Az Európai Bizottság (EB) nem tesz jogalkotási javaslatot a Minority SafePack alapján, amely bizonyos kisebbségi jogok uniós garanciáját célozta.
A pénteki döntést az EB azzal indokolja, a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása komoly fegyvertárat fog biztosítani a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésben is megfogalmazott célok támogatásához. A kezdeményezés célja ugyanis, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. A brüsszeli bizottság szerint azonban az eredeti, 2013-as előterjesztés óta eltelt években számos olyan intézkedés született már, amely megoldást kínál a benne megfogalmazott javaslatokra. „A kisebbségekhez tartozók jogainak tiszteletben tartása az EU egyik alapvető értéke, a bizottság pedig elkötelezett, hogy előmozdítsa az erre irányuló törekvéseket” – nyilatkozott a Minority SafePack elutasítása ellenére Věra Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), a Minority SafePack kezdeményezője nyilatkozatában bírálta a kezdeményezésre adott bizottsági választ. „Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1 123 422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt” – fogalmaztak. Hangsúlyozták, szerintük a bizottság cserben hagyta az EU nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó 50 milliónyi polgárát, köztük több millió embert, akiket saját országukban folyamatosan jogsérelem ér. Hozzátették, új eszközökkel, új lendülettel keresik a megoldást az őshonos kisebbségi nyelvek és kultúrák érvényesülésére és védelmére.
A mostani döntés után az Európai Parlament (EP) még tehet bizonyos lépéseket. Ha a testület úgy látja, a bizottság nem megfelelően járt el, akkor az EP illetékes bizottsága meghallgatást szervezhet, illetve az EP plenáris vitát tarthat a kérdésről. Ez utóbbi akár állásfoglalással is zárulhat. A Parlament továbbá dönthet úgy is, hogy tagjai többségének szavazatával újra felkéri a bizottságot jogalkotásra irányuló javaslat előterjesztésére.
A bizottság azzal érvel az elutasítás mellett, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést még 2013-ban indították, így az abban megfogalmazott intézkedéseket már azóta elfogadott jogszabályok és szakpolitikai intézkedések rendezik. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), a Minority SafePack kezdeményezője azonban a kisebbségek semmibevételének értékeli a döntést. Kiemelik, a Minority SafePacket 1 123 422 uniós polgár támogatta az aláírásával. Vincze Loránt, a FUEN elnöke kérdésünkre elmondta, az EB döntése erkölcsileg vállalhatatlan. „Amely szakmailag is vállalhatatlan elemeket tartalmaz” – mondta. Vincze szerint még korai lenne politikai és jogi válaszlépésekről beszélni. „De sokat elmond a bizottság viszonyulásáról, hogy semmibe vette az Európai Parlament korábbi döntését. Ennek politikai következményei kell, hogy legyenek” – nyilatkozta a FUEN elnöke.
A kezdeményezők szerint az EB döntése több szempontból is hibás. Hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét – az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét – azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik kezdeményezés esetén utasítja el. A bizottság szintén mellőzi az EP társjogalkotóként hozott, háromnegyedes többséggel elfogadott felhívását is, és annak ellenére utasítja el a jogalkotást, hogy az EP-ben minden frakció többsége támogatta a kezdeményezést, mutatnak rá a kezdeményezők. Ezen kívül a német Bundestag, a magyar Országgyűlés, a holland felsőház, valamint számos regionális parlament is határozatban támogatta azt. Az Új Szó brüsszeli forrásai szerint az elutasításban nagy szerepet játszhatott a kezdeményezést erősen támogató magyar kormánynak az unió vezetésében való rendkívül rossz megítélése.
Lapunknak Tárnok Balázs, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa elmondta, bár a bizottság ülései zárt ajtók mögött zajlanak, a döntésben vélhetően jelentős szerepe volt Věra Jourovának, aki a bizottságon belül az európai polgári kezdeményezések rendszeréért felel. „Ő volt a közlemény tervezetének szakmai előkészítője, amelyet később a biztosok kollégiuma elfogadott” – nyilatkozta az uniós témák szakértője, aki az utolsó EP-választáson függetlenként az MKP listáján indult. Tárnok is úgy véli, Jourovának a magyar kormánnyal vívott csatái is befolyásolták a döntést.
A szakértő szerint a mostani döntés óriási érvágás a nemzeti kisebbségek európai érdekérvényesítésére nézve. „Egyesek szerint évekkel visszavetheti a sikeres érdekérvényesítést, és a szükséges jogi aktusok elfogadását” – mutatott rá. Kiemelte, most az a legfontosabb, hogy minden célkitűzés tekintetében a szervezők és a nemzeti kisebbségek érdekvédői, így a civil szervezetek, a kisebbségek védelmét támogató tagállami kormányok és egyéb érdekeltek, minden lehetséges fórumon továbbvigyék a Minority SafePack javaslatait. Ezt szerinte az is indokolja, hogy az EP-ben is széles körű támogatást élvez a téma. „Jó eséllyel az EP újra felszólíthatja a bizottságot a jogalkotásra, az egyes szakpolitikák szerinti parlamenti bizottságokban kell továbbvinni a javaslatokat” – tette hozzá.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
