A kérdést a Szent István Intézet munkatársai járták körbe. Ezer főt kérdeztek telefonon karácsonyi szokásairól; a reprezentatív kutatás a Nézőpont Intézet közreműködésével zajlott. Az eredményt december 23-án közölték.
A karácsony ma is a magyar társadalom legkedvesebb ünnepe, és gyakorlatilag mindenki saját legfontosabb közösségében, családi körben tölti azt. A kutatásból kiderült: a felnőtt korú magyarok számára a karácsonyi ünnepkör továbbra is meghatározó keresztény élmény, és Jézus születésnapja alkalmából a magyarok egyötöde rendszeresen, további egyharmada pedig alkalmanként részt is vesz egyházi szertartáson – vidéken ez az arány még magasabb.
A Szent István Intézet négykérdéses, ezerfős mintán felvett reprezentatív közvélemény-kutatásában arra volt kíváncsi, ünneplik-e, s miként a 18 év feletti magyarok a karácsonyt.
A megkérdezettek markáns többsége, 93 százalékuk válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy ünnepli-e a karácsonyt; 7 százalékuk – köztük elsősorban nyilván a nem keresztény vallást követő magyar emberek – válaszoltak nemmel a kérdésre. A bizonytalanok vagy a válaszadást megtagadók aránya 0 százalék, azaz mindenki egyértelmű választ adott a feltett kérdésre. Érdekes, hogy legmagasabb arányban, 95 százalékban a 18–39 éves fiatalok ünnepelik a karácsonyt, míg a 40–59 éves korosztály csak 90 százalékban válaszolt igennel a kérdésre. Ugyancsak különbség mutatkozott az iskolai végzettség alapján. Míg az alsófokú végzettséggel rendelkezők 90 százaléka ünnepel karácsonykor, a felsőfokú végzettségűek között ugyanez az arány már 97 százalék. Hasonló különbség látható az anyagi helyzet tekintetében is: a közepesnél rosszabb anyagi helyzetűek 87 százaléka, míg az átlagos anyagi helyzetben lévők 94, a közepesnél jobb anyagi helyzetűeknek pedig 97 százaléka ünnepli a karácsonyt.
A kérdésre, hogy melyik ünnepet érzik a legkedvesebbnek, a megadott lehetséges válaszok közül (karácsony, húsvét, családi születés- és névnapok) a megkérdezetteknek több mint fele, 54 százalék számára a karácsony az év legszeretettebb ünnepe, második helyen a családi születés- és névnapok állnak 37 százalékkal, míg mindössze 4 százalékuk jelölte meg a húsvétot; 5 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart választ adni.
Rákérdeztek továbbá, hogy a magyar emberek kivel ünneplik a karácsonyt. A válaszadók 95 százaléka a családjával tölti az ünnepet, 3 százalékuk egyedül, míg mindössze a megkérdezettek 1 százaléka válaszolt úgy, hogy a barátaival van karácsonykor: ennek aránya a 18–39 éves generációnál magasabb, de ott is mindössze 3 százalékot jelent. Ezek az adatok is a család mint elsődleges emberi közösség fontosságát támasztják alá, hiszen legfontosabb ünnepünk megélése is ebben a közegben történik.
Az utolsó kérdés arra irányult, hogy a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe alkalmával részt szoktak-e venni egyházi szertartásokon. A megkérdezettek ötöde, azaz 20 százaléka válaszolta azt, hogy minden karácsonykor részt vesz valamelyik felekezet egyházi szertartásán, míg 32 százalék csak alkalmanként megy el karácsonykor a templomba. A megkérdezettek közel fele, 48 százalék azonban soha nem vesz részt karácsonykor egyházi szertartáson.
A karácsonyt rendszeresen templomban (is) ünneplők aránya magasabb a jobb anyagi helyzetben lévők, a gyermeket nevelők, a magasabb iskolai végzettségűek és a községekben élő magyar emberek között. Akik soha nem vesznek részt egyházi szertartáson karácsonykor, azok között legmagasabb arányban a budapestiek és a 18–38 évesek vannak.
Forrás: Szent István Intézet
Fotó: Wikipedia
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
