A második világháború óta eltelt idő „legrosszabb menekültválságával” kell most szembenéznie a világnak, Európának pedig ki kell vennie a részét a probléma civilizált megoldásából – jelentette ki pénteken Brüsszelben az Európai Unió menekültügyi biztosa, megjegyezve, hogy nem szólhatnak ennél jobban bele az egyes országok védekező intézkedéseibe.
Mint mondta, a világon a második világháború óta nem volt példa ilyen mértékű menekültválságra.
Avramopulosz szólt arról is, hogy az Európai Bizottság további pénzügyi segítségnyújtás lehetőségét vizsgálja a menekültáradat kezeléséhez Magyarországnak, Görögországnak és Ausztriának. Elmondta, hogy jelenleg egy független bizottság egy osztrák támogatási kérelmet vizsgál.
Kiemelte, hogy az európai uniós tagállamok közül Olaszország és Görögország mellett Magyarország van a legjobban kitéve a menekültáradatnak. Kitért arra, hogy a bizottság Magyarországtól csütörtökön egy 8 millió eurós (közel 2,5 milliárd forintos) rendkívüli segélyre vonatkozó kérést kapott, amelyet az uniós hatóságok késlekedés nélkül „kezelni fognak”. Szólt arról is, hogy Budapest kezdeményezésére szeptember végén vagy október elején magas szintű konferenciát tartanak Magyarországon a Nyugat-Balkán felől Magyarországra irányuló megnövekedett menekülthullám okozta kihívások kezelésére.
A biztos kiemelte, hogy Magyarország az Európai Unióba irányuló migráció egyik kapuja lett. Az elmúlt hónapban 35 ezer menekült érkezett az országba – emlékeztetett Avramopulosz. Kitért a magyar-szerb határon épülő – a menekültáradat megállítására hivatott – kerítés ügyére is. Mint mondta, a bizottság nem támogatja a kerítések használatát, és inkább „alternatív intézkedésekre” biztatja az uniós tagállamokat.
Brüsszeli sajtóértekezletén Avramopulosz felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több menekült a balkáni államokon keresztül éri el az Európai Unió területét. Elítélte ezeknek a tranzitországoknak a tétlenségét az illegális migrációval szemben, és felszólította őket, hogy tegyenek lépéseket az embercsempészek által egyre inkább bejáratott útvonal lezárására.
„A balkáni útvonal azért áll még mindig nyitva az illegális bevándorlás előtt, mert egyes országok (a térségben) nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, hogy ellenőrzés alá vonják a helyzetet” – mutatott rá. „Ezeknek az uniós csatlakozásra vágyó országoknak, meg kell érteniük, hogy érintett felek ebben a kérdésben, és segíteniük kell nekünk a migráció kezelésében” – hangsúlyozta, anélkül, hogy megnevezett volna egyet is a térség országai közül.
Az Ázsia és Afrika felől Görögországba érkező migránsok Albánián vagy Macedónián át, Koszovót és Szerbiát érintve lépnek be az uniós országok területére, de a balkáni tranzitországokból is sokan indulnak útnak az EU felé.
A menekültügyi biztos az egyes országok problémakezeléséről szólva elmondta, hogy a bizottság semmit sem kényszeríthet a tagállamokra. „Nem az a feladatunk, hogy kényszerítsünk, hanem hogy meggyőzzünk” – jelentette ki.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
