Sokan nem értik, hogyan is nyerhetett Gyurcsányné az előgágogáson. Pedig nincs itt semmi csodálkozni való.
Gyurcsányné képes ugyanis a legkiválóbban képviselni és jelképezni a szélsőkommunistából a függetlenszakértőségen át ultraliberálissá vedlett magyar ballibaista szellemiséget. Erre mind származásilag, mind személyileg, mind szakmailag 100 %-os telitalálat ő.
Lássunk ennek összetevőit, nem fontossági sorrendben:
- zsidó származás, azaz a holokauszt miatt a magyarokra haragos vonal,
- fanatikus szovjetimádó kommunizmus a múltban,
- fényes karrier minden rendszerben, már Kádár alatt is, a nagyapa a legmagasabb szintig jutott,
- a következő nemzedék immár a kommunizmusból kiábrándult, már a 70-es években liberális technokrata típus,
- apai ágon meg ott az állambiztonsági szál, mely Bulgáriában szinte ugyanazt a szerepet játszotta a rendszerváltozásban, mint Magyarországon a technokraták: belőlük lett az új nagypolgárság,
- a mostani nemzedék pedig immár a nyugatimádó, minden porcikájában liberális és progresszívista sikerember, a sok nyelven kiválóan kommunikáló nagy világszakértő, aki mindent tud, de mégis marad ideje könnyet hullajtani az elesettekért, ez benne van a naplójában is napi feladatként, minden hétköznap 9:50 és 10:00 között.
Ki lenne hát nála alkalmasabb? Én nem látok ilyet.
A kemény mag szavazótábor csak végső kényszerből szavazna a parasztivadék Karira, vagy a klerikális MZP-re, ők csak útitársak lehetnek, megtűrtek a fényes ballib kompániában, de vezetők soha.
Egy igazi keménymagos libbantnak nagyon-nagyon kell utálnia Orbánt, hogy képes legyen az “Orbán-utánzat” MZP-re szavazni. De akkor is azzal a hátsó gondolattal, hogy ez csak ideiglenes taktikai állapot, s csak ki kell várni a “mi igazi emberünk” eljövetelét.
Szóval Gyurcsányék nem anomália a ballib táborban, hanem ők a tábor lelke. A magyar lakosság liberális részének igenis ez kell, s nem valamiféle “harmadik erő”, mely egyedül Puzsér és a hozzá hasonlók vad fantáziájában létezik.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »