Minden forradalom lét-erőszak, és mindig ugyanazok „csinálják”, de mások vívják és halnak bele. A forradalomelméleti bevezető után lássuk, miként jelenik meg mindez az 1848-as és az 1956-os forradalmak során. A csináltságot az jelzi, hogy mindkét esetben „hullámról” van szó. 1830-ban már volt egy egész Európára kiterjeszteni szándékozott hullám, de az elbukott. A fő cél az Elbától keletre fekvő termőföldeknek a globális pénzhatalom alá rendelése. Jellemző módon 1852-ig a radikális Kossuth-i parlament minden döntését visszavonja, csak azt nem, ami eltörölte az ősiség törvényét. 1956 pedig egy teszt, a világ urai azt próbálják tesztelni, hogy mennyire van már szétroncsolt állapotban a paraszti társadalom, és jöhet-e a globális minimál-én tömegessé tétele.Tovább a fillmhez
Forrás:szilajcsiko.hu
Tovább a cikkre »
