A Pompejiben folyó ásatásokon egy egész ókori gyorsétkezdét sikerült feltárni, amelynek maradványai azt is elárulják, hogy csaknem 2000 évvel ezelőtt milyen fogásokat szerettek a korabeli polgárok, akik a jelek szerint szívesen étkeztek házon kívül.
Massimo Osanna, a Pompeji Régészeti Park vezetője arról számolt be a hétvégén, hogy miközben eddig az ásatásokon nyolcvan falatozó maradványai kerültek elő, először sikerült teljes egészében kiásni a várost egykor betemető vulkáni láva és hamu alól egy úgynevezett „thermopoliumot”, meleg ételeket kínáló étkezdét.
Az ókori gyorsétterem pultjának egy részére 2019-ben bukkantak rá a régészeti helyszínen. A kutatók azóta szakadatlanul dolgoztak a teljes étkezde feltárásán: sikerült kiszabadítani a pultot, amelynek tetején széles mélyedésekben tárolták a meleg ételeket tároló edényeket, akárcsak egy mai gyorsétteremben, ahol a pultba süllyesztik a leveseskonténereket.
A növény- és állatszakértők már elkezdték a helyszínen talált ételmaradványok elemzését. Segítségükre van, hogy a pult oldalát színes freskók díszítik. A képeken mások mellett két, fejjel lefelé ábrázolt vadkacsa és egy kakas látható. Tollazatukat a pompeji vörös néven ismert élénk vörös színnel festették meg. A festmények nemcsak dekorációra szolgáltak, hanem valószínűleg a menüt is reklámozták.
Valeria Amoretti, a pompeji régészcsoport antropológus tagja is úgy véli, hogy a freskók legalábbis részben azokat az ételeket és italokat ábrázolták, amelyeket helyben árultak.
A fogásokat tartó edényekben többek között kacsacsonttöredéket, valamint kecske, sertés, hal és csiga maradványait fedezték fel. Egy borostartály alján pedig lóbab nyomait találták meg, amelyet az ókorban ízfokozóul adtak a borhoz, illetve azért, hogy halványítsák a színét – mesélte Amoretti.
„Tudjuk, hogy mit ettek aznap. Az ételmaradványokból kiderül, hogy milyen fogásokat szerettek az egyszerű városi polgárok” – mondta el Osanna a RAI olasz közszolgálati televízióban a Pompeji pusztulását okozó, 79-ben bekövetkezett vulkánkitörésre utalva. Hozzátette, hogy a gazdag római elit tagjai nem tartoztak az utcai étkezdék vásárlói közé.
A feltáráson egy kutya teljes csontváza is előkerült. A kutatókat meglepte, hogy egy kifejlett, de egészen kicsi kutyafajta maradványait találták meg, holott az étkezde freskóján például egy nagytestű kutya látható. Amoretti szerint ez a lelet igazolhatja, hogy az ókori rómaiak szelektíven tenyésztették az ilyen kistestű kutyákat.
Az ásatáson találtak még egy bronz merőkanalat, kilenc amforát, amelyek a római korban népszerű ételtartályokként szolgálhattak, néhány palackot és egy kerámia olajtartót.
Osanna megjegyezte, hogy az ókori gyorsétkezde jó helyen állt, egy kis térre nyílt, amelyen egy szökőkút is volt, s a közelében egy másik thermopolium is volt.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
