2023. november 26-án volt 50 éve annak, hogy elhunyt Khin Antal tanár, tudományos kutató, muzeológus, az egykori somorjai múzeum alapítója. Ma már talán kevesen ismerik nevét, de a Felsőcsallóköz és a Somorja és vidéke korabeli lapszámait olvasva elég gyakran találkozhatunk a neves szakember nevével, lévén a Doborgazon született Khin kivette részét Somorja kulturális életéből. A Via Nova Somorja és a Csemadok Somorjai Alapszervezete felkérte Mathédesz Lajost, hogy a kerek évforduló kapcsán tartson előadást a témában. Khin Antal munkássága kapcsán a somorjai helytörténészt kérdeztük.
Ma már nagyon kevesen ismerik Khin Antal nevét, s akik esetleg már hallották, ők sem nagyon tudnak semmit róla. Mik azok az alapinformációk, melyeket érdemes tudni? Honnan származik a család?
Khin Antal, Khin Lajos (1859-1947) halászmester és Tápai Mária (1863-1948) első gyermekeként 1884. április 18-án Vajkán született. A család Khin Anna visszaemlékezése szerint Hainburgból származott. Azt már Császár Istvántól tudjuk meg, hogy a család tagjai hosszú generációkon keresztül űzték a halászatot. Feljegyzése szerint a család 120 évig bírta a somorjai, 78 évig a vajkai és már több mint négy évtizede a doborgazi halászatot. Szintén tőle tudjuk, hogy a család egyik oldalági leszármazottja volt Johann Nepomuk Hummel, neves zeneszerző.
Érdekesség, hogy édesanyja felől nagybátyja volt Tápay Miklós népművész, akinek faragványai többek között a Csallóközi Múzeum gyűjteményében is megtalálhatóak.
Milyen családban nőtt fel?
Antal nagy családban nőtt fel. Kilencen voltak testvérek. Legidősebb húga, Mária 1886-ban született és mindösszesen nyolchónapos korában egy járványos betegség következtében hunyt el. Khin Anna visszaemlékezései szerint 1919-ig a gyerekeket Vajkán keresztelték és az elhunytakat szintén Vajkán temették el. Ebből kiindulva feltételezhetjük, hogy Mária sírja is a régi vajkai temetőben lehetett. 1887-ben született Ágnes (†1968), míg az 1889-ben született húga a Mária (†1958) nevet kapta. 1890-ben született meg legidősebb öccse, aki a keresztségben a László nevet kapta. 1915-ben a Kárpátokban halt hősi halált. Végső nyughelye nem ismert. Az 1994-ben Doborgazon állított világháborús emlékművön a neve megtalálható. 1896-ban született Erzsébet, 1898-ban Lajos öccse (†?), 1900-ban Anna (†1994), míg 1902-ben legfiatalabb öccse István (†?). A doborgazi temetőben található Khin Lajos és felesége Tápai (a sírkövön hibásan Pápai név szerepel) Mária, lányuk Khin Anna és férje Ács Ferenc (1875-1951) sírköve.
Egy 1913-ból származó dokumentumból megtudjuk, hogy Khin Antal stubnyafürdői lakos a három legfiatalabb testvére neveltetését saját költségén eszközölte. De hol és hogyan tanult a Csallóközi Múzeum alapítója?
Khin az 1895/96-os tanévben a Somorjai Államilag Segélyezett Polgári Fiú- és Leányiskolában kezdte meg tanulmányait. Ezután a Modori Magyar Királyi Állami Tanítóképző-Intézetben tanult tovább, amelyet 1903-ban fejezett be. A Magyar Királyi Állami Polgári Tanítóképző-intézetben történelmet, földrajzot és magyart tanult. A tanulmányait az intézetben 1908-ban fejezte be.
Beszéljünk a tanári pályájáról. Hol kezdte a tanítást? Melyek a fontosabb állomáshelyei?
1908 szeptemberében a Budapesti Állami Elemi Tanítóképző Intézet internátusában nevelőként tevékenykedett. Tanulmányai befejezése után Znióváralján az Állami Tanítóképző Intézetben kezdett el segédtanárként tanítani. Érdemes megemlíteni az is, hogy részt vett a Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének XI. közgyűlésén, melyet 1910. március 24-én Temesvárott tartottak.
A Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi miniszter 1912. február 21-én Khin Antal stubnyafürdői állami tanítóképző-intézeti segédtanárt rendes tanárrá nevezte ki. Az I. világháború kitörése után a tanárokat is mozgósították. Kollégái közül többen is részt vettek a harcokban. Khin Antalt, mint nélkülözhetetlen tanárt felmentették.
1917-ben a Turóc megyei tanárok és tanítók a harctéren elesett tanítók országos özvegy és árvaalapja részére rendezett esten Khin Antal is közreműködött. Érdekesség még, hogy mint stubnyafürdői tanár végzett nyelvjárásra vonatkozó gyűjtéseket is: A gyűjtése a Tájszók Vajkáról (Pozsony m.) címet viselte.
1919-ben elhagyta Stubnyafürdőt és a somorjai polgári iskolában folytatta tanári pályáját. Mi következett ezután?
Mathédesz Lajos: A tanítás mellett az 1921-ben Komáromban alapított Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesületben a polgári iskolai szakosztály alelnökeként is működött.
Az egyesület 1929. december 14-ei közgyűlésén Khin Antal felvetette, hogy legalább egy magyar tanítóképzőt állítsanak fel. Javaslatát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Somorján az 1934/35-ös tanév kezdetéig maradt.
Ekkor a polgári iskola tanulók száma kilenc tanulóval csökkent, ezért Khin Antalt az iskolaügyi referátus a somorjai polgári iskolából a pozsonyi állami polgári iskolába helyezte át. A tanári karban készült feljegyzésben azt írták, hogy sajnálattal állapítják meg, hogy Khint áthelyezték, mert a kollégái szerint „nagytudású ember távozott, jó barát és a magyar tagozatról eltávozott az egyetlen férfi tanár”. Hozzáteszik továbbá, hogy a hat magyar osztályban hat tanárnő van, s ez nem használ a fegyelemnek…”
Az első bécsi döntés után visszakerül Somorjára, majd Lévára helyezik. Melyek a következő állomáshelyei?
1939. július 21-én Khin Antalt a lévai líceum igazgatásával bízzák meg, helyét a somorjai magyar királyi állami polgári fiú- és leányiskola élén 1939. szeptember 1-ei hatállyal Reininger József vette át. Nem egész egy évvel később 1940. augusztus 1-jén a budapesti I. ker. áll. Tanítóképző intézethez helyezték át. Ezután a Vallás- és Közoktatásügyi Min. Népművelési Bizottmányánál dolgozott 1946-ig amikor nyugállományba vonult, de még 1951-ig óraadó tanárként több iskolában is tanított.
Térjünk rá a Csallóközi Múzeum megalapítására, ami ugye akkor még nem Szerdahelyen, hanem Somorján volt.
A 20-as évek második felében Somorján felvetődött a múzeum alapításának gondolata. Erről tanúskodik Zelliger Ernő Alapy Gyulának (a komáromi múzeum igazgatója) írt levele, amely 1926. július 13-án kelt Somorján.
A levélből megtudjuk, hogy páran Somorján múzeum egyesületet hoznának létre. Az egylet egyelőre régészeti és etnográfiai múzeumot hozna létre. Az előkészítés fázisában Faust Ovidius (a Pozsonyi Városi Múzeum igazgatója) pozsonyi levéltáros, múzeumigazgató egy a múzeum szervezést taglaló művet ajánlott Zelligerék figyelmébe. A művet Szabó doktor írta, amely Faust elmondása szerint Alapynál megtalálható volt. A levélben kérik a mű címének megküldését és kérték, hogy Alapy tudásával és tanácsaival is támogassa a múzeumalapítási tervüket.
De a múzeum megalapítása akkor még nem valósult meg, miért?
Akkor még nem. Viszont bő fél évvel később 1927. február 26-án a pozsonyi Uránia Tudományos Egyesület megtartotta első előadását Somorján. Az előadást az egyesület igazgatója, Jankó Zoltán tartotta. Az előadásában, amely a „Somorjáról a somorjaiaknak” címet viselte, felvetette egy múzeum alapításának gondolatát. A felvetés élénk visszhangot váltott ki. Jankó Khin Antal somorjai polgári iskolai tanárban megtalálta azt az embert, akire a múzeumot rá lehet bízni.
Miért pont Khin Antalra esett Jankó választása?
Azt pontosan nem tudjuk. Lehetséges, hogy közrejátszott ebben az, hogy Khin ekkor már rendelkezett egy gyűjteménnyel, amellyel az 1927. augusztus 14-21 között Komáromban rendezett Magyar Mezőgazdasági, ipari és népviseleti kiállításon is részt vett. Ezen a kiállításon Khin ősfoglalkozási, halászati és pásztorélet tárgyainak gyűjteményét állította ki.
Mi történt ezután?
Khin Antalt a múzeum szervezésével és vezetésével, Jankó Zoltán igazgatót pedig az adminisztratív ügyek intézésével bízták meg. Az Uránia 1927. szeptemberében beadvánnyal fordult Somorja intézőbizottságához, amelyben értesítették őket egy múzeum létesítéséről.
