Gazdag újkőkori és késő bronzkori leleteket találtak az Aggteleki-karszt területén. A Baradla-cseppkőbarlang szent hely volt Kr. e. 5000 évvel és később, 3200 évvel ezelőtt is. Sok míves tárgyat helyeztek el itt, és állatáldozatokat mutattak be. Az új leletekről Fehér Anna Magda kérdezte Szabó Gábort, az ásatásokat vezető régészt, az ELTE Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszékének docensét.
A leletek az aggteleki Baradla-barlang úgynevezett Róka-ágának elején kerültek elő egy átalakítási munka során. Egy korábban biológiai laborként működő egységet bontottak el, amelynek helyén egy légúti betegségek gyógyítására szolgáló helyiséget alakítanak ki jelenleg – ismertette Szabó Gábor docens, hozztéve: az ELTE Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszékének munkatársai a megelőző leletmentés kapcsán lettek a munkába bevonva.
Szerencsés módon, tette hozzá a szakértő, valamikor a neolítikum korszakában a területen keresztülfutó patak 20-30 centiméternyi mésztufát rakott le ezen a területen, ez alatt maradhatot meg érintetlenül az 5000 éves újkőkori réteg, ellenben a barlang más területin, ahol a turizmus, a folyamatos ki-be járkálás a hasonló részeket látványosan tönkretette. Összetört edények kupacait, állatcsontokat, és egyéb eszközöket sikerült feltárniuk, ismertette. „Egy »konzervet« nyituttunk ki a mészkő alatt, ami mindent megőrzött nekünk” – fogalmazott.
A régészeti tanszék munkatársai úgy gondolják, hogy a megtalált eszközök egykori tulajdonosai nem lakták a barlangot, csupán látogatták. Az itt előkertül leletek ugyanis kis mértékben, de eltérnek azoktól a klasszikus leletektől, amelyek a korszak településein fellelhetőek voltak: a legminősibb kerámia és étel került a barlangba, obszidián és értékes kőbalták, nagyon mások, mint a hétköznapi élet településein megismert anyagok, magyarázta Szabó Gábor. Azt feltételezik, hogy a barlang inkábbb egy kultikus hely lehetett, ahol az emberek ciklikusan visszatérve, rituálékon, ceremóniákon vehettek részt.
Több ezer évvel későbbi, bronzkori leletek is találtak, többek között egy nagyon látványos, 59 tárgyból álló bronzleletegyüttest, amely a barlang – feltehetően – misztikusnak hitt részén volt elrejtve, emelte ki a docens. Ezek kivétel nélkül ékszerek, ruhaveretek. A lerakásuk módja pedig azt mutatja, hogy össze lehetett hajtogatva az a tárgy, amelyre ezek fel voltak varrva, ismertette Szabó Gábor, hozzátéve: valószínüleg egy díszes ceremóniális ruhát rejthettek el, amit – a kor szokásaihoz híven –, egy áldozati együttesenek szánhattak: „fölajánlhatták ősök szellemének, vagy földöntúli lényeknek”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
