Negyedévszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, amely jubileumi konferenciáján egy egyszerűnek tűnő, mégis alapvető kérdést tesz fel: Mire jó a teológia? Az alábbi interjúban, amely a ferences.hu oldalon jelent meg, a konferencia szervezője, Bagyinszki Ágoston OFM osztja meg gondolatait, Gál Emília kérdéseire válaszolva.
– Mi a tavaszi jubileumi konferencia célja?
– A jubileum nemcsak egy ünnep, hanem kiváló alkalom arra is, hogy újra megfogalmazzuk, miért van ma szükség teológiára. A fiatalabb generáció egészen másként teszi fel a kérdéseit, és nekünk is ennek megfelelően, újfajta módon kell válaszokat adnunk. Ugyanakkor hallgatóink többsége a középkorosztályhoz tartozik, akik életük egy adott szakaszában érzik az igényt arra, hogy mélyebben foglalkozzanak teológiával. A távolabbról érkezők számára szeretnénk lehetőséget adni, hogy betekintést nyerjenek: mit tartanak izgalmasnak a teológiában azok, akik hivatásszerűen művelik. Azok is választ kaphatnak kérdésükre, akik az egyházi életből jönnek, de bizonytalanok abban, hogy a teológia hogyan segítheti hitük elmélyítését. Az előadások sokszínű palettája ugyanakkor azok számára is hasznos, akik már aktívan részt vesznek a teológiai műhelymunkában, mert segíthet nekik abban, hogy saját ars poeticájukat tudatosabban megfogalmazzák. Nem csupán akadémiai diskurzus zajlik majd, hanem egy olyan tér is megnyílik, ahol a teológia személyesebb, elmélyültebb megközelítése révén mindenki megtalálhatja a saját kapcsolódási pontját.
– Mi a teológia lényege, (…) és miben különbözik más tudományágaktól?
– Minden ember keresi az élet értelmét. A hívő ember ezt az Istennel való kapcsolatban találja meg, a teológia pedig ennek a kapcsolatnak a tudatos, elmélyült megértése. Nem elsősorban elvont akadémiai spekuláció, hanem annak a felfedezése, hogy ez a kapcsolat miként válhat mindennapi életünk iránytűjévé. Nem verseng más tudományágak ismeretanyagával, hanem egy tágabb perspektívát kínál: más síkon fogalmaz meg kérdéseket, és más síkon keresi a válaszokat. Miközben a világ egyre inkább a kézzelfogható eredményeket és a gazdasági hasznot részesíti előnyben, a teológia továbbra is az emberi létezés mélyebb rétegeivel foglalkozik. Nem ígér gyors megtérülést, nem biztosít egyenes utat a megélhetéshez, mégis olyan kérdéseket vet fel, amelyeket a piac vagy más tudományágak sem képesek megkerülni.
– Miért fontos ma tudatosabban megélni a hitünket?
– Egyre inkább tapasztaljuk, hogy ebben a pluralizált világban, ahol a különböző vallási és világnézeti háttérrel rendelkező emberek együtt élnek, a keresztény embernek gyakrabban kell reflektálnia arra, hogy miért tart fontosnak bizonyos értékeket, amelyek a mindennapokban talán csak áldozatok árán képviselhetők. A hitünk megőrzéséhez és elmélyítéséhez szükség van arra, hogy saját értékvilágunk összefüggéseit mélyebben átgondoljuk. Ehhez elengedhetetlen, hogy határozottabban és tudatosabban birtokba vegyük az önazonosságunkat. Keresztény hitünk megélésében pedig a teológia segíthet: irányt mutat, hogy miként tudunk egyre tudatosabban és mélyebben reflektálni a hitünkre ebben a sokféleséggel teli világban.
– Mi motiválja az embereket arra, hogy teológiát tanuljanak, és miért fontos teológiát tanulni?
– Általánosságban azt tapasztalom, hogy mindenki, aki teológiát tanul, valamilyen személyes érintettségből hozza meg ezt a döntést. A hitünk ugyanis egy olyan kapcsolat, amelyben nem maradhatunk semlegesek. A hit arról szól, hogy Istent és az ő jelenlétét úgy lehet megismerni, ha teljesen beleadjuk magunkat ebbe a kapcsolatba: ha valóban bevonódunk, ha résztvevőként, zarándokként vagyunk jelen. Amikor valakiben megvan a hit ajándéka, és keresi, hogyan beszéljen erről, akkor ott magától értetődően megjelenik a teológia jelentősége, hiszen általa egy nyelvet tudunk felkínálni ahhoz, hogy megfogalmazhassa azt, amit megél. Amikor az ember benne van egy szeretetkapcsolatban – egy baráttal, az élete társával –, akkor nem kell pszichológiát tanulnia ahhoz, hogy teljes értékűen megélje azt a kapcsolatot. Ugyanakkor a Jóistennel való kapcsolat egy tőle nagymértékben elidegenedett világban megkívánja, hogy az ember megragadja, megfogalmazza ezt a viszonyt, és megtanulja a nyelvet, amelyen beszélhet róla.
– Kik számára lehet különösen érdekes a március 8-i jubileumi Sapientia-nap (…)?
– Mivel a teológia nem egy zárt rendszer, hanem egy út, amelyen el lehet indulni kérdésekkel és kereséssel is, mindaz, aki nyitott rá, találhat benne választ, inspirációt, és olyan gondolkodásmódot, amely segít a hitet és az életet mélyebben megérteni. A konferenciánk is ebben a szellemben működik: lehetőséget ad arra, hogy a teológiával foglalkozók megosszák élményeiket, és a határterületen mozgók számára is megmutassák, miért izgalmas ez a műhelymunka. Szervezőként olyan előadókat hívtam meg, akiket személyesen ismerek a tudományos életből és korábbi konferenciákról, így egyfajta szimfóniát próbáltam megkomponálni abból a számomra értékes mondanivalóból, amely ezen a területen megfogalmazódott. Azokat a „hangokat” válogattam be ebbe a zenekarba, akik valamilyen módon izgalmas perspektívát képviselnek a témában. Az előadók személyes tapasztalataikat is megosztják majd, és bízom benne, hogy amikor ez az összhangzat megszólal, valami frisset és inspirálót tár majd elénk.
Konferenciánk egyik különlegessége, hogy nem egyetlen intézmény szűkebb, belső diskurzusára korlátozódik: több magyar katolikus felsőoktatási intézményből hívtam előadókat, ezzel is jelezve, hogy a teológia nem elszigetelt szellemi gyakorlat, hanem közös párbeszéd terepe. A konferencia előadói között papok és laikusok, nők és férfiak egyaránt helyet kapnak, tükrözve a teológia széles spektrumát.
A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztráció ajánlott.
A részletes program és a regisztrációs felület IDE kattintva érhető el.
Forrás: Ferences Média
Fotó: Serly Miklós (archív); Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
