Mindmáig titkosított iratok tisztázhatják a Kennedy-gyilkosság lezáratlan kérdéseit

Mindmáig titkosított iratok tisztázhatják a Kennedy-gyilkosság lezáratlan kérdéseit

A dokumentumok sokak szerint megerősíthetik azon elméletet, miszerint Lee Harvey Oswald a merényletet nem „magányos gyilkosként”, hanem egy kubai-kommunista összeesküvés részeként követte el.

1992-ben idősebb George H. W. Bush aláírásával életbe lépett az úgynevezett „JFK feljegyzések törvénye”. A törvény amellett, hogy előírta a Nemzeti Levéltár számára, hogy minden Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos hivatalos dokumentumot egy gyűjteményben kell egyesíteni, megszabta azt is, hogy a köztük szereplő mintegy 3,600, még napjainkban is titkosított dokumentumot legkésőbb 2017 októberére nyilvánosságra kell hozni. A határidő közeledtével a levéltár munkatársai nagy erőkkel készülnek is arra, hogy eleget tegyenek a rendelkezésnek. Így már elkészült a nyilvánosságra hozandó dokumentumok jegyzéke, míg Martha W. Murphy, a levéltár képviselője a History cikkében elmondta, hogy az iratokat a tervek szerint nem egyszerre, hanem kisebb adagokban, fokozatosan tárják majd a közvélemény elé a nyári hónapoktól kezdve.

A dokumentumokat, ahogy 25 éve, úgy ma is nagy érdeklődés övezi, hiszen sokan máig kétségbe vonják, hogy a Kennedy elnök elleni merényletet elkövető Lee Harvey Oswald valóban egyedül dolgozott. Oswald „magányos gyilkos” mivoltát egy, a Kennedy örökébe lépő Lyndon B. Johnson elnök által felállított különleges vizsgálóbizottság állapította meg. Az 1990-es években azonban – épp a ’92-es törvény által előírt újrarendszerezés következtében – kiderült, hogy a Legfelsőbb Bíróság akkori főbírója, Earl Warren által vezetett bizottságtól az FBI, a CIA és a Titkosszolgálat tényleges bizonyítékokat tartott vissza a merényletet követően.

Az összeesküvés-elméletek rendkívül színes tárháza mellett, a leginkább hangoztatott „gyanú”, hogy Oswald cselekedete valójában egy kiterjedt összeesküvés eredménye volt és a különféle biztonsági szolgálatok azért titkoltak el bizonyítékokat, hogy saját felelősségüket csökkentsék abban, hogy nem tudták felismerni az összeesküvést és megakadályozni a merényletet.

Hírdetés

A fenti elmélet hívei ezért elsősorban azt várják a nyilvánosságra hozandó dokumentumoktól, hogy megerősítik Oswald kubai kommunista kapcsolatairól szóló vélekedéseket. Várakozásaik nem is teljesen alaptalanok, hiszen az iratok jegyzékében egyrészt található egy 86 oldalas dosszié, amely a CIA anyagait tartalmazza egy New Orleansban működő Castro-ellenes kubai emigráns szervezet tevékenységéről, amelybe a Castro-párti Oswald igyekezett beépülni, hogy információkat gyűjtsön a kubai rezsim számára. Ugyancsak a jegyzékben szerepelnek azon anyagok, amelyek Oswald 1963-as szeptember-októberi mexikói útjáról származnak. Tudjuk ugyanis, hogy Mexikóvárosban Oswald valóban felkereste mind a kubai, mind a szovjet nagykövetséget, amit követően a CIA megfigyelés alá is vonta őt – bár ez nem akadályozta meg abban, hogy néhány héttel a Mexikóból való hazatérését követően végrehajtsa a 20. század egyik legmegrázóbb merényletét.

A titkosított anyag nyilvánosságra hozatala azonban még nem teljesen eldöntött. A ’92-es törvény ugyanis lehetőséget biztosít az FBI és a CIA számára, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kérje a dokumentumok további titkosítását. Ennek megfelelően jelenleg a két szervezet munkatársai jelenleg is ellenőrzik a kérdéses dokumentumokat. Amennyiben valóban kérni fogják a további titkosítást, úgy ennek eldöntése az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump kezébe kerül majd, hiszen a törvény szerint ő jogosult végső döntést kimondani a kérdésben. A Fehér Ház szóvivője az ezzel kapcsolatos érdeklődésre elmondta, hogy jelenleg az októberi határidővel számolva együttműködnek a Nemzeti Levéltárral, hogy a folyamat probléma nélkül zajlódhasson

www.mult-kor.hu

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »