Jason Buzi ingatlanokkal kezdte, aztán a Twitteren hirdette, hogy merre rejtett el dollár- és eurókötegeket. Az első miatt szélhámosnak tartották, a másodikról maga ismerte el, hogy megbukott. Most éppen a menekültbizniszben utazik.
Nem nehéz elképzelni, hogy Angelina Jolie celeb, rendező, színésznő és jószolgálati nagykövet elkezd korteskedni egy olyan ország mellett, amelyet menekülteknek hoznának létre. Azért nem kell megerőltetni mindehhez a fantáziánkat, mert Brad Pitt nejétől amúgy sem áll távol a multikulti filantróp szerepében tetszelegni, ráadásul – úgy néz ki – lesz az a pénz, amiért megteheti mindezt. Sőt, már van is: Jason Buzi amerikai vállalkozó máris 10-15 ezer dollárt ölt bele egy olyan ország létrehozásába, amit a világ menekültjei laknának be. A szilícium-völgyi ingatlanmágnás maga hozta fel példának a hollywoodi színésznőt, úgyhogy már csak a részleteket kell tisztázni.
Fogjon csak össze mindenki
Maga Buzi is elismeri, hogy fogalma sincs, mitől lenne az a bizonyos megalapítandó állam békésebb, mint azok, ahonnan a migránsok elmenekültek, mindenesetre örülne neki, ha a világ azért összefogna. Azt pedig, hogy mi történne, ha mondjuk nem jönnek ki a koszovói albánok az alavita szírekkel vagy a kínaiak által üldözött ujgurokkal, egyelőre homály fedi.
Az izraeli születésű ingatlanmogulnak teljesen nyílt a Facebook-oldala, és korábbi blogján is mindent kiírt magáról, amit fontosnak gondolt, természetesen a jó üzlet reményében: még tanácsot is adott arról, hogyan kell nagy haszonnal túladni az ingatlanokon. Piacra még nem kerülő, felújításra szoruló kaliforniai házakat közvetített ki nyomott áron, majd a renoválás és persze az értékesítés után lefölözte a hasznot. Többen szélhámosnak nevezték, aki kihasználta a kiskapukat és rábeszélte az ingatlanok eladására a tulajdonosokat, de Buzi hangoztatja, hogy módszere teljesen legális, csak a marketingje volt szokatlan és hatásos.
Hol a pénz?
Az ingatlanpiac bedőlése után a vállalkozó le is állt az üzleteléssel, mégis maradt fölösleges pénze: hozzá köthető a Hidden Cash Twitter-oldal. A profil egy pofonegyszerűnek és első látásra rendkívül nagylelkűnek tűnő közösségi játékot volt hívatott népszerűsíteni. A Hidden Cash lényege ugyanis az volt, hogy az egyébként nagy utazó hírében álló Buzi elrejtett valahol a világon egy csomó készpénzt, aztán apránként kitweetelte a részleteket az internetre, és indulhatott is a kincsvadászat. A mágnás állította, hogy kísérletével csak segíteni akart meg örömet okozni és közelebb hozni egymáshoz az embereket. Ennek igazolására írta tavaly augusztusban, hogy milyen felemelő volt, hogy egy tizennégy éves kislány örömkönnyekben tört ki, mert a talált pénzből tudott a nagymamájának gyógyszert venni, és ugyanilyen lelkes lett Buzi attól, hogy egy férfi azt írta neki: örül, hogy a pénzvadászatnak köszönhetően jó hírek is bekerültek a híradóba.
Csakhogy ez a bejegyzés arról szólt, hogy Buzi és társa, Yan Budman nem rendeznek több ingyenpénzes akciót. Egy idő után ugyanis a misszió túlnőtt rajtuk, és olyan állássá vált, amit szponzorok nélkül már ők sem tudtak volna folytatni. Persze más probléma is volt: Párizsban nem kaptak engedélyt a játékra, ugyanis ott a törvények tiltják a nyilvános pénzosztást, Berlinben pedig kártérítést követeltek a milliomostól, mert az általa csak jó bulinak tartott rendezvény után csaknem az egész parkot tönkretették a parkot feltúró kincsvadászok. Ugyanez történt Los Angeles mellett, Whittierben, itt Buzi aztán megint a zsebébe nyúlhatott, hogy fedezze a helyreállítás költségeit.
Tengerre, menekült!
Ennek fényében érdekes kérdés, hogy ha egy mindössze tíz hétig tartó játék így kicsúszott a szervező milliomos kezéből, akkor milyen megoldásra számíthatunk tőle napjaink egyik legégetőbb problémájára. Menekültország honlapjának (merthogy olyan már van) „megoldás” menüpontja szerint nem sok jóra. Egy tizenegy oldalas PDF-dokumentumból derül ki, hogy Buzi és szakértői hogyan is képzelik ezt az egészet, ötletekből pedig nincs hiány. Buzi feleleveníti egy Finnországban töltött nyarát és hogy az országnak milyen hatalmas lakatlan térségei vannak. A következő mondat pedig arról szól, hogy az északi sarkkör közelébe telepített, afgánokkal és szírekkel benépesített állam akár az Európai Unió megbecsült tagja is lehet. Felmerül még pár óceániai és dominikai sziget, esetleg egy teljesen új sziget építése. Ez utóbbival mondjuk Buzi pont elkésett, egy másik szilícium-völgybeli milliárdos, a PayPalt alapító Peter Thiel egy egész tengeri várost akart felhúzni, ahol kifejlődhet a tökéletes társadalom, de a projekt egyre csak késik.
San Francisco lakatlan utcái
Felvetődik ezeken kívül még az Egyesült Államok is. Buzi jelzi persze, hogy politikailag megvalósíthatatlan az ötlet, de azért csak eljátszik a gondolattal. Ezzel sem találta fel a spanyolviaszt, májusban a New York Timesban David D. Laitin egyetemi tanár írt egy cikket arról, hogy milyen jó lenne szírekkel benépesíteni a 2008-as válságba belerokkant Detroitot. Buzi azonban nem Henry Ford városát vizionálja Menekültországként, hanem San Francisco környékét. Biztos csak puszta véletlen, hogy ingatlanosként ez az ő vadászterülete, azokat a bizonyos első milliókat itt szedte össze pályája kezdetén.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
