Reflexió a profán terekről és a 21. századi evangelizáció határairól alcímmel jelent meg Zsódi Viktor piarista tartományfőnök, a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciájának elnökének írása az Index hírportálon augusztus 5-én. Az alábbiakban szemlézzük, részleteket közlünk belőle.
Augusztus 20-án a Budapest Park szabadtéri színpadán olyasmi történik, amit én is elsőre kényelmetlen furcsaságnak vagy jól kiszámított PR-akciónak gondolnék… Egy ötvenes éveiben járó portugál katolikus pap (és tábori lelkész), Guilherme Peixoto – művésznevén Padre Guilherme – áll a lejátszók mögé, hogy a Melodic Techno ritmusaira megmozgassa a budapesti fiatalokat. Ugyanaz a pap, aki három éve Lisszabonban másfél millió zarándokot ébresztett a pápai mise előtt, tavaly Kassa főterén kísérte elektronikus zenével a pápai üzenetet, idén áprilisban pedig a Buenos Aires-i Plaza de Mayón tartott tömegkoncertet.
Értem a gyanakvást. Amikor az ember meglát egy papi kollárét a keverőpult mögött, villódzó lézerek és füstgépek gyűrűjében, könnyen megfájdul a feje.
De nézzünk kicsit a füst és a villódzó fények mögé!
Misszió a Z generáció nyelvén
Guilherme Peixoto lelkipásztori és előadóművészeti szintézise kapcsolódhat a II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúciójának teológiai szellemiségéhez, amely elveti az Egyház izolációját a modern világtól, és a kortárs kultúrával való aktív párbeszédet szorgalmazza. Peixoto nyilatkozataiban szilárdan állítja, hogy a DJ-pult mögötti jelenlét nem elhajlás vagy profán hobbi, hanem a missio ad gentes – a népek közötti misszió – kortárs formája a digitális és szubkulturális terekben. (…)
A teológiai keretezés alapvető pillére az inkulturáció elve. Ahogyan a korai egyházi misszionáriusok átvették a helyi kultúrák szimbólumait és nyelvezetét a keresztény üzenet átadására, Peixoto az elektronikus zene nyelvezetét használja fel a mai fiatalok elérésére. Érvelése szerint a szekularizált Z generáció jelentős része soha nem lépne be egy hagyományos templomba, és nem hallgatna meg egy klasszikus szentbeszédet. A papnak ezért oda kell mennie, ahol az emberek fizikai és szellemi értelemben jelen vannak: a fesztiválokra, klubokba és az online felületekre. (…)
A szakrális élmény és a rave-kultúra találkozása Peixoto olvasatában a közösségi extázis megszentelését jelenti. Az elektronikus zene alapvető szociológiai funkciója a kollektív egységélmény megteremtése a ritmus által. Peixoto ezt az egységélményt átértelmezi:
Szándéka szerint a zene által kiváltott mély érzelmi katarzis arra készteti a fiatalokat, hogy a rendezvény után visszatérve a mindennapokba a társadalmi megújulás és a felebaráti szeretet megvalósítóivá váljanak. (…)
Rezonancia a szirénzajban
Hartmut Rosa, a kortárs társadalomelmélet egyik legélesebb látású gondolkodója rámutat: a túlingerelt világunk legsúlyosabb betegsége a süketség. A dolgok és az kapcsolatok elérhetővé váltak, de elnémultak. Az ember vágyik a rezonanciára – arra az állapotra, amikor a külvilág megérinti, és ő maga válaszolni tud rá.
A lemezlovas pap zenei szettjei azért ütnek rést a szekuláris zajon, mert a pulzáló basszus alá beemelt gregorián dallam vagy a pápai mondat nem eladni akar valamit, hanem megszólít. A zene felületén átüt a transzcendens válasz. A ritmus nem elzsibbasztja a lelket, hanem felébreszti a vágyat a valóságos találkozásra. (…)
A rave mint modern szentély?
Padre Guilherme jelensége a kortárs vallásosság posztszekuláris átalakulását tükrözi. A Z generáció tagjai körében a hagyományos, intézményi vallásgyakorlat háttérbe szorul, míg felértékelődik az élményalapú, közösségi és immerzív spiritualitás. Ebben a kontextusban az elektronikus zenei fesztiválok egyfajta „világi szentélyekké” válnak, ahol a tömeg, a ritmus és a vizuális ingerek által kiváltott extázis a transzcendencia keresésének modern formájaként működik.
Nem „keresztény zenét” készít a hívőknek, hanem professzionális Melodic Technót alkot a globális közönségnek, amelybe szakrális dimenziót és etikai üzeneteket sző. (…)
A teljes írás IDE KATTINTVA olvasható.
Forrás: Index
Fotó: Avvenire; Lambert Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
