A gazdasági nehézségek ellenére Szlovákia összes ágazatában nőttek a fizetések, a béremelések hatását azonban elnyeli az infláció – derül ki a Grafton Slovakia személyzeti tanácsadó és munkaközvetítő ügynökség felméréséből. Mire számíthatunk jövőre a szlovákiai munkapiacon, és mi a helyzet az egyes ágazatokban?
A Grafton Slovakia 2022 második negyedévében végzett, most közzétett átfogó felmérése szerint a 2020- ban kirobbant világjárvány előtti évekhez képest idén is nőttek a fizetések, miközben a leglátványosabb javulást az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben mérték. „Százalékos arányban kifejezve a fizetések idén a legalacsonyabb bérekkel rendelkező szegmensekben, főként a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és az építőiparban nőttek a leggyorsabban, és ezúttal nem csupán Pozsonyra volt jellemző a növekedés, hanem a nyitrai, a zsolnai, a besztercebányai és a kassai régióra is” – mondta el lapunknak Martin Malo, a Grafton Slovakia és a Gi Group ügynökség igazgatója. Például egy elárusító idén átlagosan 300 euróval keres többet, mint 2019-ben, míg egy építőipari művezető 650 euróval nagyobb bevételre számíthat. Azonban még a magasabb jövedelmű ágazatokban is vannak figyelemre méltó példák a béremelésekre. Ez elsősorban az IT-szektorra jellemző, ahol például a felhő-infrastruktúráért felelős Cloud Architect 2019-ben a 2400 eurós minimális szintről a jelenlegi 3700 euróra ugrott előre. Regionális szempontból azonban továbbra is látható az ország keleti és nyugati fele közötti különbség. Egy ipari munkás Pozsony és Nyitra megyében például 950 és 1350 euró közötti bruttó bérre számíthat, míg Kassa megyében ez 900 és 1200 euró között mozog.
A Grafton jövőre a bérek további növekedésére számít, a béremelések üteme azonban nem éri el a várt infláció szintjét, amely a Szlovák Nemzeti Bank előrejelzése szerint továbbra is két számjegyű lesz. A vállalatoknak Malo szerint fel kell készülniük az energiaválságra, ami lelassíthatja a további béremeléseket. A minőségi szakemberek megtartása azonban továbbra is elsőrendű prioritás lesz a cégek számára. „Ha figyelembe vesszük az elszálló árakat, az energiaválságot, a megszakadt ellátási láncokat és a képzett munkaerő hiányát, egyértelmű, hogy a munkáltatók nagy részére – beleértve a nem energiaintenzív ágazatokban tevékenykedőket is – jövőre súlyos döntések várnak. Egyre nagyobb nyomás nehezedik majd rájuk, hogy növeljék a béreket, a bérnövekedés üteme azonban így sem tudja majd utolérni az inflációt” – állítja Malo. A Grafton arra számít, hogy a munkanélküliségi ráta az elkövetkező időszakban 5,5–7,5% között ingadozik majd, a szakképzett munkaerő azonban továbbra is hiányozni fog a piacon. Mi várható az egyes ágazatokban?
Az informatika világát nem állította meg sem a világjárvány, sem az ukrajnai konfliktus, a Grafton szerint ezért továbbra is nagy a keresletet az ágazatban dolgozók iránt. A vállalatok a 100%-ban otthonról történő munkavégzéstől azonban a hibrid modell felé igyekeznek elmozdulni, arra buzdítva az alkalmazottakat, hogy legalább a munkaidejük egy részét az irodában töltsék. A munkáltatók részéről nagy az igény a fejlesztők és a tesztelői pozíciók iránt. A szoftverfejlesztés területéről érkező jelöltek – programozók, különösen a Java, Angular, React vagy Fullstack – szintén keresettek. A munkáltatók hajlanak a kiszervezésre vagy a szabadúszókkal való közvetlen együttműködésre is. Az üres álláshelyek száma jelentősen meghaladja a tapasztalt IT-szakemberekét, emiatt a bérek ebben az ágazatban folyamatosan emelkednek.
Az iparban a szakképzetlen és a szakképzett munkavállalók iránti kereslet továbbra is nagy. Ez különösen igaz a mérnöki, valamint az autóipari és elektrotechnikai ágazatban betöltött speciális munkakörökre. A feldolgozóiparban a Grafton nagy keresletet tapasztal a munkavállalók iránt az olyan alacsonyabb szintű gyártási pozíciókban, mint a termelési operátor, a raktáros, a szerszámkészítő és a CNC-kezelő. A munkaerőhiányt a vállalatok a kevesebb tapasztalattal rendelkező munkavállalókkal vagy külföldi vendégmunkásokkal pótolják. A tavalyi évhez képest az ágazatban meredekebb béremelkedés volt tapasztalható, amihez nemcsak a munkaerőhiány, hanem az infláció is hozzájárult.
