A jövő héten az igazságügyminiszter benyújtja a korrupcióellenes intézkedéscsomagot az Országgyűlésnek, és szintén a jövő hétig véglegesíteni kell azt a projektcsomagot, amelyik a 16 milliárd euróból 10 milliárd euró lehívásának a feltétele. Vitézy Dávid elmondta: mindennek csak korrupcióellenes intézkedések és a konkrét projektek leírása, részletezése volt a feltétele.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a kormányszóvivői sajtótájékoztatón elmondta a részleteit annak, hogyan zajlottak az európai uniós tárgyalások az EU-pénzekről, milyen feltételeknek kellett megfelelni, és mi mindenre fordíthatjuk ezeket a pénzeket.
Hangsúlyozta:
két nagy téma volt, a konkrét projektek, illetve a hatalmas korrupcióellenes intézkedéscsomag. A brüsszeli tárgyalásokon egyáltalán nem volt szó ideológiai kérdésekről: sem migrációról, sem genderről, sem Ukrajnáról.
Az uniós pénzek feltétele csupán az a korrupcióellenes csomag, azok a szupermérföldkövek, amelyek 2022 óta nyilvánosak, az előző kormány is ismerte őket. Most ezeknek a korrupcióellenes szupermérföldköveknek a hazai jogrendbe átültetését kérték, erről ment a tárgyalás – mondta Vitázy Dávid.
Összesen 16,4 milliárd euró, mintegy 6000 milliárd forint felhasználásáról volt szó. Ebből
Vitézy Dávid ezután ismertette a részleteket.
A 10 milliárd eurós „covid helyreállítási alap” egy egyszeri történelmi lehetőség, ami a szokásos uniós költségvetési ciklusok pénzein túli plusz összeg. Ez az EU gazdaságainak helyreállítását, a covid utáni kilábalást szolgálja, hogy élénkítse a gazdaságot. Vitézy Dávid elmondta: a legtöbb EU-ország ezeket felhasználta, elköltötte, rengeteg fejlesztés valósult meg.
Ezeket a pénzeket csak 2026. augusztus 31-ig lehet felhasználni.
Ehhez 10 milliárd euróhoz mi nem jutottunk hozzá. Kellett hozzá egy „helyreállítási terv”, amit az előző kormány benyújtott, és Brüsszelben el is fogadták, de a végrehajtása nem kezdődött meg. Ez EU „szupermérföldköveket” tett közé 2022-ben – és ezek mind korrupcióellenes intézkedések voltak, Ezek a pénzek akkor szabadulnak fel, ha a magyar kormány fellép a korrupció ellen – hangsúlyozta Vitézy Dávid, hozzátéve: az előző kormány is tett „néhány lépésecskét”, de aztán az összes feltétel teljesítését nem akarták vagy merték bevállalni, például a vagyonnyilatkozatok átláthatósága kapcsán tudatosan nem akarták teljesíteni – fogalmazott. Most a jövő héten benyújtja az igazságügyminiszter az egész korrupcióellenes törvénycsomagot.
Emellett arról tárgyaltunk, hogy ilyen szűk határidő mellett, idén augusztus végéig milyen projekteket lehet csinálni, és hogy lehet szabályosan felhasználni a pénzeket. Ennek a teljes részletességű terve a megújult helyreállítási terv lesz, az az új terv, hogy milyen projektekre szánjuk, hiszen a régi terv elavult, ileltve nem teljesíthető augusztus végéig. Maga az új terv készen van, most véleményezés alatt áll, az Európai Bizottság most kérdéseket tesz fel, de a jövő hétre véglegesítjük, hogy az unió utána nyáron rábólinthasson – mondta Vitézy Dávid, hozzátéve:
ezeket a pénzeket le is kell hívnunk és fel is kell használni augusztus 31-ig.
A 10 miiliárd euróból 26 százalékot tudunk lefedni korábbi beruházásokból a régi terv alapján. Ez javítja a költségvetés mozgásteret, hiszen eddig ezeket a kormány előfinanszírozta – mondta.
A terv háromnegyedére nem volt elfogadható terv, „újra kellett tölteni” a tervet új beruházásokat. Ha nem felkészülten megyünk tárgyalni, elbukjuk ezt a pénzt – ez egy történelmi, egyszeri pénz volt, amiről az előző kormány lemondott volna – mondta. Sajnos az előző kormány már elbukott ebből 2 milliárd eurót, amit már nem lehet visszahozni, mert például a politikusok nem akarták kitölteni úgy a vagyonnyilatkozatukat, hogy azt egy hatóság ellenőrizze – ez óriási botrány, fogalmazott Vitézy Dávid.
