Hatalmas őslénytemetőt találtak Nagy-Britanniában. A jura időszakban élt teremtmények a kutatók szerint olyan bizarr külleműek, mintha egy másik bolygóról érkeztek volna – számol be a felfedezésről a Science Alert tudományos portál.
A lelőhelyen több tízezer ősállat maradványaira bukkantak a szakemberek. Az egykor élt lények mindannyian a tüskésbőrűek (Echinodermata) törzsének tagjai voltak. A csoportnak ma is szép számmal élnek képviselői, a tüskésbőrűek közé tartoznak például a mindenki által jól ismert tengeri csillagok is – írja az Origo.
A fosszíliák az állatok életciklusának összes állomását megörökítették az utókornak
– áll a közleményben, amit a londoni Természettudományi Múzeum adott ki.
A jura időszakbeli tengerfenék lakóit végül egy óriási, jelenleg sem teljesen ismert természeti katasztrófa pusztította ki. A 167 millió éve történt kataklizma valószínűleg egy hatalmas földrengés lehetett, ami földcsuszamlást idézett elő, betemetve az ősállatokat.
Amit látunk, az tulajdonképpen egy jura korabeli Pompeii” – mondta a BBC-nek Neville Hollingworth amatőr fosszíliakutató, aki épp feleségével túrázott az Egyesült Királyságbeli Cotswolds környékén, amikor rátalált a páratlan leletanyagra.
A londoni Természettudományi Múzeum paleontológusa, Tim Ewin szerint az állatok halálukkor védekező pozíciót vettek fel, erre utal az is, hogy karjaikat behúzták.
Szabályosan benyomódtak az üledékbe, ami élve temette el őket” – tette hozzá.
Gazdag leletanyag
A lelőhely kora alapján az itt talált állatok a jura időszak (200-145 millió éve) közepén élhettek. E korszakban hatalmas sauropoda és vérszomjas theropoda dinoszauruszok lépteitől rengett a bolygó, a tengerekben pedig komoly változások zajlottak; a triász végi kihalási esemény megtizedelte a vízi élővilágot, a megüresedett ökológiai fülkéket nyurga végtagú tüskésbőrűek kezdték kitölteni.
A sugaras szimmetriájú állatok tüskés karjaikkal ragadták el zsákmányukat.
Egyes fajok folyamatosan változtatták helyzetüket, mások viszont kivárták, míg a préda megfelelő közelségbe került, és csak akkor csaptak le.
A térséget borító tenger a kutatók szerint viszonylag sekélynek számított, nagyjából 20-40 méter mély lehetett. A vizsgált tengerfenék-maradvány ma Anglia középső részén található, de 200 millió éve még jóval messzebb, Észak-Afrika közelében helyezkedett el, a tenger vize pedig sokkal melegebb volt, mint napjainkban. Az ősállatok teste mellett megkövesedett famaradványokat és polleneket is megőrzött az üledékréteg. Utóbbiak az ősi klímaváltozásról adhatnak plusz információkat.
A tudósok a most talált fosszíliák tanulmányozásával alaposabban megismerhetik a tüskésbőrűek törzsének evolúcióját.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