Megugrott a tapasztalt beszerzési és logisztikai szakemberek iránti kereslet is. A koronavírus-járvány, az ukrajnai konfliktus és az alapanyaghiány okozta piaci helyzetet csak a legtapasztaltabb szakemberek tudják megoldani. A cégek ezért az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fektetnek a nyelvi követelmények növelésére, különösen az angolra. A kifinomultabb beszerzési és logisztikai láncok, a rendszerek automatizálása és a hálózatok bővítése iránt is folyamatos az igény, ezért a logisztikai szakemberek, operatív, műszaki vagy stratégiai beszerzők is keresettek. A bérek növelésénél nemcsak az inflációt, hanem a keresletet is figyelembe vették, a fizetések így ebben az ágazatban is nőttek.
A munkahelyek számának a növekedése ebben az ágazatban is érzékelhető, még annak ellenére is, hogy az építőipari cégek az építőanyagok hiányával és a magas árakkal küzdenek. A szakképzett pozíciók közül a legnagyobb kereslet az építésvezetők, a költségvetési szakemberek és az építkezések előkészítői iránt mutatkozik. A szakmai ismeretek mellett az egyik fő követelmény továbbra is az angol nyelv ismerete, amely elengedhetetlen a külföldi partnerekkel folytatott kommunikációhoz. A béremelések lépést tartottak az inflációval, miközben a fizetések a szakképzett munkavállalók esetében nőttek a legnagyobb mértékben. A munkások számára a munkásszálló biztosítása általában természetesnek számít, míg a speciális állások esetében a vállalatok gyakran kínálnak a jelölteknek saját használatra autót vagy egyéb nem pénzügyi juttatást.
Ebben az ágazatban továbbra is nagy az igény az új munkaerő iránt. Elsősorban a számviteli, könyvvizsgálati és adóügyi vezetői pozíciókra keresnek alkalmazottakat. Folyamatos tendencia a pozíciók kombinálása is, gyakran a komplex könyvelői pozíciót kombinálják a bérszámfejtővel, vagy az irodavezetőt a marketingszakemberrel. Ez az összevonás azonban a kisebb cégekre jellemző. A bérek ebben az ágazatban is mindenütt nőttek.
Idén jelentősen megugrott az értékesítők iránti kereslet, ami a piac újraindításának köszönhető. A szakterület ismerete és a tapasztalat azonban alapvető feltételnek számít, emiatt pedig egyre nagyobb nyomás nehezedik a munkavállalókra. A marketing is jól teljesít. Az ukrajnai konfliktus és a koronakrízis hatása előtérbe helyezte a digitális marketinget. Ezért az ilyen szakemberek iránt is nagy a kereslet. A munkáltatók sem haboznak szabadúszókhoz nyúlni, ha azok az adott szakterület specialistái. A bérek ebben a szegmensben is emelkednek, de ez általában csak az inflációnak köszönhető.
A munkaerőpiacon továbbra is hiány van a szakképzett munkaerőből, annak ellenére, hogy az ukrajnai háború sújtotta területekről menekültek érkeznek. Az általános mozgósítás és a háború miatt az Ukrajnából történő toborzás azonban jelenleg lehetetlen. „Ezt a problémát csak a szlovák kormány tudná megoldani, de az ő megközelítése ebben a tekintetben elégtelen. Elveszítjük a versenyképességünket a szomszédos országokkal szemben, élükön Lengyelországgal, amely nagyon jól megértette, hogy a gazdaság növekedéséhez elegendő számú szakképzett jelentkezőt kell biztosítani” – magyarázza Malo.
Néhány évvel ezelőtt Szlovákiát a Romániából, más balkáni országokból és Ukrajnából érkező munkavállalók uralták, mára ezek azonban már nem találják vonzónak a szlovákiai ajánlatokat, és inkább az északi és nyugati uniós országokat választják. „A külföldi munkaerő-toborzás ezért jelenleg főként az EU-n kívüli országokba – többek között a posztszovjet államokba és más ázsiai országokba – irányul. Ezek többnyire olyan országok, ahol a munkavállalóknak munkavállalási vízumra van szükségük, de egy Indiából érkező munkavállaló vízumkérelme akár 5-6 hónapig is eltarthat. Ez hosszú távon fenntarthatatlan, rugalmatlan és jelentős bonyodalmakat okoz a szlovákiai munkaadóknak” – figyelmeztet Malo.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