10 MILLIÁRD EURÓ: „HELYREÁLLÍTÁSI ALAP”
2,6 milliárd euró korábbi beruházás elszámolható lesz – például a Békéscsaba–Lőkösháza vasúti fejlesztés elszámolható lesz erre.
Van további 1,1 milliárd euró, amit eddig nem ebbe a keretbe szántunk, de most elszámoljuk ide. Egy példa erre a budapesti CAF-villamosok beszerzése.
Ezek az összegek „nettó nyereségek” Magyarországnak, mindez máshol felszabaduló pénzt jelent, hiszen a már elköltött pénzeket tudjuk elszámolni ide, így ezekből a pézekből új beruházásokat tudunk indítani a közlekedéstől az energiáig.
1,5 milliárd euró összegben új beruházásként tudtuk elfogadni az elektromos hálózat fejlesztését, hogy fenntartható és olcsóbb legyen az energia. Ez hálózatfejlesztésre és tárolókapacitás-bővítésre mehet. Technikailag a Magyar Fejlesztési Bankban tőkeemelés történik EU-pénzből, és erre majd pályázatokat fognak kiírni.
További 2 milliárd eurós tőkeemelés az MB-ben, két célból:
Ez azt jelenti, hogy minden 1 euró önerőre 5 saját tőke kell, így multiplikáljuk az EU-pénz hatását, és a következő hónapokban új pályázatokat fognak kiírni – hangsúlyozta Vitézy Dávid.
Egy 1,8 milliárd eurós tétel a HÉV- és vasúti járműpark fejlesztése. Ez a csepeli, ráckevei és szentendrei HÉV-járművek cseréjére fog menni, akadálymentes, klimatizált új szerelvényekre cseréljük a több mint 50 éves szerelvényeket – mondta Vitézy Dávid. A másik tétel új InterCity-kocsik beszerzése – legalább 200 emeletes kocsira, 35 hosszú vonat beszerzésére megállapodást kötöttünk.
Mindezek kapcsán óriási projektvégrehajtási feladatok is várnak ránk. Több minsizterrel együtt olgozva hatalmas nyári feladatrengeteg áll előttünk, hogy véglegesítsük a projekteket – mondta Vitézy Dávid.
A 20 milliérd eurós „helyreállítási alap” mellett a következő nagy tétel a 4,2 milliárd eurós kohéziós alapbeli pénzek felszabadítása.
4,2 MILLIÁRD EURÓ: KOHÉZIÓS ALAPOK
4,2 milliárd eurós kohéziós alap-befagyasztást oldunk fel a 2021-27-es uniós költségvetésből, amiket 2029-ig lehet felhasználni. Ezek szintén a korrupcióellenes intézkedésekhez kötődnek – hangsúlyozta Vitézy Dávid.
Két fő cél van itt: vasút- és közösségi közlekedésfejlesztés, illetve környezetvédelmi, energetikai, ávízügyi, aszály elleni fejlesztések.
Ezek szintén új indítású beruházások. Itt több időnk van, nem idén nyár a határidő, hanem 2029-ig felhasználhatjuk a pénzt – mondta Vitézy Dávid, aki hangsúlyozta:a az előző kormány nem hagyott kész projektterveket – „főleg az én minisztériumomban, ahol lázár János romhalmazt hagyott, ráadásul leépítették a beruházási intézményrendszert, ezt most vissza kell építeni” – fogalmazott Vitézy Dávid.
2,2 MILLIÁRD EURÓ: FELSŐOKTATÁS ÉS KUTATÁS
Még van 2,2 miliárd euró, ami azért volt befagyasztva, mert a „kekvákba”, vagyis alapítványokba kiszervezett egyetemeken megszűnt az akadémiai szabadság. Ha visszaadjuk az egyetemek szabadságát, az egyetemi szenátusok jogköreit, akkor visszahozhatjuk ezt az innovációra, egyetemi fejlesztésekre szánt pénzt, és például a magyar diákok így hozzáférnek az Erasmus-programokhoz, a kutatók pedig a Horizont-programokhoz – mondta el Vitézy Dávid.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
