Alábbi írásom előtt a gazember szónak megfelelőjét azért kerestem, mert részben tényszerűen és nem sértő szó használatával akarom mondanivalómat közölni, részben azért, mert ügyvédként mégsem fogalmazhatok úgy, mint egy műveletlen labdarúgó. Mint ahogy könyökölve sem mondhatok perbeszédet a bíróságon, bíróságon kívűl is igyekszem indulataim kifejezéseit kordában tartani.
Az kétségtelen, hogy az alábbiak ismeretében nyugodt állapotban képtelen vagyok szemlélője lenni annak a tevékenységnek amint több millió honfitársaim földönfutóvá tételének határozott szándékával rövidesen „banki elszámolási” és „forintosítási” konkrét csalási tevékenységbe kezdenek az egyébként helyénvaló szóhasználat szerinti gazemberek, de maradjak inkább írásom további részében a „minősített csalók” szóhasználatánál.
—————————
Tehát ezek a minősített csalók azt tervezik, hogy ennek az évnek első felében a minősített csalók bűnsegédei által elfogadott 2014. évi XL. számú törvénynek alábbi
§(1) A 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti semmis kikötés alkalmazása esetén a semmis kikötés alapján folyósított és a (2) bekezdés szerinti módon átszámított kölcsön, valamint a semmis kikötésnek megfelelően teljesített és a (2) bekezdés szerinti módon átszámított törlesztőrészletek közötti különbözet összegét árfolyamrésből származó túlfizetésként kell elszámolni a fogyasztó javára.
§(1) A 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdése szerinti semmis kikötés alkalmazása esetén a semmis kikötés alapján teljesített és a kamat-, kamatfelár- (a továbbiakban együtt: kamat), költség-, díjemelés figyelmen kívül hagyásával kiszámított törlesztőrészletek közötti különbözet összegét az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetésként kell elszámolni a fogyasztó javára.
rendelkezései alapján „túlfizetésként” – azaz mintha az adósok gondatlanságuk miatti többet fizettek volna – kell ez év első felében az eladási és vételi árfolyam különbözetet elszámolni a bankoknak az adósok felé általában kőkemény 1 %-os mértékben, illetve a bankok törvénytelen kamatemeléséből származó kártételt.
Arról hallgatnak ezek a minősített csalók, hogy a devizában nyilvántartott forint kölcsönszerződések aláírása előtt azzal bolondították az adósokat
http://www.akontroll.hu/userfiles/file/ujsag/200905_Devizahitelek.pdf
cím alatt megnyitható tájékoztatójukban, hogy azt írták
„Ha emelkedik a külföldi deviza kamatszintje, akkor emelkedik a fizetendő havi törlesztő részlet is.”
melyből következően a bankok úgy kötöttek az adósokkal változó kamatozású kölcsönszerződést, hogy amennyiben az irányadó – általában CHF – deviza kamatszintje ha nő a szerződés megkötése után, akkor emelkedik a törlesztő részlete az adósnak, ha pedig csökken a CHF jegybanki alapkamat, akkor a törlesztő részlet csökken.
Sőt, e tájékoztató mondat után következő oldalon még az összegét is megadták annak, hogy milyen mértékű kamatváltozás milyen mértékű törlesztő részlet változást von maga után. (9. old.)
A táblázati adatokból jól láthatóan egy százalékpontos CHF kamatváltozás 9 %-os törlesztőrészlet változást jelent az adós számára.
Ilyen előzmények után a minősített csalók szándékosan megfeledkeznek arról, hogy 2009. évben az addigi 2,2 %-os CHF jegybanki alapkamat 0,2 %-ra süllyedt. És azt követően a mai napig tovább süllyedt.
És az általuk közölt táblázati adatok alapján 2009-től kezdődően akkor, ha a szerződést és a szavukat betartották volna a bankok, akkor a az ügyleti kamat minden szerződésnél az 1/10-ed részére csökkent volna azzal a következménnyel, hogy mivel 2 % körüli kamatnál 1 százalékpont 0,02 % kamatnak felel meg, minden 0,1 %-os kamatcsökkenése a CHF-nek a törlesztőrészlet 45 %-os csökkenését vonja maga után a CHF jegybanki alapkamatnak 2,2-1,8 % közötti csökkenésénél számolva.
Ilyen előzmények után javaslom a minősített csalóknak azt, hogy az utca sarkon álló koldusnak adják alamizsnaként a bankok az árfolyam különbözet és egyoldalu kamatemelés semmissége miatti kártételük összegét, de ne a rászedett, becsapott, szándékosan tönkretett, kizsigerelt adósok részére teljes kártalanítás fejében.
