Lapunknak nyilatkozó források szerint titkosszolgálatok közötti játszma és az időnként bizonyos ügyek alapján fel-fellángoló Lázár János–Pintér Sándor-háború újabb összecsapása sejthető a moszkvai vízumügy hátterében. Arra azonban csak homályos és nehezen bizonyítható utalásokat lehet hallani magyarázat gyanánt, hogy kik és miért védik még ma is a vízummutyiként emlegetett ügy kulcsfiguráját, Kiss Szilárdot, és miért próbálták meg eltussolni az ügyét, még a Pintér Sándor irányította Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) ellenében is.
Ahogy lapunk is beszámolt róla: a moszkvai magyar konzulátuson több ezren jutottak tisztességtelenül schengeni vízumhoz. Az Oroszországban agrárdiplomataként dolgozó Kiss Szilárdhoz köthető, borkereskedelemmel foglalkozó Monte Tokaj Kft. százával hívott meg embereket, de az úgynevezett vízumgyár működtetésében szerepe lehetett a Tarsoly Csaba vezette Quaestornak is.
A külképviseletek biztonságáért (ide- értve a nemzetbiztonsági védelmet is) az Információs Hivatal (IH) a felelős. Ez az intézmény pedig a Lázár János vezette Miniszterelnökség alá tartozik.
Az IH főigazgatójának a parlament nemzetbiztonsági bizottsága holnapi ülésén nyilván magyarázatot kell arra adnia, miért nem szúrt szemet a hivatalnak a hirtelen megsokasodó üzletivízum-igény, s hogy ezek nagy része egyazon cég közbenjárására kapott soronkívüliséget. Az már a külügyi tárca közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentéséből derült ki, hogy a 2013-ban Moszkvában kiadott üzleti célú vízumok 45 százalékát a Monte Tokaj Kft. kezdeményezésére adták ki, általában az igényléstől számított 4-5 órán belül. Ez a mindössze néhány órás átfutási idő pedig kizárja, hogy a vonatkozó uniós szabályok szerint ellenőrizhették volna a kérelmezőket. Nem is tették.
Az ügy érdekessége, hogy mintegy négyezer ellenőrizetlen orosz a ma már felszámolás alatt álló Monte Tokaj Kft. közbenjárására kapott schengeni vízumot. Ennek a részben offshore hátterű, részben pedig orosz kézben lévő cégnek egyik tulajdonosa és 2012 szeptemberéig cégjegyzésre jogosult vezetője az a Kiss Szilárd volt, aki annak ellenére lehetett agrárattasé, hogy az AH többször is nemzetbiztonsági kockázatot jelzett személyében. Ennek ellenére állítólag Kiss Szilárd diplomata-útlevelét sem vonták be.
És miért adott ki több ezer vízumot ellenőrzés nélkül a moszkvai konzulátus a Monte Tokaj Kft.-nek, amikor a külügyminisztérium értékelése szerint a cég eljárása semmilyen igazolható módon nem szolgálja a magyar gazdaság érdekeit?
Feltűnő, hogy máig sem vizsgálta senki, vajon nem fizettek-e valakinek kenőpénzt azok a „tisztázatlan anyagi hátterű és foglalkozású” oroszok a rapid eljárásért, akik ilyen módon vízumhoz jutottak. Ázsiában, Afrikában és egyes arab országokban egykor külszolgálatban ott járt forrásaink szerint 1500-2000 eurót is fizetnének egy schengeni vízumért.
A külügyminisztérium vizsgálati jelentéséből az derül ki, hogy 2013-ban a moszkvai külképviseletről hazaküldött panaszok alapján kezdődött vizsgálat, amelynek eredményeképpen Kiss Szilárd cégének végül megvonták a jogát, hogy lobbizhasson a vízumra vágyó ellenőrizetlen oroszokért. Több ezer orosz üzleti vízumot adtak ki addigra az IH embereinek orra előtt.
Nemzetbiztonsági átvilágítás
A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint haladéktalanul neki kell látni Magyarország külképviseletei nemzetbiztonsági átvilágításának. – Ha mindaz, amit eddig tudhatunk a vízummutyiról, megtörténhetett a legnagyobb külképviseletünkön, akkor máshol, ahol csak pár ember dolgozik, bármi megtörténhet – mondta lapunknak Molnár Zsolt. A bizottsági ülésen a titkosszolgálatok vezetőitől egyebek között azt kérdezik majd az ellenzéki politikusok, vajon hány ezer orosznak kell soron kívül vízumot kapni, hogy a magyar hírszerzésnek szemet szúrjon, és indokoltnak lássa a végére járni a hirtelen megnövekedett vízumigény okainak.
Lázár Jánossal ellentétben, aki a múlt heti kormányinfón azt mondta, nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot az a több ezer orosz, aki szabálytalanul jutott schengeni vízumhoz Magyarország moszkvai konzulátusán, mivel nem Magyarországon léptek be a schengeni övezetbe, az ellenzék szerint jelenthetett. Emlékeztettek rá, hogy a párizsi és a brüsszeli terrortámadás elkövetőinek többsége sem a francia vagy a belga határon lépett az unió területére, mégis komoly kockázatot jelentettek Belgium és Franciaország számára.
– Önmagában az a tény, hogy nem Magyarországon léptek be az EU-ba, még nem jelenti azt, hogy nem is jártak Magyarországon. Így viszont az sem jelenthető ki, hogy nem jelenthettek nemzetbiztonsági kockázatot azok az orosz állampolgárok, akik az előírások megkerülésével kaptak jogot a beutazásra – mutatott rá Molnár Zsolt.
A rendőrség egyelőre hivatali visszaélés gyanújával nyomoz ismeretlen tettesek ellen (akik jogtalan előnyhöz juttattak négyezer ellenőrizetlen oroszt).
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 13.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
