiak?
Lehet, de a Nébih szerint az instant levessel nem. Amit egyébként nem is biztos, hogy kínaiak csinálnak, ám ez részletkérdés.
„A részlet az instant poharas tésztaétel csomagolásán keresztül szeretné bemutatni, hogy a gyártó jóval nagyobb térfogatú csomagolóanyagba helyezi a terméket, mint az indokolt lenne és ezzel megtéveszti a fogyasztókat.
Az instant készítmények esetében azonban ez nem megtévesztő, ugyanis a csomagoláson jól olvasható, hogy a késztermék elkészítésekor meleg vizet kell adni az instant termékhez, amelyet a csomagolóanyag-pohár belső felületén képzett jelig kell feltölteni. A csomagolóanyag-pohárba töltött víz hatására a tészta megdagad és az elkészített étel ki fogja tölteni a pohár térfogatát, az étel így a pohárból azonnal fogyasztható. Önmagában az a tény, hogy a pohárban a szárított tészta alatt és felett üres terek találhatók, ennél a terméknél nem megtévesztő, mert a termék jelölésén található kötelező tömegjelölés pontosan tájékoztatja a fogyasztót a termék mennyiségéről. Az instant poharas étel előállítója nem követ el szabálytalanságot, amikor a szárított terméket látszólag túl nagy térfogatú csomagolóanyagba helyezi.”
A videón látható szemre is borzalmas muffinszerűségről nincsenek pontos információk, a méz esetében meg általában nem lőhetünk mellé, ha az egyébként nem mindig hatékony „válaszd a magyart” elvet valljuk, lehetőség szerint keressük a termelőket, ott vannak minden piacon.
Mi ebből a tanulság?
A Nébih szerint ez: „Véleményünk szerint a video elsődleges célja a figyelemfelkeltés, azonban alkalmas arra, hogy az átlagfogyasztók téves következtetéseket vonjanak le belőle, mivel azt sugallja, hogy az élelmiszerek káros, veszélyes kémiai anyagokat tartalmaznak. A fogyasztók számára azt tanácsoljuk, hogy minden élelmiszerről, amit megvásárolnak, előzetesen tájékozódjanak. Ezt legkönnyebben a termékek jelölésén feltüntetett adatok segítségével tehetik meg, amelyek minden fontos információt tartalmaznak.”
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