Az annuitásos kamatszámítás okából a megkötött kölcsönszerződések részét képező 2008-as Nemzeti Banki tájékoztató alapján az adósoktól a törvényes mérték legalább ötszörösét szedték el fenyegetésekkel a bankok, és ennek megfelelően természetesen kártérítés jogcímén a befizetett törlesztő részletek legalább 4/5-öd része jár vissza tisztességes elszámolás esetén.
Akkor, ha egyáltalán lehetséges tisztességes elszámolás a kölcsönszerződések jelenlegi állapotában.
Ezt meghaladóan pedig még a nem vagyoni kár is megtérítendő a bankok által.
===================
Tisztességes elszámolás márpedig a kölcsönszerződések jelenlegi állapotában nem lehetséges.
A következők miatt nem lehetséges.
A szerződést és az abba foglalt szerződési feltételeket úgy kell felfogni, mintha mondjuk a szerződés egy tele zsák krumpli lenne és a zsákban lévő minden krumpli egy-egy szerződési feltétel.
Abban az esetben, ha a zsák krumpli ellenértékének kifizetésekor az eladó kivesz két rohadt, elfolyó és bűzös krumplit a zsákból – kölcsönszerződésünkre gondolva az árfolyamkülönbségnek és egyoldalu szerződésmódosításnak nevezett krumplit – attól még a zsákban lévő többi krumpli egy része egészséges, egy része rohadt, elfolyó bűzös krumpli. Vizsgálat nélkül ismeretlen arányban.
Az eddigi peres eljárásokból – Fővárosi Ítélőtáblai megállapítások alapján – már tudott, hogy OTP-s szerződés esetén
“kezelési költséggel kapcsolatos szerződési rendelkezés,
kettős árfolyam alkalmazását előíró I.1. és III.1. pont,
a díjakról és költségekről rendelkező II.1., II.4., III.2. pont,
a 20 %-os jogérvényesítési költségbiztosítékra vonatkozó IV.1. pont,
az elidegenítési és terhelési tilalmat előíró IV.2. pont,
a fedezet kiegészítését előíró IV. pont utolsó két bekezdése,
a közjegyzői ténytanúsítványra vonatkozó III. pont,
a V.1.a., és c., pontjában foglalt felmondási okok,
késedelmi kamatra és hitelkeret beállítási jutalékra vonatkozó ÁSZF II.5.1. pont,
átütemezési díjra, valamint végtörlesztési, szerződésmódosítási és szüneteltetési díjra vonatkozó ÁSZF II.5.9. pont,
a fedezetkezelési díjra vonatkozó ÁSZF II.5.10 pont,
a kettős árfolyam alkalmazását előíró ÁSZF II.6.3. és II.7.2. pont,
a szerződésmódosítási díjra vonatkozó ÁSZF II.7.5., továbbá
az üzletszabályzat egyoldalu módosítását lehetővé tevő ÁSZF VII.1. pont “
bűzlő, elfolyó rohadt krumplinak megfelelő érvénytelen szerződési feltételek vannak, melyeknek semmissége folytán ezek jogkövetkezménye az 1/2010 PK Vélemény alapján a következő:
„2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el.
Indokolás:
2) A szerződés érvénytelensége azt jelenti, hogy az ilyen ügyletnek nincs kötelemkeletkeztető hatálya, az ilyen szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan. A Ptk. 198. § (1) bekezdés terminológiáját használva: az érvénytelen szerződés nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás követelésére. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye tehát az, hogy az ilyen szerződéshez nem fűződhetnek a felek által célzott joghatások.
Érdekli ezeket a minősített csalókat az, hogy az érvénytelen szerződési feltételektől bizonyítottan hemzsegnek az általuk elszámolásra szánt kölcsönszerződések?
Érdekli őket az, hogy rohadt krumpliért is az egészséges krumpli ellenértékét számolják el a példa szerint ezekért az érvénytelen szerződési feltételekért is?
Érdekli őket az, hogy mit mond a jogszabály?
Nem érdekli. Őket a minősített csalókat csak egy érdekli. Az, hogy bármilyen körülmények között, de a nyomorult helyzetben lévő adósokat mindenáron kifosszák.