Szintén kérték a város erkölcsi és anyagi támogatását. Beadványukkal az október 4-ei gyűlésen foglalkoztak. A múzeum részére kiutaltak egy szobát a községháza földszintjén, melyet Khin ősszel átvett és tavaszra már meg is töltötte halászszerszámokkal, amelyek édesapja Khin Lajos doborgazi halászmester ajándékozott a Csallóközi Múzeum részére.
És így megalakult a Csallóközi Múzeum. Mikor is?
Hosszas előkészítés és tervezés után 1929. január 6-án a régi városháza tanácstermében alakult meg a Csallóközi Múzeumegyesület. Az alakuló ülésen a tisztikar megválasztására is sor került. Igazgatónak Khin Antal választották meg. Ezen pozíciót egészen a 30- évek végéig, más források szerint a negyvenes évek elejéig látta el.
A múzeum működése során nemcsak a tárgyi emlékeket, hanem a népszokásokat is gyűjtötték Ezeket is Khin Antal kutatta, illetve gyűjtötte?
Igen. Ezeket előadásaiban és kisebb-nagyobb írásaiban is közreadta, ráadásul Khin már a múzeum alapítása előtt is tartott népszerűsítő, tudományos előadásokat és tevékenyen részt vett a környék kulturális életében: nyitott szemmel, füllel járt, feljegyezte, dokumentálta az egyes szokásokat.
Hozzá kell tenni azt is, hogy rendszeresen szerepelt a pozsonyi rádió magyar adásában is: 1931-től egészen 1938-ig több tucat adásban szerepelt. És talán még annyival kiegészíteném az elmondottakat, hogy nemcsak a pozsonyi, hanem a kassai rádió magyar adásában is rendszeresen szerepelt, 1935-től 1942-ig.
A háború után aztán a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnál talált állast.
1952-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársa lett, s itt is a népi halászattal és az ősfoglalkozások kutatásával foglalkozott. A Velencei-, a Szelidi és a Fertő-tónál végzett gyűjtőutakon beszerzett tárgyak ma is értékes darabjai a múzeum halászati gyűjteményének.
Mit lehet tudni a halála körülményeiről és a hagyatékáról?
A halála körülményeiről nem sokat. Ami biztos, hogy pár hónappal 90. születésnapja előtt 1973. november 26-án hunyt el Budapesten. A gyászjelentéséből megtudjuk, hogy a hamvasztás előtti búcsúztatásra 1973. december 12-én a Farkasréti temető ravatalozójában került sor.
Hamvait 1973. december 21-én helyezték végső nyugalomra. Sírja a Farkasréti temető 27. parcellájában 3-59 szám alatt található.
Felesége Khin Antalné Iring Erzsébet és két gyermekük, Gitta és Antal búcsúztak tőle. A hagyatékának egy része pedig utolsó munkahelyén, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban található.
Végezetül talán még beszéljünk arról, hogyan emlékeztek meg eddig Khin Antalról Somorján?
1997-ben Presinszky Lajos kezdeményezésére a Honismereti ház falán elhelyezték Khin Antal domborművét, amely Oskár Košecký (1954-2007) szobrászművész készített el.
2014-ben a CZ Slovakia részvénytársaság és a Somorjáért Polgári Társulás a „Nagyjaink padjai” projekt keretében a Pomléi úton és a Pomléban 30 padot helyezett el, melyekre neves somorjai személyek és szervezetek nevei kerültek. A padok ünnepélyes felavatására és átadására 2014. május 1-én került sor. Khin Antal is kapott padot: az ő nevét viselő ülőalkalmatosság a Pomléi út elején a Speciális Alapiskola bejáratának közelében található. S fontos még megemlíteni, hogy a kulturális szakbizottság 2020. február 12-ei ülésén elfogadta a város területén az „Akác ligetben” létesülő új utcák jövőbeli elnevezését: a héttagú bizottság egyhangúlag elfogadta, hogy a kivitelező az itt létesítendő utcák megnevezésénél a következő lehetőségek közül választhat: Khin Antal utca, Résely Mihály utca, Erdőalja, Barta Ernő utca, Czucz József utca. Ma pedig már, ha végig megyünk a Gabona utcán, megtaláljuk a Khin Antal utcát is. Ráadásul a 2023/2024-es tanévtől a Madách Imre Gimnáziumban elindult a Khin Antal Honismereti Kör, amelyet az intézmény két történelem szakos tanára Horváth László és Óváry Péter vezetnek.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
