Mit ígérnek az államfőjelöltek a nemzetiségi közösségeknek? Czímer Gábor2024. 03. 18., h – 14:05 Pozsony |
Az államfőválasztás második fordulójára esélyes két jelöltnél, Ivan Korčoknál és Peter Pellegrininél, valamit Forró Krisztiánnál, a Magyar Szövetség jelöltjénél aziránt érdeklődtünk, mi a véleményük néhány fontos, kisebbségpolitikai ügyről. Pellegrini azonban nem válaszolt a kérdéseinkre. Államfői ankétunk első részét olvashatják.
A köztársaságielnök-választás első fordulójára most szombaton kerül sor, a két legtöbb szavazatot gyűjtő jelölt kerül a második körbe, amelyet április 6-án tartanak. A felmérések azt mutatják, minden bizonnyal Korčok és Pellegrini mérkőzik meg a második fordulóban, kettőjük közül kerül ki a következő államfő. A második körbe ugyan minden valószínűség szerint nem jut be, de a Magyar Szövetség is elindította az elnökét, Forró Krisztiánt, akinek ezzel inkább az a célja, hogy az első fordulóban megmutassa, a magyar szavazókat megszólítva, mekkora politikai erőt tud felmutatni. Az ország, illetve a szlovákiai magyarság szempontjából releváns jelölteknek különböző témakörökben küldtünk kérdéseket. Forró és Korčok ezekre meg is küldte a válaszait, de Pellegrini, időhiányra hivatkozva ezt elutasította.
Egy kisebbségi törvénynek milyen területekre kellene vonatkoznia. A jelenlegi kisebbségjogi status quo megtartására, vagy a nemzetiségek jogainak bővítésére kellene-e irányulnia?
Forró:
A kisebbségi törvényre 30 éve várunk, így mielőbb meg kellene születnie, lehetőleg a jogok bővítésével.
Korčok:
Elsősorban azt gondolom, hogy egy egységes kisebbségi törvénynek kellene létrejönnie, hiszen jelenleg az erre a kérdésre adott megoldás részei különböző jogszabályokban találhatóak. Egy kisebbségi törvénynek azonban végig kell mennie a szokásos jogalkotási folyamaton és megfelelő párbeszédnek kell megelőznie.
Ahogy azt lapunk feltárta, a szlovák állami szervek a Beneš-dekrétumokra hivatkozva indítanak pereket magyar és német nemzetiségű személyek ellen, hogy állami tulajdonba vegyenek bizonyos értékes ingatlanokat. Ezzel kapcsolatban mi a véleménye?
Forró:
Számomra ez elfogadhatatlan, és minden egyes alkalmat kihasználok arra, hogy erre felhívjam a figyelmet.
Korčok:
A Beneš-dekrétumok a jogrendünk részei, de nem szolgálhatnak új jogi tényállások alapjául, ezen semmi sem változik. Ebben a szellemben született bírósági ítéleteket is találunk, mivel a bíróságok jelentik a biztosítékot arra, hogy a törvény minden polgárra egyformán vonatkozzon.
Az államfői tisztségbe lépve aláírná-e a szlovák Alkotmány Preambulumának olyan módosítást, amely a szöveg első mondatából, a “My, národ slovenský” megfogalmazásból eltávolítja az etnikai elvet?
Forró:
Támogatnám, hogy a megfogalmazás a következőre módosuljon „My, občania Slovenskej republiky”
Korčok:
Úgy gondolom, hogy az Alkotmány Preambulumában a polgári elv megfelelő mértékben tükröződik.
Ön szerint egy államfőnek milyen szimbolikus lépéseket kellene tennie a nemzeti kisebbségek felé?
Forró:
Minél többször kellene ellátogatnia a nemzeti közösségek által lakott régiókba, fel kellene hívnia a figyelmet az anyanyelvi oktatás, a nemzeti kultúra ápolásának fontosságára, Szlovákia polgárai felé intézett megnyilvánulásaiban ki kellene térnie a nemzeti közösségekre is.
Korčok:
Az államfőnek meg kell hallania a nemzetiségi kisebbségek problémáit és szükségleteit, majd a megfelelő módon be kell emelnie azokat a nyilvános diskurzusba. Már most, a Szlovákia-szerte tett útjaimon találkozom a nemzetiségi kisebbségek képviselőivel, ezt akkor is folytatnám, ha bizalmat kapnék a polgároktól arra, hogy az államfői hivatalt betöltsem.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