És az Európai Unió jogszabályai, Bírósága ítéletei sem érdekli őket akkor, ha magyar emberek milliónak tönkretételére lehetőséget látnak:
Európai Bíróságnak C-397/11. számu, 2013.május 30-i előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéleti rendelkezésből:
„A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely megállapítja valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles egyrészről – anélkül hogy meg kellene várnia, hogy a fogyasztó erre vonatkozó kérelmet nyújtson be – az említett megállapításból a nemzeti jog alapján eredő minden következtetést levonni annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve, másrészről pedig főszabály szerint objektív szempontok alapján értékelni, hogy a szerződés fennmaradhat‑e az említett feltétel nélkül.
A 93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely hivatalból megállapította valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles a lehető legteljesebb mértékben úgy alkalmazni belső eljárási szabályait, hogy a szóban forgó feltétel tisztességtelen jellegének megállapításából a nemzeti jog alapján eredő valamennyi következtetést levonja annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve.”
Miután nem ismernek sem Istent, sem Hazát, Európát ugyan miért is ismernék.
De a java még csak az alábbiakból következik.
====================
Abból kell kiindulni, hogy amennyiben a minősített csalók által elvégzett, rohadt, elfolyó bűzös krumplihoz hasonlítható érvéntelen szerződési feltételek tucatjaiért is ellenértéket követelő elszámolást rákényszerítik a adósokra, a minősített csalók bűnsegédei által meghozott LXXVII. számu forintosítási törvénynek kamatváltozási rendelkezései a következők szerint foglalható össze:
„A kiváltó forinthitelek feltételei
A tételesen meghatározott díjakat és jutalékokat a bankok évente egy alkalommal, az infláció mértékével emelhetik.
Az első drágulás 2016. április elsejétől következhet be. A szerződések módosításával összefüggésben a bankok semmilyen díjat nem számíthatnak fel.
Csak irányadó kamathoz kötött hitel nyújtható. A referenciakamat a háromhavi bankközi kamatláb (Bubor – értékét lásd címlapunkon balra fent). A hitelek felára legalább három évre rögzített. Ez az időszak pedig, ha a futamidőből még több mint kilenc év van hátra, akkor négy, sőt öt év (16 éven túli lejárat).
A minimális felár egy százalék, a lakáshitelekre pedig maximum 4,5 százalékot, egyéb jelzálogkölcsönökre pedig 6,5 százalékot tehetnek rá a bankok. A felár legalább három évre rögzített. Ez az időszak pedig, ha a futamidőből még több mint kilenc év van hátra, akkor négy, sőt öt év (16 éven túli lejárat).
Az első új kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja a törvény szerint a 2015. május 1. és 2016. április 30. közötti időtartamban az eredeti fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott ügyleti év fordulónapjának hónapjával és naptári napjával megegyező hónap, nap.”
(Az Én Pénzem hírközlőnek http://www.azenpenzem.hu/elszamoltatas/ című tájékoztatójából.)
Ebből következően ugye jól látják, hogy miután a minősített csalóknak sikerült törvénnyel elérniük azt, hogy a 2009-ben történt CHF jegybanki alapkamat zuhanással járó veszteségeket a bankoktól elhárítottak akként, hogy minden devizában nyilvántartott forintkölcsönszerződést annak aláírásának időpontjára visszamenőlegesen 2014-ben fix kamatozásuvá tették,
de tudták azt a minősített csalók, hogy a forintnak jelenlegi Nemzeti Banki jegybanki alapkamata soha nem látott alacsony mértékben áll jelenleg, és ezért a bűnsegédek által hozott törvényük szerint kötelező forintosítás után a bankok általi teljes kifosztása a magyar népnek akadályba már nem ütközhet.
“a lakáshitelekre pedig maximum 4,5 százalékot, egyéb jelzálogkölcsönökre pedig 6,5 százalékot tehetnek rá a bankok”
szól az ismertetés, melyből következően a százalékpontonkénti 9 %-os törlesztőrészlet emelkedés miatti többletterheit fölösleges az adósnak kiszámolni.
Számolás helyett egy percet sem várva inkább akár Görögországba vándoroljon az a néhány millió magyar ember akit ez érint, mert ott még mindig nyugodtabb és biztonságosabb jövő vár rájuk, mint saját hazájukban.
——————————–
Arra pedig, hogy az útonálló rabló miért jobb a minősített csalóknál azt lehet mondani, hogy azért, mert az útonálló rablók nem nézik csökkent szellemi képességűeknek a kiraboltakat, míg a minősített csalók pedig a tisztességes embereket annak nézik.
Siófokon 2015. február 8. napján.
Léhmann György
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
